Külföld
Merkel kitart a bevándorlást támogató politikája mellett
Péntektől szigoríthat Bécs a határvédelmen
A kancellár a nemzeti és európai uniós, nemzetközi szintű lépéseket előirányzó programról beszél majd szerdán a bajorországi Wildbad Kreuth-ban a bajor tartományi gyűlésben (Landtag) működő CSU-frakció tanácskozásán is - mondta Steffen Seibert.
„Merkel hajthatatlan”
Peter Tauber, a CDU-főtitkára is világossá tette, hogy Angela Merkel hajthatatlan. A politikus a párt berlini elnökségi ülése után elmondta, hogy a CDU decemberi kongresszusán kijelölt iránynak megfelelően pénteken megtartják az első német-török kormánykonzultációt, február elején a kancellár David Cameron brit miniszterelnökkel Londonban támogatói konferenciát tart Szíria megsegítésére, és a februári és a márciusi uniós csúcson további válságkezelő lépésekről tárgyalnak majd.
Hozzátette, hogy a CDU kezdeményezi Algéria, Marokkó és Tunézia átsorolását a biztonságos származási országok közé, és elvárja az SPD-től, hogy támogassa ezt a törekvést.
Már az SPD is kritizálja a kancellárt
A menekültválság kezeléséről folytatott vita új fejleménye, hogy a CSU mellett az SPD is elkezdte kritizálni Angela Merkelt. Sigmar Gabriel pártelnök-alkancellár hétfőn az SPD vezetőségének Nauenben tartott ülése után azt mondta: elfogadhatatlan, hogy Merkel a menekültek befogadásával „ünnepelteti magát az arab világban”, de a menedékkérők integrációjának feladatát az SPD-re hagyja.
Ralf Stegner, az SPD egyik alelnöke hozzátette: eddig úgy tűnt, hogy Angela Merkel a legbefolyásosabb politikus a világon, de a menekültválság megmutatta, hogy semmit nem tud elérni a nemzetközi porondon.
Peter Tauber a bírálatra válaszolva megjegyezte: elfogadhatatlan, hogy az SPD az integráció támogatása révén a menekülteknek „bonbonokat osztogató” jótevő szerepében tünteti fel magát, de a „nehéz döntéseket” mind a konzervatívokra hagyja.
Megrendült a tekintély
Hírmagyarázók szerint az SPD a személyesen Angela Merkelnek címzett kritikával igyekszik tovább gyengíteni a kancellárt, aki eddig legyőzhetetlennek tűnt, de a szilveszteri szexuális zaklatások és rablások, illetve a menedékkérők szűnni nem akaró beáramlása miatt megrendült a tekintélye. Az SPD azt reméli ettől, hogy a márciusi tartományi választások előtt jobb helyzetbe kerül - a felmérések szerint a párt mindhárom tartományban (Baden-Württemberg, Rajna-vidék-Pfalz, Szász-Anhalt) messze elmarad a CDU mögött -, és a nyilvánosságban kialakul a menekültek befogadásának kockázataira időben figyelmeztető, felelősen politizáló párt képe.
Ugyanakkor az SPD nem szakított az uniós külső határok ellenőrzésére, a Törökországgal kezdett együttműködés elmélyítésére és menekültkontingensek átvételére, valamint a menekültek uniós tagországok közötti elosztására épülő Merkel-féle válságkezelő politikával.
Ezzel szemben a CSU-nál úgy vélik, hogy ez a politika bukásra van ítélve, hiszen a görög-török határ továbbra is nyitva áll, az ankarai vezetés nem gondoskodik a menekültek visszafogásáról, a tagországok közötti elosztási rendszer pedig működésképtelen. Ezért nem marad más, mint a nemzeti szintű megoldás, a német határ lezárása a biztonságos harmadik országokból - például Ausztriából - érkező, illetve a papírok nélkül vagy hamis iratokkal belépni akaró menedékkérők előtt.
A CSU több új ultimátumot is adott a kancellárnak: Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnöke bejelentette, hogy pártja két héten belül írásban felszólítja a szövetségi kormányt az irányváltásra és alkotmánybíróságról fordul, ha nem teljesül követelése, Edmund Stoiber volt bajor miniszterelnök, a CSU korábbi elnöke pedig egy hétfői interjúban kijelentette, hogy Angela Merkelnek legkésőbb március végéig változtatnia kell politikáján, el kell fogadnia a határ lezárására vonatkozó követelést, különben elkerülhetetlen lesz az összeütközés a CSU-val, és a bajor konzervatívok „nem fognak engedni”.
Péntektől szigorodhat az ellenőrzés az osztrák határon
Azokat a menekülteket ellenőrzik majd az osztrák határon, akik a Karavankák-alagúton (Karawankentunnel) érkeznek az ausztriai Karintia tartományba - olvasható az oe24 elnevezésű osztrák hírportálon. A belügyminisztériumra hivatkozva azt is közölték, hogy az osztrák határrendészet segítségével az ellenőrzést már a határ szlovéniai oldalán elvégzik.
Szlovénia elutasítja a közös határőrizetet
Szlovénia nem akar közös határvédelmet Ausztriával és Németországgal, és elveti annak lehetőségét, hogy ez a két ország rendőröket küldjön a szlovén-horvát határszakasz megerősítésére - közölte Vesna Györkös Znidar szlovén belügyminiszter hétfői sajtótájékoztatóján.
Znidar szerint Szlovénia déli határának közös őrizete még inkább növelné annak esélyét, hogy az ország gyűjtőközponttá váljon, ahol ott maradnak azok a migránsok, akiket Ausztria és Németország nem akar fogadni. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az új horvát kormánnyal jobb lesz az együttműködés a migrációs válság kezelésében, mint a korábbival volt.
A miniszter szerint az illegális bevándorlók regisztrációját Horvátországnak kellene elvégeznie a szerb-horvát határon, nem pedig Szlovéniának a horvát-szlovén határon.
"A mai nehéz helyzetben Szlovénia szemszögéből fontos, milyen lépéseket tesz Horvátország, hiszen Zágráb konstruktív együttműködése nélkül nehezen elképzelhető, hogy hatékonyan tudjuk ellenőrizni a migránsáradatot" - húzta alá.
A szabályok állandó változtatása, valamint Ausztria és Németország egyre kisebb hajlandósága a migránsok fogadására Szlovéniát arra sarkallja, hogy kétoldalú megbeszéléseket folytasson a környező országokkal a migrációs válság kezeléséről - hangsúlyozta Znidar.
A Szlovéniából érkező menekülteket jelenleg a karintiai szakaszhoz irányítják és itt engedik be Ausztriába.
Szerdától működik Ausztria déli részén lévő határirányítási rendszer
Szerdától működik Ausztria déli részén, Spielfeld településnél lévő határirányítási rendszer, a tervek szerint mintegy ötszáz katonát is vezényelnek a térségbe - erősítette meg a médiaértesüléseket az osztrák belügyminisztérium hétfőn.
A januári, napi 12 órás tesztidőszak után, februártól 24 órában, teljes felszereltséggel működik az átléptetés. Kezdetben napi hatezer, később akár napi 11 ezer menekült rendezett beléptetését intézhetik az átkelőnél.
Az új határirányítási rendszer során a menekülteket regisztrálják, és nemcsak a személyazonosságukat, hanem a csomagjaikat is ellenőrzik. A tervek szerint a spielfeldi átkelő lesz az egyetlen olyan ausztriai határpont, amelyen menekültek haladhatnak át.
A Kronen Zeitung című osztrák lap értesülése szerint a határátkelőnél őrzött gyűjtőközpontot is létesítettek, ahova a Marokkóból, az Algériából és a Tunéziából érkező gazdasági bevándorlókat terelik. Őket nagyobb csoportokban Szlovéniába küldik majd vissza. Amennyiben több katonai egységre van szükség, úgy további több száz katonát küld majd a hadsereg a stájerországi átkelőhelyhez - közölte az újság.
A spielfeldi határátkelőnél lévő 3,7 kilométer hosszú kerítés is épül, azonban nyolc méteres szakaszon hiányos lesz majd, mivel nem tudtak megegyezni az érintett szakasz egyik földtulajdonosával. A szóban forgó szakaszt drótkerítéssel pótolják.
A tervek szerint a migránsok haladását terelőkordonok irányítják Spielfeldnél, családok, illetve nemek szerint osztják szét őket. A beutazási ellenőrzés után majd vagy visszafordítják vagy ellátják és továbbutaztatják a migránsokat egy ausztriai befogadóállomásra.
A stájerországi Spielfeldbe január 6. óta nem érkeztek migránsok. A Szlovéniából érkező menekülteket jelenleg a karintiai szakaszhoz irányítják és itt engedik be Ausztriába.
Faymann korábban bejelentette a lépést
Werner Faymann osztrák kancellár egy vasárnapi lapinterjúban arról beszélt, hogy Ausztria ideiglenesen hatályon kívül helyezi a schengeni megállapodást, minden bevándorlót ellenőriz a határon, és a gazdasági menekülteket elutasítja. A kancellár közlése szerint mostantól csak azok léphetnek be Ausztriába, akiknek Ausztriában menedékjoguk van, illetve akik Németországba akarnak továbbutazni.
A tartományi vezetők és a kormány illetékesei szerdán tanácskoznak a szigorított menekültügyi intézkedésekről, valamint dönthetnek a menekültek befogadásának felső korlátjáról. Sebastian Kurz osztrák külügyi és integrációs miniszter szerint konkrét intézkedéseket is hozhatnak a találkozón. Kurz hétfőn kijelentette: ha nincsen uniós megoldás, akkor nemzeti intézkedésre lesz szükség.
Tavaly kilencvenezer menedékkérelmet nyújtottak be Ausztriában, idén százhúszezer kérelemmel számolnak. Az adatok szerint 2014-ben huszonnyolcezer, 2013-ban tizenhétezer, 2010-ben pedig tizenegyezer menedékjogi igény érkezett be.
Christoph Leitl, a gazdasági kamara elnöke azt szorgalmazta, hogy a menekültstátusszal rendelkezők egyéves önkéntes munkát végezzenek Ausztriában, ezáltal könnyebben megtanulhatnák a nyelvet és elsajátíthatnák a társadalmi értékeket is. A néppárti politikus javaslata szerint ennek elutasítása esetén megtagadhatnák a menekülttől a szociális segély juttatását. Úgy vélte, hogy Ausztria „példamutatóan helytállt” a menekültellátással kapcsolatos kötelezettségeiben, ezért az ország a menekültbefogadás számláját benyújthatná Brüsszelnek, amely ha másképp nem, pénzügyi eszközökkel kényszeríthetné szolidaritásra a tagországokat.
Hétfőn kétezer-négyszáz migréns érkezett Pireuszba
A migránsokat az égei-tengeri Leszbosz és Híosz szigetekről vitték Pireuszba.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) legfrissebb adatai szerint az idén - január 16-ig - már 29 088 menekült érkezett Törökországból a görög szigetekre. Január 7-én számuk még 10 153 volt.
A legtöbb migráns - 18 106 fő - Leszboszra érkezett.