Megegyezést remél Irán a pénteki csúcstalálkozón Idlíb ügyében

Mogherini: Meg kell akadályozni az Idlib tartományban kiújult erőszak továbbterjedését

Külföld
  • 2018.09.06. - 15:53

Reményét fejezte ki az iráni parlament elnöke, hogy az orosz, a török és az iráni elnöknek sikerül megállapodásra jutnia Szíria utolsó, lázadók kezén lévő enklávéja, Idlíb ügyében pénteken. 

Vlagyimir Putyin orosz, Recep Tayyip Erdogan török és Haszán Róháni iráni elnök Teheránban tanácskozik szeptember 7-én Idlíbről, ahol a szíriai kormányerők offenzívát készítenek elő. 

"Őszintén remélem, hogy a holnapi teheráni csúcstalálkozón Vlagyimir Putyin elnöknek sikerül megegyezést elérnie kollégáival az idlíbbel kapcsolatban" - idézte az oroszországi látogatáson lévő Ali Laridzsáni iráni házelnököt a RIA Novosztyi orosz hírügynökség csütörtökön.

Laridzsáni szerint mára a nemzetközi közösség is elismerte, hogy Oroszország és Irán sokat tesz a terrorizmus megfékezéséért - idézte az iráni politikust a TASZSZ orosz hírügynökség.



Francia vezérkari főnök: Az Iszlám Állam az év végére minden területét elveszíti

Francois Lecointre úgy fogalmazott, hogy "az Iszlám Állam fizikai értelemben vett kalifátusának vége az év vége előtt, valószínűleg az ősz végére" bekövetkezik. 

Az Egyesült Államok által vezetett nemzetközi koalíció, amelyben a francia hadsereg a Szabad Szíriai Hadsereg arab és kurd harcosait támogatja, a terrorszervezet által 2014-ben Irakban és Szíriában elfoglalt területek legnagyobb részéről már elűzte a dzsihadistákat. Az Iszlám Állam azonban Szíriában még mindig ellenőrzése alatt tartja a keleti Deir-ez-Zór tartomány egy részét az Eufrátesz folyó és az iraki határ közötti térségben, valamint jelen van a szíriai sivatagban is. 

Jelenleg több mint ezer francia katona vesz részt az Iszlám Állam elleni hadműveletben, számukat a vezérkari főnök, amint lehet, csökkenteni szeretné. 

"Minden alkalmat megragadok, hogy csökkentsem a hadműveletekben a szerepvállalást, amint az már nem indokolt" - fogalmazott. 

Francois Lecointre nem zárta ki, hogy a francia hadsereg ismét légicsapásokat hajt végre, amennyiben a szíriai kormányerők vegyi fegyvereket vetnek be az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban.

"Készen állunk lecsapni, amennyiben ismételten vegyi fegyvereket használnak. Erről születhet döntés nemzeti szinten, de az az érdekünk, hogy a lehető legtöbb partnerrel együtt történjen" - mondta a katonai vezető. 

Áprilisban Franciaország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia légicsapásokat hajtott végre szíriai vegyifegyver-létesítmények ellen, válaszul egy mérgező gázokkal történt támadásra.

 A szíriai kormányerők napok óta erősítést küldenek Idlíb tartományba, és a jelek szerint arra készülnek, hogy visszafoglalják az utolsó olyan területet Szíriában, amelyet még ellenzéki erők uralnak. A velük szövetséges Oroszország légiereje többhetes szünet után újrakezdte kedden a lázadók ellenőrzése alatt álló északnyugat-szíriai Idlíb tartomány elleni légitámadásokat.



Mogherini: Meg kell akadályozni az Idlib tartományban kiújult erőszak továbbterjedését

Mogherini kijelentette, mivel a szíriai Idlíb tartományban ismét fellángolt erőszak újabb humanitárius katasztrófával fenyeget, az Európai Unió felszólítja az asztanai formátum tárgyalóit, Oroszországot, Törökországot és Iránt, hogy tegyenek eleget a megállapodásukban vállalt kötelezettségüknek, és kezeljék prioritásként a polgári lakosság védelmét.

A főképviselő Staffan de Mistura, az ENSZ-főtitkár szíriai különmegbízottjával folytatott telefonbeszélgetését követően adott nyilatkozatában hangsúlyozta, a katonai fellépés több mint hárommillió civil életét veszélyezteti. Ennek elkerülése érdekében biztosítani kell minden szükséges forrást és intézkedés meghozatalát a polgári lakosság védelme érdekében, valamint az akadálytalan, biztonságos és fenntartható humanitárius hozzáférést.

Kiemelte, a vegyi fegyverek bárféle használata visszafordíthatatlan humanitárius következményekkel járhat. Egy teljes körű katonai művelet az érintett tartományban egy már így is súlyos veszélyekkel járó konfliktus kiterjedését eredményezné a régióban. A konfliktus lezárására kizárólag olyan politikai folyamat hozhat megoldást, amely tiszteletben tartja valamennyi Szíriában élő népcsoport szabadságát és méltóságát - tette hozzá a főképviselő.

Három ország, Oroszország, Törökország és Irán bábáskodik a szíriai ellenzék és kormány között 2017 óta zajló asztanai tárgyalások szervezése és lebonyolítása felett, eközben Bassár el-Aszad szíriai elnök hadserege Oroszország és Irán katonai támogatásával egyre közelebb kerül az Aszad ellen lázadó erők teljes legyőzéséhez.

Reklám