Olekszandr Zaharcsenko, az önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaság vezetője szerdán bejelentette, hogy mostantól ukránul egyáltalán nem, hanem kizárólag orosz nyelven zajlik az oktatás az általuk megszállt területen lévő iskolákban - adta hírül az UNIAN ukrán hírügynökség egy nem megnevezett szakadár tisztségviselőre hivatkozva.
A Moszkva-barát szakadár vezető szavai szerint három év átmeneti idő után "teljesült" az orosz nyelvű oktatásra való 100 százalékos áttérés. Hozzátette, hogy 2014-ben még a diákságnak csak az 50 százaléka tanult oroszul, 2015-ben viszont már 88 százalékuk.
Ismét katonák haltak meg a kelet-ukrajnai fronton
Két ukrán katona meghalt, további 11 pedig megsebesült szerdán a kelet-ukrajnai válságövezetben dúló harcokban - jelentette esti közleményében a kijevi hadműveleti parancsnokság.
A Facebookon közzétett beszámoló szerint a nap folyamán kora estig 34-szer nyitottak tüzet a Moszkva által támogatott szakadárok az ukrán katonák védelmi állásaira, több helyen a minszki megállapodásokban tiltott, 100 milliméteresnél nagyobb kaliberű tüzérségi fegyverekkel.
A parancsnokság közölte, hogy az elmúlt napokhoz hasonlóan a frontvonal teljes hosszára kiterjedtek a szakadár támadások, ám most a hadműveleti övezet északi részén, Luhanszk térségében volt a legforróbb a helyzet. Az 53-as ukrán gépesített dandártól közölték a TSZN ukrán hírtelevízióval, hogy a nap folyamán súlyos harcok robbantak ki a Luhanszktól mintegy 50 kilométerre nyugatra fekvő Zsolobok településnél, ahol golyószórók és gránátvetők mellett, 152 milliméteres kaliberű tüzérségi fegyverekkel is lőtték a szakadárok az ukrán katonai állásokat.
A kijevi hadműveleti parancsnokság kora délután arról adott hírt, hogy Luhanszk megyében a hírtévé által említett körzetben Krimszke településnél indítottak heves támadást a szakadár erők, aminek következtében egy ukrán katona meghalt, hét pedig megsebesült. A közelben fekvő Novotoskivszke faluban repeszek csapódtak be lakóházakba, a helyi vezetés fontolóra vette a gyermekek evakuálását a településről. Az összesítésben szereplő többi áldozatról nem közöltek részleteket.
A kijevi hadműveleti parancsnokság korábban, szokásos reggeli közleményében arról számolt be, hogy az előző 24 órában a Moszkva által támogatott szakadárok összesen 85-ször nyitottak tüzet, aminek következtében nyolc ukrán katona sebesült meg.
Denisz Pusilin szakadár vezető még januárban egy orosz hírportálnak adott interjúban arról beszélt, hogy az ukrán nyelv tanulását fakultatív módon engedélyezik, "mint más idegen nyelv tanulását" a szakadár népköztársaságban, viszont az orosz nyelvet mint tantárgyat kötelezővé tették. Kitért továbbá arra is, hogy az ifjúsági szervezeteket folyamatosan alakítják át a szovjet úttörőszervezetek mintájára. Arról is számoltak be már korábban ukrán hírekben, hogy a kelet-ukrajnai szakadár területeken az iskolákban ismét visszaállították az egykori Szovjetunió tantervében szereplő, úgynevezett honvédelmi oktatást. Ezeken az órákon a tanulók egyebek mellett gépkarabélyok szétszedését és összerakását, valamint a fegyverek kezelését is tanulják.
Az Oroszország által 2014 tavaszán önkényesen elcsatolt Krím félszigeten már 2015 szeptemberében az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) emberi jogok teljesülését megfigyelő missziója jelezte, hogy folyamatosan szorítják ki az ukrán nyelvű oktatást az iskolákból, az oktatási intézmények vezetőire és tanárai gyakorolt nyomással. A jelentés szerint már akkor a félsziget alig 20 iskolájában voltak olyan osztályok, amelyekben még ukrán nyelven folyt a tanítás. A megfigyelők hozzáfűzték, hogy még ott, ahol lehetővé is teszik az ukrán nyelv tanulását, egyre csökkentik az óraszámot, és a diákok nem kapnak osztályzatot a tantárgyból. Mindez az ukrán nyelv "elhalásához" vezethet a bekebelezett félszigeten" - intettek óva a nemzetközi megfigyelők.
Azt, hogy jelenleg hány tanköteles gyermek él a Krím félszigeten és Donyec-medencei szakadár ellenőrzésű területeken, csak nagyon hozzávetőlegesen lehet megbecsülni.
Kijevi adatok szerint mostanra Ukrajnában a belső menekültek száma meghaladta a 1,65 milliót. Ők azok, akik az orosz megszállás után a Krímből és Kelet-Ukrajnában zajló harcok elől menekültek el, s az ország más területein kezdtek új életet. Ezt az adatot egyébként május végi beszámolójában alátámasztotta egy menekültkérdéssel foglalkozó norvég testület is.
A Krím lakossága 2005-ös becslés szerint - vagyis Oroszország általi elcsatolása előtt - körülbelül kétmilliós volt. 2015-ös statisztikai adat szerint Ukrajna összlakossága 45,2 millió.
2016-os statisztikai szakadár adatok szerint az önkényesen kikiáltott Luhanszki Népköztársaság területén kevesebb mint másfél millióan élnek, míg a Donyecki Népköztársaságban 2017. januári - helyileg megbecsült adatok alapján - mintegy 2,3 millióan. A szakadár területek azonban jelenleg a két megye összterületének alig több mint harmadát teszik ki. A két megye összlakossága az elmúlt két évben közölt becslések alapján is csaknem eléri 6,5 milliót.
