Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök a szíriai helyzetről, a kercsi incidensről és az Azovi-tenger körüli ukrán-orosz vitáról folytatott megbeszélést a G20 országcsoport Buenos Aires-i csúcstalálkozóján szombaton.
Steffen Seibert német kormányszóvivő közölte: a megbeszélést a munkareggeli során folytatták, a fő téma a Szíria és az Azovi-tenger körüli ukrán-orosz konfliktus volt.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő közlése szerint a Merkel-Putyin megbeszélés meglehetősen hosszú és részletekbe menő volt.
Peszkov tudatta, hogy Putyin találkozott Emmanuel Macronnal is, aki Merkelhez hasonlóan sürgette a kercsi incidens nyomán letartóztatott és moszkvai börtönökbe szállított ukrán matrózok elengedését.
Putyin leszögezte: a matrózok ügyében a bíróság az illetékes hatóság - mondta Peszkov.
Angela Merkel későbbi sajtótájékoztatóján tudatta: Oroszország, Németország, Franciaország és Ukrajna további, tanácsadói szintű megbeszéléseket folytat az úgynevezett normandiai formátumban az Azovi-tenger körül kialakult, hajózással kapcsolatos kérdésekről. Hangsúlyozta: el kell kerülni a helyzet további éleződését, a hajózási szabadságot a tengeren pedig biztosítani kell.
Merkel felszólította Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben a 2003-ban kötött orosz-ukrán szerződést, amelynek értelmében biztosítani kell a tengerszoros átjárhatóságát.
November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket aztán elfoglalt, a 24 főnyi legénység ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.
A történtek miatt Petro Porosenko ukrán elnök 30 napra hadiállapotot - az ukrán jog szerint a rendkívüli állapot egyik fajtája - vezetett be.
Kijev azzal is vádolja Moszkvát, hogy a kercsi szoroson való áthaladás indokolatlan szigorításával gyakorlatilag blokád alá helyezte az ukrán kikötőket az Azovi-tengeren, megbénítva az ukrán kereskedelmi hajózást a Fekete-tengeren.
Petro Porosenko ukrán elnök eközben egy katonai rendezvényen Ukrajnában kijelentette, hogy Oroszország csapatösszevonásokat hajt végre az orosz-ukrán határ közelében. Közlése szerint több mint 80 ezer katonát, 1400 tüzérségi fegyvert, 900 páncélkocsit, 2300 páncélozott járművet, 500 repülőgépet és 300 helikoptert vezényeltek a határvidékre. Az ukrán elnök már korábban is több ízben hangoztatta, hogy a Kercsi-szorosnál történt incidens szerinte csak a kezdet volt, amit nagyszabású támadás fog követni.
Az AP amerikai hírügynökség megjegyezte, hogy a Porosenko által megadott szám az orosz nyugati katonai körzet létszáma jelentős részének felel meg.
Rövid találkozó Trump és Putyin között
Mégis sor került egy rövid, "rögtönzött" találkozóra Donald Trump és Vlagyimir Putyin között a G20 országcsoport Buenos Aires-i csúcsértekezletének helyszínén - jelentették be mind amerikai, mind orosz részről anélkül, hogy bármiféle részletet közöltek volna.
Korábban az amerikai elnök megerősítette, hogy találkozni kíván a csúcsértekezlet "margóján" orosz hivatali kollégájával, majd lemondta a találkozót. A hírügynökségek azonban jelentették, hogy helyi idő szerint péntek este mégis beszélt egymással röviden a két nagyhatalom vezetője, de csak annyi történt, hogy a családi fotózás előtti váltottak egymással egy-két szót.
A két ország kormányzatának tisztségviselői ugyanakkor kapcsolatba léptek egymással a csúcstalálkozó helyszínén. Jurij Usakov, az orosz elnök külügyi tanácsadója elmondta: találkozott John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval. Megállapodtak abban, hogy Oroszország és az Egyesült Államok kész a továbbiakban is tartani a kapcsolatot.
Újságírói kérdésre válaszolva, amely arra vonatkozott, hogy melyik fél részéről kezdeményezték az effajta kapcsolattartás folytatását, Usakov azt mondta: az amerikaiaktól. Azt a kérdést is feltették neki, hogy mikor találkozik legközelebb Putyin és Trump. "Nem tudjuk" - mondta, hozzáfűzve: "kifejeztük sajnálatunkat, hogy (a két vezetőnek) nem sikerült mélyrehatóan tanácskozni. Meglátjuk, hogyan épülnek fel a tervek a továbbiakban" - mondta az orosz külügyi tanácsadó.
A világkereskedelem élénkítését hangsúlyozza a zárónyilatkozat
Élénkíteni kell a világkereskedelmet, és ennek megfelelően kell megújítani a Kereskedelmi Világszervezetet - ennek a gondolatnak a jegyében született meg szombaton a G20 országcsoport Buenos Aires-i csúcsértekezletének résztvevői által kompromisszumos formában megfogalmazott közös nyilatkozat tervezete.
Mauricio Macri argentin államfő elmondta: a résztvevők olyan közös nyilatkozat megfogalmazásában egyeztek meg, amely "tükrözi a kereskedelem élénkítésének óhaját", és amely "kifejezi a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmakat".
A G20 csoport kedvezően fogadja a világgazdaság növekedését, noha az egyre kevésbé kiegyensúlyozott. Megnevezték azokat a legsúlyosabb veszélyeket, amelyek fenyegetik a gazdasági és társadalmi fejlődést, kiemelve a pénzügyi sebeshetőséget, a fejlett és gyengén fejlett országok közötti különbségeket okozó nehézségeket, az infrastruktúraépítés problémáit és a technológiai forradalom új kihívásait.
A zárónyilatkozat elismeri a multilaterális kereskedelmi rendszer eredményeit, ugyanakkor megállapítja, hogy e rendszert javítani kell, mert nem tölti be feladatát, így támogatják a WTO működésének megújítását. A dokumentumban nem szerepel a protekcionizmus bírálata, csak érintőlegesen tettek róla említést. A hírügynökségek szerint ennek nagy valószínűséggel az Egyesült Államok külkereskedelmi politikája az oka, hiszen Washington kereskedelmi háborút hirdetett több partnerével, főként Kínával szemben.
Mauricio Macri argentin elnök ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: az Egyesült Államok, amely a világ legnyitottabb gazdasága, nem akarja korlátok közé zárni magát.
A G20 vezetői megerősítették elkötelezettségüket a megállapodás mellett, és nyomatékosították annak "visszafordíthatatlanságát". Fogadkoztak, hogy folyatják a klímaváltozás elleni erőfeszítéseket, miközben támogatják a fenntartható fejlődést és a gazdasági növekedést.
Az Egyesült Államok egy külön bekezdésben leszögezte: elutasítja a párizsi megállapodást, és nyomatékosította, hogy a természet védelme mellett továbbra is az összes elérhető technológia és energiaforrás felhasználását tervezi.
A G20 emellett ígéretet tett a technológia adta lehetőségek kihasználására a gazdasági növekedés és termelőképesség érdekében, ami jobb munka- és életkörülményekhez vezethet. Közölték: intézkedéseket hoznak a mikró-, kis- és középvállakozások, a digitális kormányzás, a digitális infrastruktúra, illetve a digitalizáció alkalmazásának fejlesztésére.
