Németországban a bajor Keresztény-szociális Unió (CSU) vezetői csütörtökön üdvözölték a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) szerdai kongresszusán hozott határozatokat az újabb menekültügyi szigorításokról, a burkaviselési tilalomról és a kettős állampolgárság korlátozásáról, de jelezték, hogy továbbra sem engednek abból a követelésükből, hogy korlátozni kell a befogadható menekültek számát.
A CDU ugyan „jó irányba indult el”, közeledett a CSU felé, de „nem vagyunk túl a nehezén” – fogalmazott Horst Seehofer bajor kormányfő, a CSU elnöke a Süddeutsche Zeitung című lapnak. Az egyik elnökhelyettes, Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti (EP) frakciójának vezetője a TAZ című lapnak azt mondta, hogy a CSU a 2017-es szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után csak akkor vállal kormányzati felelősséget, ha bevezetik a befogadható menekültek létszámának felső határát.
A CDU/CSU jelenlegi koalíciós partnere, a szociáldemokrata párt (SPD) és az ellenzéki Zöldek jobboldali fordulatként értékelték a CDU-kongresszus döntéseit. A Zöldek szerint a CDU elindult a „reakciós” párttá válás útján. Különösen a kettős állampolgárság korlátozásáról szóló határozatot bírálták, amely szerint vissza kell állítani az úgynevezett opciós kötelezettséget, azt a szabályt, hogy a nem uniós vagy svájci bevándorlók Németországban született gyermekeinek választaniuk kell szüleik állampolgársága és a német állampolgárság között.
A csütörtöki német sajtókommentárok többsége Angela Merkel gyengüléseként értékelte a kongresszust. Például a konzervatív Die Welt azt írta, hogy a kettős állampolgárság ügyében hozott határozat a pártelnöki tisztségben pályafutása második leggyengébb eredményével megerősített politikus „kontrollvesztését” jelzi, a liberális Süddeutsche Zeitung szerint pedig a CDU „bosszút állt a kancelláron a menekültválság miatt”.
Ide kapcsolódik még, hogy az Európai Bizottság csütörtökön ismertetett javaslatának értelmében 2017. március 15-től kezdődően a többi uniós tagállam ismét visszaküldhetné Görögországba az először ott regisztrált menedékkérőket. Ezzel az Európai Unión belül a menedékkérelmek elbírálását szabályozó, úgynevezett dublini rendszer öt év után visszaállhatna a normális kerékvágásba.
A CDU/CSU jelenlegi koalíciós partnere, a szociáldemokrata párt (SPD) és az ellenzéki Zöldek jobboldali fordulatként értékelték a CDU-kongresszus döntéseit. A Zöldek szerint a CDU elindult a „reakciós” párttá válás útján. Különösen a kettős állampolgárság korlátozásáról szóló határozatot bírálták, amely szerint vissza kell állítani az úgynevezett opciós kötelezettséget, azt a szabályt, hogy a nem uniós vagy svájci bevándorlók Németországban született gyermekeinek választaniuk kell szüleik állampolgársága és a német állampolgárság között.
A csütörtöki német sajtókommentárok többsége Angela Merkel gyengüléseként értékelte a kongresszust. Például a konzervatív Die Welt azt írta, hogy a kettős állampolgárság ügyében hozott határozat a pártelnöki tisztségben pályafutása második leggyengébb eredményével megerősített politikus „kontrollvesztését” jelzi, a liberális Süddeutsche Zeitung szerint pedig a CDU „bosszút állt a kancelláron a menekültválság miatt”.
Ide kapcsolódik még, hogy az Európai Bizottság csütörtökön ismertetett javaslatának értelmében 2017. március 15-től kezdődően a többi uniós tagállam ismét visszaküldhetné Görögországba az először ott regisztrált menedékkérőket. Ezzel az Európai Unión belül a menedékkérelmek elbírálását szabályozó, úgynevezett dublini rendszer öt év után visszaállhatna a normális kerékvágásba.
