Külföld
Merkel: a menekülteknek beilleszkedni, a védelemre nem szorulóknak távozni kell
Stoltenberg: A NATO-nak a menekültkrízis okait kell megszüntetnie
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szerdán este Prágában tárgyalásokat folytatott vendéglátójával, Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnökkel. A megbeszélés után a főtitkár kifejtette: "Európában azonnali lépésekre van szükségünk, de ugyanakkor szükség van a probléma legfőbb gyökereire összpontosítani azokban az országokban, ahonnan a menekültek származnak". Megjegyezte: éppen a problémák gyökereinek orvoslása a célja a NATO afganisztáni, iraki vagy jordániai szerepvállalásának, illetve az észak-afrikai államokkal való együttműködésének.
A dánok nem engedik be a vonatokat Németország felől
A Németországból érkező menedékkérők százai miatt Dánia szerdán meghatározatlan időre felfüggesztette a két ország közötti vasúti összeköttetést. Mindezt a dán vasúttársasság szóvivője jelentette be kora délután. Korábban arról érkezett hír, hogy a dán rendőrség több Németországból érkező, menedékkérőket szállító vonatot a határon feltartóztatott, megakadályozva, hogy a migránsok Svédországba utazzanak tovább.
Merkel: Németország úttörő lehet
Angela Merkel hangsúlyozta: Németország ereje és hajlandósága a kihívások elfogadására lehet az a tényező, amely "végül megnyitja az utat" a menekültválság európai megoldása felé. Nem akkor lesz európai megoldás, ha Németország is elzárkózik, hanem "ha bátrak vagyunk, és néha előremegyünk" - mondta a kancellár. A menekültválság nagy és hosszan elhúzódó kihívást jelent, de "amennyire nagy a kihívás, éppen annyira erősen meg vagyok győződve arról, hogy Németország meg tudja oldani", és "ha jól csináljuk, ha bátran fogunk hozzá és kreatívak leszünk, akkor csak nyerhetünk" - mondta a német kancellár.
Merkel hat pontja
A menekültválság kezelésének legfontosabb vetületeit hat pontban foglalta össze. Elsőként a menekültként elismert, hosszabb távon Németországban maradó emberek minél gyorsabb integrációját emelte ki. A vendégmunkásokkal a hatvanas években szerzett tapasztalatokból okulva "az integrációt kell a fontossági rangsor első helyére emelni", ami mindenekelőtt azt jelenti, hogy kezdettől fogva törekedni kell a menekültek német nyelvi oktatására és munkához kell juttatni őket. "Ha ezt jól csináljuk, akkor több esély keletkezik, mint kockázat" - mondta Angela Merkel.
Második pontként azt jelölte meg, hogy a menekült vagy más menedékjogi státusra nem jogosult menedékkérőknek távozniuk kell az országból.
Angela Merkel a védelmébe vette a Magyarországról elindult, menedéket kereső emberek beengedését, aláhúzta, hogy a döntést "emberiességi okokból" hozta meg Németország és Ausztria. A magyar helyzettel kapcsolatban a német komrányszóvivő azt mondta: az Európai Unió valamennyi tagországának kötelessége, hogy emberhez méltó módón bánjon mindenkivel. Steffen Seibert arra az újságírói kérdésre, minek kell történnie a német kormány szerint ahhoz, hogy a magyar határon megszűnjön a menedékkérők beengedésére vonatkozó döntés révén Németország által előidézett rendkívüli helyzet, azt mondta: a német kormány meggyőződése szerint "minden európai országnak vannak jogi és humanitárius kötelességei", amelyek a genfi menekültügyi egyezményből és a közös menekültpolitikából származnak. Harmadikként kiemelte: világossá kell tenni, hogy a menekültként elismert embereknek be kell tartaniuk a Németországban érvényesülő szabályokat. "Nem hunyhatunk szemet, ha az integrációtól elzárkózó társadalmi közegek alakulnak ki", és nem engedhető meg, hogy kialakuljanak "párhuzamos társadalmak" - hangsúlyozta Angela Merkel. A negyedik elem a határozott fellépés a többségi társadalomban megjelenő idegenellenességgel szemben. Ötödik pontként a közös, európai uniós válságkezelés fontosságát emelte ki, rámutatva, hogy a menekültválság nem oldható meg "nemzeti szinten". A terhek kötelező, arányos elosztására és a szolidaritásra vonatkozó, régóta hangoztatott német igény mellett arról is beszélt, hogy sokkal szorosabban kell együttműködni a kibocsátó országokkal és a tranzitállamokkal. Kiemelte, hogy Berlin és Brüsszel is intenzívebb párbeszédre törekszik az ankarai vezetéssel, és úgy vélte, lehetetlen állapot, hogy a török-görög határ térségében embercsempész hálózatok működnek, miközben Törökország és Görögország is NATO-tagállam. Angela Merkel hatodik elemként a menekülthullámmal kapcsolatos geopolitikai összefüggésekre, a menekülthullámot kiváltó konfliktusokra utalva hangsúlyozta, hogy komoly belpolitikai következményekkel járhat, ha a külpolitikában vagy a nemzetközi fejlesztési együttműködés területén "valamit nem végzünk el". A geopolitikai fejlemények és Németország belső viszonyai közötti egyre szorosabb összefüggés "a 21. század valósága lesz", és a mostani események "csak a kezdetet jelentik", az új helyzetre pedig fel kell készülni - mondta a német kancellár. Az EP a kvótarendszer mellett Az Európai Parlament szerdai szavazásán támogatásáról biztosította azokat a szabályokat, amelyek alapján negyvenezer menedékkérőt lehet áttelepíteni Görögországból és Olaszországból az Európai Unió többi tagállamába. A javaslatot négyszázkilencvennyolcan támogatták, százötvennyolcan szavaztak ellene és harmincheten tartózkodtak. "Humanitárius válsággal nézünk szembe, és most kell tennünk valamit. A 40 ezer menekült áthelyezése csak a kezdet. Legyen ez a lépés a kiindulópontja egy jogokon alapuló, méltányos és közös menekültpolitikának, amelyben a szolidaritás a tagállamok között, és a menekültek irányában is érvényesül" - fogalmazott a téma felelőse, a zöldpárti Ska Keller. Az EP állásfoglalása szerint fontolóra kell venni az áttelepítettek számának növelését. Ezzel összefüggésben éppen szerdai évértékelőjében jelentette be Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, hogy a brüsszeli testület azt javasolja, hogy százhúszezerrel több, vagyis összesen százhatvanezer menedékkérőt telepítsenek át és immár nem csak Görögországból és Olaszországból, hanem Magyarországról is. Az EP azt is javasolja, hogy a létrehozandó, állandó, egyértelmű kritériumok alapján működő áttelepítési mechanizmus a menekültek érdekeit is vegye figyelembe. Az EP szerint lehetővé kellene tenni, hogy a menedékkérők sorrendet állíthassanak fel az általuk kiválasztott célországokra vonatkozóan a többi között családi és baráti kapcsolatok, nyelvtudás, korábbi tartózkodás, tanulmányok vagy munkatapasztalat alapján. Az uniós parlament úgy véli, ez segítené beilleszkedésüket. Kiemeli az EP: különösen oda kell figyelni a felügyelet nélkül érkező kiskorúakra. Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz EP-képviselője a javaslat vitájában arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kötelező elosztási kvóták rendszere nem megoldás. "Az egész menekültek és hatóságok, s természetesen a tagállamok egymás közötti napi szintű, több tízezres nagyságrendű, végtelen ide-oda telepítgetéséből fog állni, mindezzel megnehezítve polgáraink hétköznapjait" - vélekedett Pelczné. A fideszes politikus szerint az EU elvárja Magyarországtól a szabályok betartását, de ehhez csak minimális segítséget ad, és még rontja is a helyzetet a migránsok bátorításával. Kerry: Az USA több szíriai menekültet kész befogadni Az Egyesült Államok elkötelezett amellett, hogy az eddiginél több, a polgárháború elől menekülő szíriait fogadjon be - jelentette ki szerdán Washingtonban John Kerry amerikai külügyminiszter. Kerry konkrét számokat nem közölt arról, hogy az amerikai kormány hány szíriait kész betelepíteni az országba. A szíriai polgárháború kezdete óta az Egyesült Államok ezerötszáz szíriai menekültet fogadott be és a washingtoni külügyminisztérium szerint októberig újabb háromszáz érkezése várható. Ferenc pápa ismét a migránsok befogadását szorgalmazta Több mint háromszorosára nőtt az Ausztriában benyújtott menedékkérelmek száma A januártól júliusig tartó időszakban több mint háromszorosára nőtt az Ausztriában benyújtott menedékkérelmek száma az előző év ugyanezen időszakához képest - jelentette szerdán az osztrák közszolgálati televízió (ORF). Az osztrák bevándorlási hivatal (BFA) adatai szerint 2015 első fél évében 37 ezer kérelmet nyújtottak be, míg 2014 első hat hónapjában 11 ezret. Idén januárban több mint négyezer, márciusban alig háromezer, míg augusztusban már több mint nyolc és fél ezer kérelmet adtak be, várhatóan még nőni fog a kérelmek száma. Ezzel szemben 2014 januárjában 1500, tavaly júliusban pedig 2200 kérelmet adtak be Ausztriában. Míg az év elején főleg a koszovóiak, addig a vizsgált időszak után, augusztusban már jellemzően afgánok, szíriaiak és irakiak jelezték igényüket. Az ORF beszámolója szerint a Koszovóból érkezők számának csökkenése annak köszönhető, hogy az osztrák kormány az év elején tájékoztató kampányba kezdett a balkáni országban, hogy mérsékelje a menekültáradatot. Az elmúlt hétvégén csaknem húszezer migráns érkezett Magyarországról Ausztriába azért, hogy Nyugat-Európa felé utazzon tovább, a legtöbben Ausztriában le sem szálltak a vonatról, hanem rögtön folytatták útjukat Németország felé. A belügyminisztérium tájékoztatása szerint péntek óta 731-en nyújtottak be menedékkérelmet, naponta átlagosan 183 érkezett be. Az osztrák közszolgálati televízió (ORF) beszámolója szerint Ausztria azért nem kedvelt célország a menedékkérők körében, mert nagyon hosszú ideg tart a menekülteljárás. A bevándorlási hivatal képviselőjének tájékoztatása ugyan az elmúlt öt hónapban megháromszorozódott a benyújtott kérelmek száma, azonban az igényeket feldolgozó személyzet létszáma nem nőtt. Az eljárás néhány hónapig is eltarthat, azonban a hatóságok azt sem zárták ki, hogy akár egy évig is elhúzódhat. Kilian Kleinschmidt, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) különmegbízottja szerint a menekültek azért sem szívesen maradnak Ausztriában, mivel az utóbbi hónapokban a traiskircheni menekülttáborban uralkodó szörnyű állapotokról készült képek bejárták a világsajtót. Az osztrák bevándorlási hivatal adatai szerint 2015 januárjától júniusig csaknem 17 500 menekültkérelmet bíráltak el, ezek 34 százalékát hagyták jóvá. 2015 első fél évében a dublini rendelet értelmében több mint négyezer embert utasítottak ki Ausztriából, közülük 2400-an önként elhagyták az országot. Az osztrák belügyminisztérium számításai szerint idén csaknem hetvenezer kérelmet fognak benyújtani Ausztriában. 2014-ben 28 ezer, 2013-ban tizenhétezer kérelem érkezett be az osztrák hatóságokhoz. Cameron: Akik eljutottak Európába, már biztonságban vannak A szíriai menekültek töredéke érkezett csak Európába, és ők már biztonságban vannak, az erőfeszítéseket ezért azoknak a millióknak a megsegítésére kell összpontosítani, akik a konfliktusövezetben vagy annak közelében maradtak - mondta szerdán a brit miniszterelnök. David Cameron a londoni alsóház vitanapján - arra az ellenzéki kérdésre, hogy Nagy-Britannia miért nem vesz részt az Európai Unióban tartózkodó menekültek elosztásában - kijelentette: eddig tizenegymillió szíriait üldöztek el otthonából, de mindössze három százalékuk döntött úgy, hogy Európában keres menedéket. Cameron szerint a szíriai nép és Európa érdeke is annak biztosítása, hogy a menekültek közül a lehető legtöbben a Szíriával szomszédos országokban, a menekülttáborokban maradhassanak, és onnan térhessenek haza, amikor az lehetségessé válik. Nagy-Britannia e meggondolásból állt az élére a menekülttáborok fenntartásának finanszírozását, valamint az e táboroknak otthont nyújtó országok, főleg Libanon és Jordánia megsegítését célzó erőfeszítésnek - tette hozzá a brit kormányfő. Cameron ezt az álláspontot azzal az érvvel is alátámasztotta, hogy a menekültek közül azok, akik eljutottak Európába, már biztonságban vannak, és London szerint azoknak kell segítséget nyújtani, akik a libanoni és a jordániai menekülttáborokban vannak. Kínaiak: A Nyugat magának köszönheti a krízist A menekültválság a Nyugat közel-keleti hegemón és beavatkozó külpolitikájának "ára", amely nem csak háborút és káoszt idézett elő a térségben, de bumerángként is üt vissza - állapította meg az európai menekültáradat okaival foglalkozó kínai állami hírügynökségi kommentárok közül az egyik szerdán. A Hszinhua szerzője egyebek között utalt arra, a regionális ügyekbe beavatkozva Washington közvetve és közvetlenül is elősegítette Szaddám Huszein, Moammer Kadhafi és Hoszni Mubarak hatalmának megdöntését, támogatta a szíriai ellenzéket Bassár el-Aszad kormányával szemben. Nem kis részben az Iszlám Állam terrorja miatt, és mert ártatlan civilek százezrei haltak meg véres konfliktusokban, milliók kényszerültek otthonaik elhagyására, s először Libanonba és Törökországba, majd Európába mentek. A tömegek mostani áradata Európába közvetlen következménye a nyugati lépéseknek - fogalmaz a Hszinhua szerzője. Hozzáteszi: a Nyugat ugyanakkor sosem fogja tudni teljes mértékben kárpótolni a szíriaiakat "szívszorító szenvedéseikért". A kommentár következtetése, hogy a most megtapasztalt nehéz és fájdalmas lecke egyrészt azt tanítja, hogy a diplomácia mindig jobb megoldás, mint a katonai akció, másrészt pedig azt, hogy az Egyesült Államok követése nem mindig jó választás. Szijjártó Péter fehérorosz kollégájával egyeztetett modernkori népvándorlás kapcsán A cseh belügyminiszter a kvóták ellen fog szavazni A cseh kormány szerdán felhatalmazta Milan Chovanec belügyminisztert, hogy az európai uniós tagországok belügyminisztereinek a migrációs válság megoldásáról szeptember 14-ére Brüsszelbe összehívott tanácskozásán utasítsa el a menekültekre vonatkozó kötelező befogadási kvótákat - közölték a cseh kormány ülésének szünetében, szerdán Prágában. A Bohuslav Sobotka miniszterelnök vezette koalíciós kabinet egyúttal megerősítette, hogy továbbra is kitart a kötelező kvótákat elutasító álláspontja mellett, amely a négy visegrádi ország közös álláspontja is. Macedón kormányfő: időzített bomba a migránshelyzet Időzített bombának nevezte a migránshelyzetet Nikola Gruevszki macedón miniszterelnök, hozzátéve, hogy csak azt nem lehet tudni, ez a bomba mikor robban fel. A szkopjei 24vesti.mk nevű hírportál beszámolója szerint a macedón kormányfő kiemelte: az illegális bevándorlás a modern kor és az Európai Unió legnagyobb kihívása. Mint mondta, Szíriából jelenleg a középosztály távozik, azok, akiknek van pénzük az utazásra. A legszegényebbek még nem keltek útra, amikor az is megtörténik, akkor a probléma tovább fog növekedni. Megállapította, hogy az Európai Unió országainak nincs közös stratégiája a helyzet kezelésére, sok a dilemma és a nézetkülönbség a tagállamok között. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága kedden közölte, hogy előző nap rekordszámú, hétezer szíriai menedékkérő érkezett Macedóniába. Az M1 aktuális csatorna Presevóban tartózkodó televíziós tudósítójának beszámolója szerint a szerb-macedón határ melletti település reggelre szinte teljesen kiürült. A helyi befogadóállomás előtt - ahol a migránsok 72 órás tartózkodást biztosító igazolást kaphatnak - az utóbbi napokban kétezres sorok álltak, most viszont alig néhány tucatnyian vannak. Ennek feltételezhetően az az oka, hogy szerdán több politikus is a helyszínre látogat, és a hatóságok csak kis csoportokban engedik be a településre a migránsokat, akik a határ melletti miratovaci sátortáborból érkeznének. Presevóból a migránsok általában Belgrádba utaznak, ahonnan a szerb-magyar határ mellett fekvő Szabadka, Magyarkanizsa és Horgos felé veszik az irányt. A belgrádi autóbusz-pályaudvar illetékesei arról tájékoztatták az újságírókat, hogy naponta több tucat, akár hetven, menetrend szerinti és különjáratot indítanak a magyar határhoz közeli települések felé. Magyarkanizsára a szerbiai közszolgálati televízió információi szerint kedden mintegy négyezren érkeztek. Naponta több százan utaznak vasúton is Szabadka felé a szerb fővárosból, a rendőrök azonban néhány napja a település előtt megállítják a szerelvényeket. A migránsok Belgrádból Budapestre tartanának, ám hiába vásárolták meg menetjegyüket a magyar fővárosig, útlevél hiányában nem léphetik át a határt. Az útlevélvizsgálatot a szabadkai vasútállomáson végzik el, az esetleges incidensek elkerülése érdekében azonban a hatóságok még az előtt intézkednek, hogy a szerelvény befutna az állomásra. Vasárnap egy járatot töröltek, egy másik pedig csak jelentős késéssel tudott elindulni, mert a migránsok nem akarták elhagyni a szerelvényt akkor sem, amikor kiderült, nincsenek dokumentumaik, ezért nem folytathatják útjukat. A Szíriából Szerbiáig tartó út egyébként néhány hétről néhány napra csökkent, a migránsok korábban akár több mint egy hónapig is utaztak, amíg elérték a schengeni határ előtti utolsó országot, most viszont 7-8 napig tartó útról számolnak be. Az "EU feladta Görögországot" Az Európai Unió "feladta" Görögországot, ez lehet a magyarázata annak, miért nem kéri rajta számon az ott belépő menekültek regisztrálását - mondta Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szerdán. Hozzátette, Görögország menekültügyi rendszerében nagy problémák vannak, a strasbourgi emberi jogi bíróság már 2009-ben megállapította, hogy "a menekültügyi eljárás a kínzás és az embertelen bánásmód tilalmába ütközően zajlik". Orbán Balázs a magyar helyzettel kapcsolatban elmondta, nemcsak azok a migránsok jelentenek problémát, akik nem hajlandóak regisztrálni, hanem azok is, akik együttműködnek, mert olyan sokan vannak, hogy a magyar menekültügyi rendszer csak nehezen tudja ellátni őket. Szakértő: vissza kell térni az eredeti európai szabályokhoz Az Európai Unió által szorgalmazott kvótarendszer csak akkor fogadható el, ha sikerül visszatérni az eredeti európai szabályokhoz, tehát sikerül elérni, hogy a migránsok regisztrálják magukat és benyújtsák menedékkérelmüket - mondta Gálik Zoltán külpolitikai szakértő, egyetemi docens szerdán az M1 aktuális csatornán. Gálik Zoltán erről azzal kapcsolatban beszélt, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán évértékelő beszédet tart, amelyben indítványokat tesz a bevándorlási hullám kezelésére. A szakértő beszélt arról is, hogy az Európai Bizottság legújabb csomagja a "visszatérítési eljárásokat" is jobban szabályozná, így könnyebben meg lehetne akadályozni, hogy újra próbálkozzanak az unióba jutással azok, akiknek a menedékkérelmét elutasították. Ausztrália kész 12 ezer migránst befogadni Ausztrália kész tizenkétezer szíriai menekültet befogadni - jelentette be szerdán Tony Abbott miniszterelnök. A kormányfő kiemelte, hogy számukra állandó lakhelyet biztosítanak. Hozzátette: azok kerülhetnek Ausztráliába, akik jelenleg a Szíriával és Irakkal szomszédos országokban - Törökországban, Libanon, Jordánia - lévő menekülttáborokban tartózkodnak. Nem csak keresztényeket fogadnak be, de a muzulmán közösségeknek azokat a tagjait is, akik "már soha nem térhetnek vissza hazájukba". Az ausztrál kormány egyben arról is határozott, hogy 44 millió dollárnyi (mintegy 12 és fél milliárd forint) humanitárius támogatást nyújt a válságövezetben lévők megsegítésére. Ebből az összegből élelmiszert, vizet, gyógyszert vásárolnak, de készpénzt is adnak a szükséget szenvedőknek. Az oroszok megesrősítették, hogy vannak szakértőik Szíriában
Ismételten a templomok és egyházi intézmények megnyitását szorgalmazta a rászorulók előtt Ferenc pápa a migránsválsággal összefüggésben a Szent Péter téren, szerdai általános audienciáján. Ferenc pápa a szavait hallgató húszezer hívő előtt úgy fogalmazott, hogy az ajtajukat bezáró templomokat és plébániákat nem lehet templomoknak nevezni, hanem múzeumoknak. "Az egyház (...) rendkívüli családnak számít, nem pedig különleges, zárt szektának" - mondta Ferenc pápa. Hozzátette, hogy az egyház "befogadó otthon, amelynek kapui mindig nyitva állnak".
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán telefonos megbeszélést folytatott Vladzimir Makej fehérorosz külügyminiszterrel, akivel megvitatták a modernkori tömeges népvándorlás okozta európai kihívásokat - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) az MTI-vel. A minisztérium közleménye szerint a fehérorosz tárcavezető kormánya támogatásáról biztosította Magyarországot a bevándorlás kihívásainak kezelésében. A két külügyminiszter áttekintette a Fehéroroszország elleni európai uniós szankciókat. A KKM tájékoztatása szerint Szijjártó Péter elmondta: Magyarország értékeli azokat a fehérorosz lépéseket, amelyek eredményeként szabadon engedték a politikai okok miatt bebörtönzött embereket. A magyar kormány szerint Fehéroroszország ezzel döntő lépést tett az együttműködés felé az EU-val, ezért Magyarország szorgalmazza a Fehéroroszországgal szembeni uniós gazdasági szankciók mielőbbi feloldását - áll a KKM közleményében. Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök amnesztiarendelete értelmében hat politikai fogoly szabadulhatott augusztus 22-én Fehéroroszországban. Az elengedettek között van Mikalaj Sztatkevics volt ellenzéki elnökjelölt is. Az Európai Unió üdvözölte a politikai foglyok szabadon bocsátását, amit úgy értékelt, hogy Minszk jelentős lépést tett nyugati kapcsolatainak javításáért.
Az orosz külügyminisztérium megerősítette szerdán, hogy Szíriában orosz katonai szakértők is tartózkodnak, de közlése szerint csak azért vannak ott, hogy segítséget nyújtsanak az odaérkező orosz katonai eszközök használatának elsajátításában. "Megerősíthetem és megismételhetem, hogy Szíriában vannak orosz katonai szakértők is, akik segítenek az odaérkező haditechnika elsajátításában" - mondta Marija Zaharova külügyi szóvivő. Hozzátette: Oroszország szükség esetén megfontolhatja, hogy pótlólagos segítséget nyújtson Szíriának a terrorizmus elleni harcához. Hangsúlyozta egyben, hogy amennyiben szükséges a terroristaellenes intézkedések fokozása, a kérdést megvitatják, de kizárólag a nemzetközi és az orosz jog alapján.