Külföld
Megerősíti a pozícióit Törökország
A hónap végéig több mint egymilliárd eurót fizet majd ki az Európai Unió Ankarának a menekültek ellátására – ígérte johannes Hahn
Az Európai Uniónak fel kell gyorsítania a Törökországban élő mintegy hárommillió szíriai menekült ellátásához ígért humanitárius segély folyósítását – közölte Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter pénteken, miután Ankarában tárgyalt Federica Mogherinivel, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, valamint Johannes Hahn uniós bővítési biztossal. Hahn azt ígérte, hogy az Európai Unió a hónap végéig összesen több mint egymilliárd eurót fizet majd ki Törökországnak. Az Európai Unió és tagállamai tavaly novemberben, majd idén márciusban három-három milliárd eurót ígértek arra a célra, hogy javítsák a többnyire Szíriából Törökországba menekült csaknem hárommillió ember életkörülményeit. Az unió cserébe a menekültáradat megfékezését várja Ankarától. Cavusoglu a török állampolgárok schengeni vízumliberalizációjának ügyében azt javasolta az uniónak, hogy mindkét fél fogadjon el egy konkrét menetrendet. Kiemelte: Ankara „alternatív ajánlatokkal” állt elő, amelyek révén felül tudnak kerekedni a vitás kérdéseken.
Törökországnak jogában áll megvédenie magát, hiszen több terrortámadás is érte a határ szíriai oldaláról – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az augusztus 24-én Észak-Szíriában indított, Eufráteszi Pajzs fedőnevű török hadműveletre utalva pénteken a CNN Türk hírtelevíziónak adott interjúban. Stoltenberg ankarai látogatásán elégedettségét fejezte ki a török–orosz feszültség enyhülésével kapcsolatban is. Emlékeztetett: a NATO már tavaly novemberben párbeszédre hívta a két felet, amikor a viszály kezdetén a török légierő lelőtt egy orosz vadászgépet a szíriai határnál. Hangsúlyozta: Oroszországot az észak-atlanti szövetségnek sem szabad kizárnia a dialógusból. A NATO-főtitkár szerint a július 15-i puccskísérlet a NATO alapjait célzó támadás is volt. „Az erős és demokratikus Törökország Európa és a közel-keleti régió számára is létfontosságú” – emelte ki. A főtitkár nyomatékosította, hogy „Törökországnak szüksége van a NATO-ra, de a NATO-nak is ugyanúgy szüksége van Törökországra”.
Később, a török külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatón Stoltenberg arra világított rá, hogy a helyi arab erők kiképzése kulcsfontosságú volt a szíriai török beavatkozás megkezdéséhez. Cavusoglu arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok vezette, terrorizmusellenes nemzetközi koalíció támogatásával az Iszlám Állam a szíriai Rakkából és az iraki Moszulból is kiűzhető. A miniszter szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntenie kellene az Észak-Szíriában kialakítandó repüléstilalmi övezetről.
Tegnap a török szakszervezetek tájékoztatása szerint a rendőrség vízágyúkat is bevetett több száz tüntető tanár ellen Diyarbakir városában, az ország délkeleti, zömmel kurdok lakta részén. A tanárok az oktatási minisztérium tartományi hivatalának épülete elé vonultak az ellen tiltakozva, hogy tömegével függesztik fel őket munkájukból: csütörtökön több mint tizenegyezer pedagógus járt így, pénteken pedig további négyszáz. Binali Yildirim kormányfő már múlt vasárnap, Diyarbakirban tartott beszédében kilátásba helyezte több ezer olyan tanár elbocsátását, akik valamilyen kapcsolatba hozhatók a terrorizmussal, nevezetesen a kurd autonómiáért küzdő Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezettel.
Röviden
Női kommandó robbantott volna Párizsban
- Az Európai Tanács elnöke a jövő heti nem hivatalos EU-csúcstalálkozón kérni fogja az unió tagállamait, hogy nyújtsanak segítséget Bulgáriának, hogy szorosabban lezárhassa törökországi határát az illegális bevándorlás elől – közölte pénteken Donald Tusk sajtótitkársága.
- Újabb embert vettek őrizetbe a gázpalackokkal teli gépkocsival összefüggésben, amelyet a múlt hét végén Párizs belvárosában találtak, s ezzel nyolcra emelkedett a letartóztatottak száma. Francois Hollande francia államfő megerősítette, hogy egy terrorcsoport próbált meg merényletet végrehajtani. A rendőrség csütörtök este három, „radikális, fanatizált” nőt és egyiküknek a – szintén iszlamista – férjét is őrizetbe vette azzal a gépkocsival összefüggésben, amely miatt vasárnapra virradóra riasztotta egy belvárosi bár alkalmazottja a rendőrséget. Az egyik nő késsel támadt az egyik rendőrre, ezért a nyomozók rálőttek. Francois Molins párizsi főügyész szerint egy Szíriából irányított női kommandó akarta felrobbantani magát a Notre Dame székesegyháznál.
- A magyar kormányra és a magyar emberekre nem lehet nyomást gyakorolni, és a magyarok október 2-án elmondják, mit gondolnak az illegális bevándorlásról és a kényszerbetelepítésről – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető arra reagált, hogy Morgan Johansson svéd bevándorlási miniszter csütörtökön találkozott dán, norvég és finn kollégájával. A Sydsvenskan honlap beszámolója szerint Johansson megpróbálta rávenni kollégáit, hogy egységesen gyakoroljanak nyomást Magyarországra. Svédországban legalább ezer olyan szíriai és afgán van, akik a nyugat-balkáni útvonalon, Magyarország érintésével érkeztek. Őket Magyarországon regisztrálták menedékkérőként, a dublini szabályozás szerint Magyarországon kell elbírálni a kérelmüket – mondta a cikk szerint a svéd miniszter, aki a magyar nagykövettel is tárgyalt. Szijjártó Péter mindezzel kapcsolatban kifejtette: a svéd bevándorlási miniszter rájött, hogy országa „óriásit hibázott, amikor a bevándorlókat Európába vonzó politikába kezdett”. Az elhibázott svéd politika következményeit Magyarországra akarja terhelni, ellene szervezkedik, „frontot szervez”, hogy bevándorlók ezreit kényszerítse Magyarországra – közölte. Megjegyezte: ráadásul a svéd bevándorlási miniszter „kétszínűen politizál, hiszen Svédország liberális bevándorlási politikát hirdet, de amikor ott vannak a bevándorlók, el akarja zavarni őket”. Szijjártó hangsúlyozta: pontosan ez „az ostoba és felelőtlen politizálás lökte az Európai Uniót abba a káoszba”, amelyben most van.
Szigorítanák a beutazást az Európai Unióba
Az Európai Bizottság olyan tervezetet készül bemutatni novemberben, amelynek értelmében csak vízummal vagy előzetes elektronikus beutazási engedéllyel (ETIAS) léphetnének be harmadik országbeli állampolgárok az Európai Unió területére – olvasható az Euractiv brüsszeli hírportál friss összeállításában. Az Egyesült Államok által 2009-ben bevezetett elektronikus utasregisztrációs rendszerhez (ESTA) hasonlóan az ETIAS-on keresztül benyújtott kérelmek elbírálása is díjköteles lenne. Egyes források szerint ebből akár évi kétmilliárd euró is befolyhatna az uniós költségvetésbe. Erre kizárólag azoknak a harmadik országbeli állampolgároknak lenne szükségük, akik vízummentesen utazhatnak be a schengeni övezet tagállamaiba. Kivételt jelentenének azonban az unió egységes belső piacához hozzáférő országok polgárai. Ha az Egyesült Királyság uniós kilépéséről szóló tárgyalások során a szigetország kormánya úgy dönt, hogy a továbbiakban a belső piacnak sem akar részese lenni, akkor a brit állampolgároknak is fizetniük kellene. (TL)