Megvan a klímamegállapodás végleges szövege

"Ahogy körbenézek a teremben, látom, hogy pozitív a hangulat, nincs ellenvetés, a párizsi klímamegállapodást elfogadtuk" - jelentette be Laurent Fabius francia külügyminiszter, az ENSZ 21. klímakonferenciájának elnöke a jelenlévők viharos tapsa közepette. A delegációk tagjai hosszú perceken át állva, egymást átölelve ünnepelték a megállapodás elfogadását, amelyet a 2009-es koppenhágai kudarc után több évig készítettek elő. 

"Ez egy kis kalapács, de nagy dolgokra lehet képes" - mondta Laurent Fabius, amikor a kalapáccsal jelképesen leütött a klímaegyezmény elfogadását. A tribünön jelen volt Francois Hollande francia államfő és Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára is. 

Al Gore volt amerikai alelnök fantasztikusnak nevezte a történteket a több száz miniszter és delegált, köztük John Kerry amerikai külügyminiszter gyűrűjében. 

A hírügynökségek történelmi jelentőségűnek nevezték a megállapodást, amelynek tervezetét a házigazda Franciaország még annak elfogadása előtt ambiciózusnak és kiegyensúlyozottnak minősítette. 

Az ENSZ november 30-án kezdődött 21. klímakonferenciája a Párizs környéki Le Bourget városban az eredeti tervek szerint péntek este ért volna véget, de lezárását - ezzel az átfogó klímavédelmi megállapodás elfogadását - előrelépés hiányában szombatra halasztották.

Az utolsó, szombat esti plenáris ülés előtt a két nagy környezetszennyező országot, Kínát és Indiát, valamint az egyik legjelentősebb olajtermelő Szaúd-Arábiát is magában foglaló fejlődő országok csoportja, a G77+Kína már jelezte, elégedett a klímamegállapodás végleges tervezetével, amelynek szövegén még az utolsó éjszaka is módosítottak. 

A klímamegállapodás megerősíti azt a központi célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését a 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az erőfeszítéseket arra is, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen.

Az 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amelyet több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai, és legvégül az Egyesült Államok is támogattak, de a legjelentősebb fosszilis energiatermelők, Szaúd-Arábia, Venezuela, India és Oroszország péntek este még nem akartak támogatni.

A házigazda francia diplomácia vezetője szerint a szöveg  "differenciált (az országok felelősségében), igazságos, tartós, dinamikus, kiegyenlített, és jogilag kötelező érvényű".

Az évi 100 milliárd dolláros támogatás, amelyre az északi fejlett országok tettek javaslatot a déli, fejlődő országok technológiai átállásának finanszírozására 2020-ig "egy lépcsőfok", "az új számszerűsített célt legkésőbb 2025-ig meg kell határozni" - mondta a szöveg délelőtti bemutatásán Laurent Fabius. A kötelezettségvállalásokra 2025-től vonatkozó ötévenkénti felülvizsgálat is belekerült a megállapodásba.

"Ez a megállapodás az egész világ és minden ország számára elengedhetetlen. Segíteni fogja a szigetországokat abban, hogy védekezni tudjanak a partjaikat fenyegető tengerszint-emelkedés ellen, pénzügyi segítséget biztosít Afrikának, támogatja Latin-Amerikát az erdők megőrzésében, és az olajtermelőknek is segít energiatermelésük diverzifikálásában" - hívta fel a figyelmet a francia külügyminiszter.

"Ez a megállapodás olyan nagy ügyeket fog szolgálni, mint az élelmezésbiztonság, a szegénység elleni küzdelem, az alapjogok és végül a béke" - tette hozzá.

A végleges tervezetet más környezetvédő szervezetekhez hasonlóan a Greenpeace is "fordulatnak" minősítette.

"A kerekek lassan őrölnek, de Párizsban őröltek. A szöveg egyértelműen a történelem szemétdombjára helyezte a fosszilis energiákra épülő ipart" - mondta Kumi Naidoo, a Greenpeace International vezetője.

A világ országai most először írtak alá globális klímavédelmi egyezményt, amelynek céljairól 2011-ben a dél-afrikai Durbanban határoztak. Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal és a környezetkímélő technológiákra való átállással párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel.

A közlés szerint a szöveget technikai okokból, fordítási és szerkesztési feladatok miatt a korábban tervezettől eltérően nem reggel kilenc órakor, hanem fél tizenkettőkor mutatják be, és arról néhány órával később szavazhatnak.

Az ENSZ 21. klímakonferenciája a Párizs környéki Le Bourget városban az eredeti tervek szerint péntek este ért volna véget, de lezárását - és ezzel az átfogó klímavédelmi megállapodás elfogadását - előrelépés hiányában szombatra halasztották. 

Általánosan elfogadott nézet szerint a Föld légkörének átlagos felmelegedését legfeljebb két Celsius-fokban maximálni kell az iparosodás előtti mértékhez képest, ha a világ el akarja kerülni az ökológiai katasztrófát. A kis szigetországok, amelyeket a tengervízszint emelkedése miatt máris mindenkinél erősebben sújt a klímaváltozás, két Celsius-fok helyett másfél fokot szorgalmaznak.

Az eddig ismeretessé vált utolsó - csütörtök este bemutatott - szövegváltozat szerint a 195 ország azt vállalja, hogy a felmelegedést átlagosan 2 Celsius-fokban maximálják, de folytatják az erőfeszítéseket arra is, hogy csak 1,5 fokos legyen. Nyitott volt azonban a három legfontosabb kérdés: a differenciálás, azaz az erőfeszítések megosztása a fejlett és a fejlődő országok között, a finanszírozás, valamint a megállapodás célkitűzései. 

A megállapodás politikailag kötelező érvényű lesz, de nem ír elő szankciókat azon államokkal szemben, amelyek nem tartják be.

„Történelmi fordulópontot jelenthet a klímaértekezlet”

Amennyiben a klímamegállapodás tervezetét a delegációk elfogadják, az ENSZ 21. klímaértekezlete "történelmi fordulópont" lehet - hangsúlyozta Laurent Fabius francia külügyminiszter, a klímakonferencia elnöke szombaton a Párizshoz közeli Le Bourget-ban a 195 részt vevő ország utolsó plenáris ülésén.

A klímamegállapodás végleges tervezete megerősíti azt a célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését a 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az erőfeszítéseket arra is, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen - tette hozzá. 

A házigazda francia diplomácia vezetője szerint a szöveg  "differenciált (az országok felelősségében), igazságos, tartós, dinamikus, kiegyenlített, és jogilag kötelező érvényű" megállapodást javasol.

Fabius: ambiciózus és kiegyenlített a klímamegállapodás végleges tervezete

Laurent Fabius francia külügyminiszter, az ENSZ 21. klímakonferenciájának elnöke szerint ambiciózus és kiegyenlített a klímamegállapodás végleges tervezete.

Az ENSZ 21. klímakonferenciája a Párizs környéki Le Bourget városban az eredeti tervek szerint péntek este ért volna véget, de lezárását - és ezzel az átfogó klímavédelmi megállapodás elfogadását - előrelépés hiányában szombatra halasztották. A 195 résztvevő ország plenáris ülése elé délben terjesztett - de egyelőre nem nyilvános - végleges változat elfogadásáról délután döntenek a delegációk.    

Amennyiben a klímamegállapodás tervezetét a delegációk elfogadják, az ENSZ 21. klímaértekezlete "történelmi fordulópont" lehet - hangsúlyozta Laurent Fabius, aki mellett Francois Hollande francia államfő és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár foglalt helyet a tribünön.

A klímamegállapodás végleges tervezete a francia külügyminiszter szerint megerősíti azt a központi célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését a 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az erőfeszítéseket arra is, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen.

 Az 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amelyet több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai és legvégül az Egyesült Államok is támogattak, de a legjelentősebb fosszilis energiatermelők, Szaúd-Arábia, Venezuela, India és Oroszország péntek este még nem akartak támogatni.

A házigazda francia diplomácia vezetője szerint a szöveg  "differenciált (az országok felelősségében), igazságos, tartós, dinamikus, kiegyenlített, és jogilag kötelező érvényű" megállapodást javasol.

Az évi 100 milliárd dolláros támogatás, amelyre az északi fejlett országok tettek javaslatot a déli, fejlődő országok technológiai átállásának finanszírozására 2020-ig "egy lépcsőfok", és amennyiben érvénybe lép a kiotói egyezményt felváltó párizsi megállapodás, "az új számszerűsített célt legkésőbb 2025-ig meg kell határozni" - mondta Laurent Fabius.

"Ez a megállapodás az egész világ és minden ország számára elengedhetetlen. Segíteni fogja a szigetországokat abban, hogy védekezni tudjanak a partjaikat fenyegető tengerszint-emelkedés ellen, pénzügyi segítséget biztosít Afrikának, támogatja Latin-Amerikát az erdeik megőrzésében, és az olajtermelőknek is segít energiatermelésük diverzifikálásában" - hívta fel a figyelmet a francia külügyminiszter.

"Ez a megállapodás olyan nagy ügyeket fog szolgálni, mint az élelmezésbiztonság, a szegénység elleni közdelem, az alapjogok és végül a béke" - tette hozzá.

"Majdnem az út végére értünk, és valószínűleg egy másik elejére" - mondta a végig remegő hangon beszélő és sokszor elérzékenyülő Laurent Fabius, és külön köszönetet mondott elődjének Manuel Pulgar-Vidal perui környezetvédelmi miniszternek, a 2014-es limai klímakonferencia elnökének, akit ovációval ünnepeltek a plenáris ülés résztvevői.

A delegációk állva tapsolták meg Laurent Fabiust is, miután bemutatta a klímamegállapodás végleges tervezetét. A francia külügyminiszter, aki a november 30-án kezdődött klímaértekezlet utolsó három éjszakáján folyamatosan közvetített a munkacsoportokba tömörült országok között, állva, szívére tett kézzel és könnyes szemekkel fogadta a tagállamok elismerését.  

Francois Hollande francia államfő arra kérte a 195 országot, hogy tegye meg "a végső lépést" az "első egyetemes klímamegállapodás" elfogadásával, amely "hatalmas tett az emberiség" számára.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is arra kérte a résztvevőket, hogy a megállapodás elfogadásával "fejezzék be a munkát".

A végleges tervezetet más környezetvédő szervezetekhez hasonlóan a Greenpeace is "fordulatnak" minősítette. 

"A kerekek lassan őrölnek, de Párizsban őröltek. A szöveg egyértelműen a történelem szemétdombjára helyezte a fosszilis energiákra épülő ipart" - mondta Kumi Naidoo, a Greenpeace International vezetője.

Párizs több pontján délután több ezer környezetvédő látványos és jelképes akciókba kezdett a globális klímavédelmi egyezmény megszületésének megünneplésére.

Kína, India és Szaúd-Arábia, valamint az EU is elégedett a klímamegállapodás végleges tervezetével

A két nagy környezetszennyező országot, Kínát és Indiát, valamint az egyik legjelentősebb olajtermelő Szaúd-Arábiát is magában foglaló országok csoportja elégedett a klímamegállapodás végleges tervezetével, amelyet szombaton kaptak kézhez az ENSZ 21. klímakonferenciájának delegációi. Az Európai Bizottság is elégedettségének adott hangot.

"Elégedettek vagyunk ezzel a megállapodással. Úgy gondoljuk, hogy kiegyenlített és figyelembe veszi az érdekeinket" - mondta Gurdial Singh Nijar, a mintegy húsz országot tömörítő munkacsoport szóvivője. 

"India egyetért, Kína egyetért, Szaúd-Arábia egyetért, az arab csoport egyetért" - fogalmazott. "A munkacsoportnak komoly ellenvetései vannak, de csak a konferencia külső időjárásával kapcsolatban, nem a megállapodással" - mondta ironikusan a szóvivő. 

Kína jelenleg a világ legjelentősebb káros anyagokat kibocsátó országa, India pedig a negyedik az Egyesült Államok és az Európai Unió mögött.

"Nagyon bízunk abban, hogy a szöveg átmegy" - mondta Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság szóvivője. Úgy vélte, ha a tervezetet elfogadják, az óriási győzelem lesz az Európai Unió számára. A szóvivő szerint "a megállapodás minden fő igénynek megfelel: ambiciózus és kiegyenlített". "Ha a plenáris ülés jóváhagyja, az történelmi előrelépés lesz, az első egyetemes és kötelező érvényű klímavédelmi egyezmény" - hívta fel a figyelmet.