Érdemes tárgyalni a rugalmas szolidaritás elképzeléséről, amelyet a V4 csoport mutatott be a pozsonyi EU-csúcson - mondta Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke csütörtökön Berlinben. Közben a Bild információi szerint már félmilliónál is több elutasított menedékkérő él Németországban. Svédországban pedig átléppte a 12 ezret elutsított menedékkérők száma, illetve Horvátország a migránsok ottragadásától tart.
A német szociáldemokrata politikus a múlt héten az EU jövőjéről Nagy-Britannia részvétele nélkül rendezett tanácskozás eredményeiről tartott tájékoztatóján a rugalmas szolidaritásra vonatkozó újságírói kérdésre elmondta: nyilvánvalóan Szlovákia és Csehország vetette fel a V4 csoport másik két államának, Lengyelországnak és Magyarországnak, hogy tárgyalni kell a menekültválságban segítségre szoruló uniós tagországok támogatásáról, és a menekültek befogadásáról azzal a feltétellel, hogy mindenki saját hatáskörben dönthet arról, hogy kit fogad be. Ez az elképzelés előrelépést jelent, párbeszédet kell kezdeni róla - mondta Martin Schulz. Hozzátette: nem ért egyet teljes mértékben a V4 csoport felvetésével, de tudomásul kell venni, hogy a menekültek ügyében eddig hozott közös döntések "nagyon gyakran nem állják ki a gyakorlat próbáját", ezért tárgyalni kell minden javaslatról, amely előmozdíthatja az ügyet.
Európai Bizottság: továbbra is lassan halad a menedékkérők áthelyezése
Az utóbbi időben valamelyest felgyorsult a menedékkérők Európai Unión belüli áthelyezése, a folyamat azonban még mindig meglehetősen lassan halad - közölte az Európai Bizottság csütörtökön.
Margaritisz Szkínász, a brüsszeli testület vezető szóvivője sajtótájékoztatóján elmondta, hogy kedden 221 menedékkérőt telepítettek át Görögországból, ami napi rekordnak számít, szerdán pedig további 57-et.
A tisztségviselő arról számolt be, hogy a 160 ezer menekült áttelepítését célzó, tavaly szeptemberben elfogadott uniós mechanizmus keretében eddig 5296 embert helyeztek át: 4140-et Görögországból, 1156-ot pedig Olaszországból.
Habár a korábbiakhoz képest ez is előrelépést jelent, az ütem messze elmarad a bizottság várakozásaitól, Szkínász ezért az áthelyezések felgyorsítására kérte a tagállamokat.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szerdán közzétett adatai szerint nagyjából 60 ezer migráns rekedt Görögországban, közel 160 ezren pedig olaszországi befogadóközpontokban vannak.
A menekültek elosztása 28 tagország között nem lenne gond, például egymillió menekült "föl sem tűnne" az 508 millió uniós állampolgár között. A probléma éppen abból adódik, hogy nem mindenki vesz részt az elosztásban, az pedig "politikai cinizmus", hogy éppen azok vádolják tehetetlenséggel az EU-t, akik kivonják magukat - mondta az EP elnöke.
Arra a kérdésre, miként értékeli Orbán Viktor magyar miniszterelnök csütörtöki felvetését az illegális határátlépők EU-n kívüli elhelyezéséről, azt mondta, nem gondolja, hogy "menekülteket ki kellene vinni Európából más régiókba, hogy ott táborokban, őrizet alatt tartsák őket". Megjegyezte: előfordulhat, hogy a magyar kormányfő "néhány dolgot összekevert", hiszen arról zajlik diskurzus, hogy az EU-ba igyekvő menedékkérőknek kellene az EU-n kívül, például észak-afrikai országokban állomásokat létrehozni, ahol le lehetne folytatni a menedékjogi eljárást, és ahonnan az uniós tagországok befogadhatnák a védelemre szoruló kérelmezőket, hogy ne az életük kockáztatásával, embercsempészek hatalmába kerülve próbáljanak meg bejutni az EU-ba. Hozzátette: tekintettel a jelenlegi "drámai helyzetre" mindenkinek érdemes lenne törekedni a "mérsékelt hangnemre".
Juncker: A tagországoknak szolidáris alapon kell részt venniük menekültválság megoldásában
A menekültválság megoldása érdekében, ha valamely uniós ország nem tud részt venni a menekültek tagországok közötti elosztásának rendszerében, annak szolidáris alapon, az Európai Bizottság által javasolt módon az uniós határok védelmében kell több szerepet vállalnia - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság ülésén csütörtökön.
Jean-Claude Juncker hangsúlyozta, a migrációs krízis megoldása érdekében minden támogatást meg kell adni Olaszországnak és Görögországnak, amelyek menekültek ezreit mentik meg naponta. Segítséget kell nyújtani azoknak a frontországoknak, amelyek befogadják, szállást adnak és élelmezik a menekülteket.
A rájuk nehezedő nyomás csökkentése érdekében fontos, hogy szolidáris alapon történjen a menekültek áthelyezésében való részvétel - mondta.
Kiemelte, vannak országok, amelyek nem kívánnak részt venni az áthelyezés rendszerében és arra hivatkozva utasítják el a befogadást, hogy katolikus ország lévén nincs hely a muzulmánok számára.
"Ez elfogadhatatlan" - jelentette ki az elnök. "Előbb az emberélet és csak utána a vallás, nem lehet fordítva" - húzta alá.
El kell érni, hogy a háborúk, az erőszak és a kínzások elől menekülők számára helyet biztosítsanak az uniós tagországok - hangsúlyozta Juncker.
Kurz: A tavalyi történések nem ismétlődhetnek meg
A tavalyi történések nem ismétlődhetnek meg - jelentette ki Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter az osztrák közszolgálati médiának (ORF) adott nyilatkozatában, amellyel Barack Obama amerikai elnök Ausztria menekültbefogadását méltató szavaira reagált. Sebastian Kurz úgy vélte: nem szabad úgy tenni, mintha 2015 jó év lett volna, hiszen a történtek irányíthatatlanná váltak, és túl sok menekült érkezett. Kiemelte: jó, ha számon tartják, hogy Ausztria hány menekültet fogadott be, mert sokan idegengyűlölettel vádolták az országot, holott Európában Svédország után Ausztria fogadta be a legtöbb embert. "Érdekes, hogy ez az elismerés egy olyan országtól érkezik, amely alig fogadott be menekülteket" - jegyezte meg a miniszter.
Arra a kérdésre, hogy Ausztria még az idén bevezeti-e a szükségállapotot, úgy válaszolt, hogy az erről szóló rendeletet mielőbb elő kell készíteni, így amint a helyzet megkívánja, alkalmazni tudják. "Téved, aki azt gondolja, hogy a menekültválság megoldódott, mert egyre több ember indul el Egyiptom irányából" - jelentette ki a miniszter. Úgy vélte: igen jelentős az Európára nehezedő migrációs nyomás, az uniós külső határok nem működnek, és fel kell készülni arra, hogy szükség esetén nemzeti intézkedéseket kell bevezetni. A külügyminiszter úgy látja, hogy a kormány által meghatározott kvóta nagyon magas, így ezt az értéket szerinte semmilyen esetben nem szabad átlépni.
Kurz hangsúlyozta: a menekülteknek hazájukban kell segíteni. Kijelentette: Afrikában nem csupán a szegénységgel kell megküzdeni, hiszen számos afrikai országban kedvező a gazdasági fejlődés tapasztalható, de a lakosság növekedése gyorsabb, mint a gazdaságé. "Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a legtöbb afrikai menekült nem a legszegényebb országokból érkezik, hanem a diktatúrákból, háború és korrupció sújtotta országokból" - mondta a miniszter.
Félmilliónál is több elutasított menedékkérő él Németországban
Félmilliónál is több elutasított menedékkérő él Németországban, legnagyobb részük több mint hat éve - írta csütörtökön a Bild című német lap kormányzati adatokra hivatkozva. A szövetségi parlament nagyobbik ellenzéki pártja, a Baloldal írásbeli kérdésére adott kormányzati válasz alapján készített összeállítás szerint 549 209 elutasított menedékkérő él Németországban, 406 065 több mint hat éve. Majdnem minden második - 46,6 százalék - rendelkezik állandó tartózkodási engedéllyel, amelyet például azért kaptak meg, mert már beilleszkedtek és nemigen van kapcsolatuk hazájukkal. Az elutasított menedékkérők legnagyobb csoportját a török állampolgárok alkotják 77 600 fővel, utánuk a koszovói állampolgárok 68 549 fős csoportja következik, majd a szerb állampolgárok 50 817 fővel.
További nagyjából 10 ezer ember ügyében kitoloncolási tilalom van érvényben, mert hazájuk nem biztonságos. Több mint 3000 elutasított menedékkérő azért maradhat, mert szakmai képzésben vesz részt vagy beteg rokonát ápolja, mintegy 1800 ember betegség miatt maradhat, 440 ember pedig azért, mert büntetőeljárás alatt áll.
Rainer Wendt, a rendőri szerveknél működő egyik munkavállalói érdekképviselet, a Német Rendőrszakszervezet (DPolG) elnöke a Bildnek azt mondta, hogy "egész iparág" épült a kitoloncolások megakadályozására.
Svédországban elérte a 12 ezret az elutasított menedékkérők száma
Svédországban elérte a 12 ezret az elutasított és emiatt körözés alatt álló menedékkérők száma - közölte csütörtökön az SVT svéd közszolgálati televízió. Per Löwenberg, a svéd határőrség kitoloncolásért felelős képviselője elmondta, hogy az ügyek nagyobb részét elévülés miatt kell lezárni, mert a rendőrség egyszerűen nem találja meg ezeket az embereket. A rendfenntartók az elutasított illegális bevándorlók csupán harmadát tudják visszaküldeni, mert a rendőrségnek nincs elég embere a feladathoz. A jelenlegi törvények szerint az elutasított menedékkérők négy év elteltével ismételten folyamodhatnak a menekültstátusért, és akkor a migrációs hatóság újrakezdi ügyük vizsgálatát.
A migránsok Horvátországban ragadásától tart a helyi sajtó
Zágrábnak két választása van: vagy kerítést épít, vagy másokkal közösen védi a macedón határt, ellenkező esetben a migránsok egykettőre Horvátországban lesznek, ahonnét nem tudnak majd továbbmenni, miután Szlovénia és Magyarország lezárta határait az illegális bevándorlók előtt - írta a Vecernji List című horvát napilap csütörtökön. Josip Buljevic ügyvezető védelmi miniszter a lapnak úgy nyilatkozott, hogy Horvátországnak két lehetősége van, ha újra felújul a balkáni útvonal, mert ebben az esetben a migránsok rövid időn belül elözönlik Szerbiát, Romániát, Bulgáriát és Horvátországot. Vagy a görög modellt választja, amely azt jelentené, hogy gyűjtőközponttá válna az ország, és akár 50 ezer bevándorlót is el kellene látnia, vagy a magyar, szlovén és osztrák modell szerint kerítést épít határán - magyarázta.
Ranko Ostojic volt szociáldemokrata belügyminiszter szerint a kerítés nem megoldás, és nem állítja meg a menekülteket. Úgy vélte: Zágrábnak nyomást kell gyakorolnia az Európai Unió intézményeire, hogy léptessék életbe a Törökországgal kötött megállapodásban foglaltakat, valamint mielőbb toloncolják vissza a gazdasági bevándorlókat származási országukba.
Ante Kotromanovic volt védelmi miniszter úgy látja, a legjobb megoldás az volna, ha a balkáni útvonalon fekvő országok rendőri segítséget küldenének a görög-macedón határra. Utalt arra, hogy Horvátország helyzete más, mint a szomszédos országoké, mert sokkal hosszabb és nehezebben ellenőrizhető határa van (a horvát-boszniai határ több mint 1000 kilométer hosszú, a déli országrész pedig az Adriai-tengerrel határos). Nem támogatja a kerítésépítést Vlaho Orepic ügyvezető belügyminiszter sem.
