Megkezdődött a harmadik görög mentőcsomag előkészítése

Péntek este a kormányfő  menesztette kormányának azon tagjait, akik előző nap a nemzetközi hitelezők által követelt reformintézkedések ellen szavaztak. Leváltották Panajótisz Lafazanisz környezetvédelmi- és energiaügyi minisztert és Dimitrisz Sztratoulisz szociális ügyekkel foglalkozó miniszterhelyettest is, akiket a Sziriza  szélsőbaloldali szárnya vezetőinek számítanak. Mindketten élesen ellenezték a megszorításokat, a privatizációt és az euróövezetből való kilépés mellett foglaltak állást.

  A három hónapos lejáratú hitel már hétfőtől Görögország rendelkezésére áll, így elhárult az azonnali államcsőd veszélye. Görögországnak hétfőn 4,2 milliárd eurót kell törlesztenie az Európai Központi Banknak (EKB): 3,5 milliárd eurót tesz ki a lejáró görög államkötvények értéke, további 700 millió euró pedig kamatfizetési kötelezettség. Az áthidaló hitelből kell rendeznie a Nemzetközi Valutaalappal szemben fennálló hátralékát is Görögországnak, amely június 30-án egy nagyjából 1,6 milliárd eurós, július 13-án pedig 456 millió eurós számlát nem fizetett ki. Ha nem fizetne Görögország, azzal euróövezeti tagságát kockáztatná.

Az ESM pénteken úgy döntött, hogy hivatalosan megnyitja a tárgyalásokat Görögországgal a hároméves programról, miután az athéni kormány teljesítette az ehhez szükséges feltételeket, illetve megszülettek a vonatkozó nemzeti döntések, utolsóként a német, az osztrák és az észt parlamentben. Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti pénzügyminiszterek csoportjának holland elnöke arra számít, hogy augusztus közepére megállapodásra jutnak a hitelprogramról.

Az euróövezeti tagállamok első számú vezetői ragaszkodnak ahhoz, hogy a Nemzetközi Valutaalap is vegyen részt az új programban. A valutaalap ahhoz a feltételhez köti részvételét, hogy az európai partnerek fogadják el a görög adósságteher enyhítésének szükségességét, és tárgyaljanak a kérdésről.

 Christine Lagarde, a valutaalap vezérigazgatója az Europe 1 francia rádióállomásnak megismételte, hogy szükség van a görög adósság szerkezetének átalakítására, mert e nélkül nem fog működni az újabb segélycsomag. Az IMF vezetője szerint három lehetőség is van: meg lehetne hosszabbítani az adósság lejáratát, felajánlani olyan türelmi periódusokat, amelyek alatt a görögöknek egyáltalán nem kellene adósságot fizetniük, illetve maximálisan lecsökkenteni a hitelek után fizetendő kamatot. Görögország államadóssága jelenleg 315 milliárd euró, ami a hazai össztermék (GDP) 175 százaléka. Ez csaknem háromszorosa az euróövezeti országok számára a stabilitási és növekedési paktumban maximálisan engedélyezett, GDP-hez viszonyított 60 százaléknak.

Pénteken az osztrák és az észt parlament is a pénzügyi mentőcsomagról szóló tárgyalások mellett döntött. A balti állam korábban azokhoz az EU-tagországokhoz tartozott, amelyek vehemensen ellenezték, hogy Görögországban egy újabb pénzügyi mentőcsomag segítségével enyhítsenek a kialakult adósságválságon.