Csehszlovákia megszállása a Szovjetunió vezette Varsói Szerződés öt tagállamának hadseregei által 1968. augusztus 21-én "elfogadhatatlan agresszív aktus" volt - áll a szlovák külügyminisztériumnak az események 50. évfordulója alkalmából kedden kiadott nyilatkozatában.
Csehszlovákia 1968. augusztusi megszállása, amelyben a Szovjetunió mellett Bulgária, Lengyelország, NDK és Magyarország hadseregei vettek részt, megszakította a "prágai tavaszként" ismert politikai és gazdasági reformfolyamatot, amelyet Moszkva a korabeli szocialista tábor számára veszélyesnek minősített. A megszállást követő hetekben a legújabb kutatások szerint 137 csehszlovák állampolgár vesztette életét.
"Üdvözöljük, hogy az Oroszországi Föderáció legfelsőbb vezetői ismételten elhatárolódtak az inváziótól. Ugyanakkor élesen kell reagálnunk bizonyos orosz körök igyekezetére, amelyek megpróbálják csökkenteni az események súlyát, és szeretnének megszabadulni a történelmi felelősségtől. A történelmet nem lehet átírni" - olvasható a dokumentumban.
Peter Pellegrini szlovák kormányfő szerint 1968 augusztusának drámai eseményei egy kis ország történelméről szólnak, amely megpróbált ellenszegülni a korabeli geopolitikai helyzet szabályainak, saját elképzelései szerint szeretett volna egy szabad és szociálisan igazságos társadalmat kialakítani.
"1968 augusztusa azon történelmi események közé tartozik, amelyekre emlékezniük kell a következő generációknak is" - írta a szlovák miniszterelnök a Hospodárské Noviny című pozsonyi gazdasági és politikai napilapban megjelent jegyzetében.
Szlovákiában kedden országszerte különféle megemlékezéseket tartanak az 1968. augusztusi eseményekről. Andrej Kiska szlovák államfő a közszolgálati televízióban és rádióban fog beszédet mondani.
Az oroszok alig egyharmada tud Csehszlovákia 1968-as megszállásáról -derült ki az Interfax felmérésből.
Az oroszok mindössze 32 százalékának van fogalma arról, hogy mi volt a "prágai tavasz", ugyanakkor többen vannak, akik helyeslik a szovjet tankok Csehszlovákiába vezénylését, mint azok, akik hibának tartják az 50 évvel ezelőtti beavatkozást - derült ki a Jurij Levada Független Elemzőközpontnak az Interfax hírügynökség által kedden ismertetett felméréséből.
A megkérdezettek 11 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jól tudja, mi történt 1968-ban Csehszlovákiában, 21 százalék pedig azt válaszolta, hogy hallott vagy olvasott már valamit az akkor történtekről.
A válaszadók 36 százaléka vélekedett úgy, hogy a Szovjetunió helyesen cselekedett, amikor 1968. augusztus 21-re virradóra csapatokat vezényelt Csehszlovákiába. 19 százalék szerint Moszkva helytelenül járt el akkor, 45 százalék pedig nem tudta, hogy miképp foglaljon állást ebben a kérdésben.
23 százalék szerint a "prágai tavasz" a csehszlovák vezetés szovjetellenes erőinek arra irányuló kísérlete volt, hogy kiszakítsák az országot a "szocialista táborból", 21 százalék szerint 1968 "felforgató akció és a szocialista tábor megosztására irányuló kísérlet volt". 18 százalék vallotta azt, hogy 1968-ban népfelkelés történt az országra a Szovjetunió által ráerőltetet rezsim ellen. 23 százalék nem tudott dönteni az az arra vonatkozó válaszok közül, hogy mi is történt egy fél évszázaddal ezelőtt Csehszlovákiában.
A megkérdezettek 16 százaléka úgy vélekedett, hogy a katonai beavatkozásra a vérontás megakadályozása érdekében volt szükség, 15 százalék szerint pedig a keleti blokk intervenciójának elmaradása esetén Csehszlovákiába a nyugati országok csapatai vonultak volna be. 9 százalék azt válaszolta, hogy a beavatkozás a csehszlovák szocialista rendszer megmentése miatt volt szükséges.
Mindössze a válaszadók 4 százaléka vallotta azt, hogy a "prágai tavasz" eseményei bebizonyították a szovjet típusú szocializmus és a demokrácia összeférhetetlenségét. 28 százalék elismerte, hogy semmit sem tud a beavatkozás okairól, 22 százalék pedig azt mondta, hogy nehézségei vannak a szovjet csapatok csehszlovákiai bevonulásának megindokolásával.
A felmérést egy 1600 fős mintán, március elején végezték.
