Külföld
Már a hadsereg is védheti a horvát határt
Menekültek visszafogadásáról szóló államközi megegyezéseket sürget az osztrák kormány
Tusk: Változások várhatók az európai migránspolitikában
Változások várhatók az európai migránspolitikában - hangoztatta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Az uniós tisztségviselő négynapos balkáni körútját zárta le a szerb fővárosban. A látogatássorozat során a balkáni migrációs útvonalon fekvő országok, Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Macedónia, Szerbia, Görögország és Törökország vezetőivel tárgyalt. Célja pedig az volt, hogy „előkészítse a talajt” a március 7-re tervezett brüsszeli EU-Törökország csúcstalálkozóhoz.
Donald Tusk pénteken - még Szerbiába érkezése előtt - levélben kérte fel az Európai Unió országainak vezetőit, hogy vegyenek részt a hétfői EU-Törökország csúcstalálkozón. Levelében azt írta: a migránsválság kitörése óta először látja valamiféle európai konszenzus kialakulását, és ha hétfőn megállapodásra jutnak, az elősegítheti a migránsáradat megállítását.
Szerinte az a cél, hogy véget vessenek annak a gyakorlatnak, amely szerint a balkáni migránsútvonalon fekvő országok csak „továbbítják” a bevándorlókat az útvonalon fekvő következő országnak egészen Németországig. A hétfői megállapodás után viszont - szerinte - akár az egész balkáni útvonal bezárulhat.
UNHCR: Négyszázezer menekültet kellene széttelepíteni Törökországból
A menekülteket Törökországból az elkövetkező két évben oszthatnák szét. Ennek kapcsán felszólította az Európai Uniót, Oroszországot és az Egyesült Államokat, hogy tegyenek többet a migránsválság megoldása érdekében mondta el Vincent Cochetel, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) európai elnöke. Bírálta, hogy európai felelős politikusok azt kérik a migránsoktól, ne vándoroljanak be az unióba, miközben - állítása szerint - a menekültek több mint kilencven százaléka háborús övezetből, Szíriából, Irakból vagy Afganisztánból érkezik.
Több mint kétmillió menekült, többségük szíriai, tartózkodik jelenleg török területen. Tavaly mindössze hétezer-ötszáz menekültet telepítettek át Törökországból, köztük ezeregyszáz szíriait - tette hozzá Cochetel.
Törökországi EU-nagykövet: Ankarának június 1-jéig van ideje
Törökországnak meg kell szüntetnie, vagy legalábbis jelentősen csökkentenie kell a migránsáradatot, és június 1-jéig maradéktalanul életbe kell léptetni az EU és Törökország között létrejött visszafogadási egyezményt - közölte az Európai Unió törökországi delegációjának vezetője, Hansjörg Haber nagykövet isztambuli sajtótájékoztatóján pénteken. Azt is tudatta, „nem automatikus”, hogy az Európai Unió a kitűzött októberi határidőig dönt a török állampolgárokkal szembeni vízumkönnyítésről.
A diplomata bejelentette: az EU és Törökország megállapodott, hogy a novemberben elfogadott, hárommilliárd eurós akcióterv jelentős részét humanitárius segélyezésre fordítják. Haber elmondta, hogy a keretösszegből négyszázmillió eurót már átutaltak Törökországnak.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter eközben Athénban arról beszélt, hogy jelentősen csökkent az ország határaihoz érkező menedékkérők száma. A török diplomácia vezetője szerint megvizsgálják annak lehetőségét, hogy visszafogadják Európából azokat a menedékkérőket, akik nem Szíriából érkeztek.
Cavusoglu felidézte, hogy eddig Görögország nyolcszázhatvan menedékkérő visszaszállítását kérvényezte, amit Ankara „kilencvenkilenc százalékban” jóvá is hagyott. Szerdán háromszáz, jobbára észak-afrikai menedékkérőt szállítottak vissza Görögországból Törökországba.
Ciprasz nem tart attól, hogy Athén elszigetelődik
Görögország Európa alapvető értékeit védelmezi, és nem szigetelődik el a menekültválságban - mondta Alekszisz Ciprasz görög kormányfő a Bild című német lapnak.
Az előzetesen közölt részletek szerint a radikális baloldali Sziriza politikusa kiemelte, hogy nem Görögország szigetelődik majd el, hanem akik „szögesdrótot húztak fel, a menekülteket erőszakkal elűzik, és erőddé változtatják országukat”. Görögország „ezzel szemben szövetségben áll a szolidaritást tanúsító országokkal”, amelyek ráadásul éppen olyan országok, amelyekkel „a pénzügyi válságban még nagyon nagy problémáink voltak” - tette hozzá Alekszisz Ciprasz.
A balkáni migrációs útvonalat lezáró államokról azt mondta, hogy lépésük „nem barátságos”, „ellentétes minden szabállyal, és szembemegy egész Európával”. Ezek az országok akciójukkal „tönkreteszik Európát” - hangsúlyozta a görög miniszterelnök.
Úgy vélte, hogy országa az egyetlen uniós tagállam, amely eleget tesz kötelezettségeinek, a menekültügyi helyzet pedig ugyan nehéz, de a hatóságok ellenőrzése alatt van. Az országban jelenleg harmincezer menekült tartózkodik, és további húszezernek van még hely - mondta. „Kötelezettségeinket több mint száz százalékban teljesítettük, míg mások tíz százalékot sem teljesítettek, és inkább minket bírálnak” - fogalmazott Alekszisz Ciprasz.
„Meg kell érteni a menekültek mentalitását. Otthonukban bombázták őket, és az életüket kockáztatták menekülés közben, hogy eljussanak Görögországba, Európa kapujába, de Mekka számukra odébb van, észak felé” - mondta Alekszisz Ciprasz.
„Hogyan tartóztathatnánk fel embereket, ha tovább akarnak menni? Bezárni nem tudjuk őket, mert az ellentétes a nemzetközi szerződésekkel. Mi csak segíteni tudunk, kimentjük ezeket az embereket a tengerből, ellátjuk és regisztráljuk őket. Ezután mind tovább akarnak menni, ezért az áttelepítési eljárás az egyetlen megoldás” - emelte ki a görög miniszterelnök.
Arra a kérdésre, mi történne, ha Németország is lezárná határát, Alekszisz Ciprasz azt mondta, hogy már most vannak országok - köztük Ausztria és Macedónia -, amelyek lezárták határukat, méghozzá anélkül, hogy Németország ilyen döntést hozott volna, „vagyis már most szükséghelyzet van”.
A horvát hadsereg segítséget nyújthat a rendőröknek
A kormány mindkét módosított törvényjavaslatot soron kívüli tárgyalásra elküldte a parlamentnek. Az indoklás szerint a törvény módosítása a migrációs válságban kialakult jelenlegi helyzet miatt szükséges, és alkalmazása nem igényli a pénzügyi keret bővítését.
Svédországban megöltek egy menedékkérőt
Késsel halálosan megszúrtak egy menedékkérőt a közép-svédországi Lindesberg melletti menekültszálláson, három gyanúsítottat őrizetbe vettek - közölte pénteken a svéd rendőrség. Stefan Wickberg szóvivő szerint az elkövetők ugyancsak menedékkérők, de fiatalabbak negyvenes éveiben járó áldozatuknál. A férfi nyakán ejtettek halálos sebet, indítékuk egyelőre nem ismert.
Vlaho Orepic belügyminiszter kiemelte, hogy "az intézkedés reagálás a térségben kialakult helyzetre", ugyanakkor a hadsereg csak kivételes esetekben és a rendőrség irányítása mellett alkalmazható. Josip Buljevic védelmi miniszter hangsúlyozta, a módosított védelmi törvény felhatalmazza a hadsereget, hogy segítséget nyújtson a rendőrségnek a határok védelmében, összhangban az államhatár védelméről szóló idevágó törvény rendelkezésével. Hozzátette: arról, hogy a hadsereg kivételes és különleges helyzetekben segítséget nyújthasson a rendőrségnek, a kormány hozhat döntést, mégpedig a védelmi miniszter javaslatára, az államfő - aki egyben a fegyveres erők főparancsnoka - jóváhagyásával.
Az indoklásban egyebek mellett az áll, hogy Horvátországnak mint EU-tagállamnak kötelessége megvédeni saját és az Európai Unió határait, amennyiben azt egy nagyobb migrációs nyomás miatt nemzetbiztonsági veszély vagy humanitárius katasztrófa fenyegeti.
Menekültek visszafogadásáról szóló államközi megegyezéseket sürget az osztrák kormány
Az osztrák kormány hamarosan kibővíti azon országok listáját, amelyekkel a menekültek visszaküldéséről szóló szerződéseket kíván kötni - számolt be az osztrák közszolgálati média (ORF) híradója. Aki nem kap tartózkodási engedélyt, vissza kell irányítani az anyaországába, ám ehhez még több országgal kell Ausztriának államközi szerződést kötnie. Létezik ilyen szerződés többek között a balkáni államokkal, Oroszországgal, Pakisztánnal, Nigériával vagy Tunéziával is, azonban az elutasított menekültkérelemmel rendelkezők több mint a fele Ausztriában marad és nem tér vissza saját országába.
Médiaértesülések szerint Hans-Peter Doskozil védelmi miniszter Johanna Mikl-Leitnerrel, a belügyi tárca vezetőjével együtt márciusban Marokkóba, Algériába és Tunéziába látogat, hogy a szerződésekről tárgyaljon. Sebastian Kurz külügyminiszter megvonná az unió által biztosított fejlesztési segélyeket azoktól az országoktól, akik nem fogadják vissza polgáraikat. Az EU Marokkónak 480 millió és Tunéziának 414 millió eurót folyósít például évente, ezek az országok mégis vonakodnak visszavenni azokat, akiknek menekültkérelemét Európában elutasították. Pakisztán a fennálló államközi szerződés ellenére nem fogadja vissza az onnan elvándorolt embereket. Az osztrák belügyminisztérium legutóbb ismertetett terve szerint összesen mintegy ötvenezer, vagyis évente 12 500 embert toloncolnak ki Ausztriából 2019-ig.
A heves eső ellen nem védenek a rögtönzött sátrak sem, és sokan teljesen átáztak. A helyzetet tovább nehezíti a hideg idő, a hőmérő higanyszála mindössze öt fokot mutat az észak-görögországi határátkelőnél. Ennek ellenére a bevándorlók vonakodnak beköltözni a határtól több kilométerre délre található, jobban kiépített menekülttáborokba, mivel abban reménykednek, hogy Macedónia mégis továbbengedi őket az áhított célország felé.
Eurostat: rekordszámú, több mint 1,25 millió menedékkérő érkezett tavaly Európába
Rekordszámú menedékkérő érkezett a tavalyi évben Európába - derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által pénteken közzétett friss jelentésből. Az unió huszonnyolc tagállamában 2015-ben 1 255 600 menedékkérelmet nyújtottak be, míg az azt megelőző évben "csak" 562 680-at. A legtöbben Szíriából érkeztek (363 000). Utána Afganisztán (178 200) és Irak (121 500) következik, de sokan érkeztek Koszovóból, Albániából, Pakisztánból és Eritreából is.
Macedónia körülbelül két hete lezárta a határait, és naponta csak néhány száz szíriai, illetve iraki menekültet enged be területére, ezért egyre torlódnak a bevándorlók a balkáni útvonal első állomásán.
Hivatalos adatok szerint összesen mintegy 32 ezer migráns rekedt Görögországban, ahová az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint csak az év eleje és február 29. között több mint 130 ezer menekült érkezett főként Törökországból. Eközben csaknem 600 migráns érkezett a pireuszi kikötőbe a görög szigetekről péntek reggel - jelentette a görög állami rádióadó (ERT).
„Ak nem jogosult a védelemre, azt vissza fojuk küldeni”
Aki jogosult nemzetközi védelemre, annak meg kell kapnia, aki pedig nem, azt vissza fogjuk küldeni - jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz. A migrációs ügyekért felelős uniós biztos arra vonatkozó „útitervet” mutatott be, hogy hogyan lehet helyreállítani az akadálymentes utazást biztosító schengeni övezet rendes működését. A biztos közölte: a cél az egyoldalú intézkedések és minden belső határellenőrzés megszüntetése az év végéig. Jelenleg hét olyan ország van, amely a migrációs válságra hivatkozva ideiglenesen visszaállította a határellenőrzést a schengeni övezet belső határain.
Hans-Werner Sinn: meg kell erősíteni a EU határainak a védelmét
Az Európai Unió külső határainak védelme mellett állt ki a német Die Welt lapnak adott interjúban Hans-Werner Sinn, a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének elnöke.
A 25 év után az ifo intézet éléről a hónap végén leköszönő közgazdászprofesszor az interjúban kifejtette, hogy nem osztja azokat a véleményeket, amelyek szerint a menekültválság miatt bevezetett határellenőrzések az Európai Unió felbomlásához vezetnének. Az Európai Unió már Schengen nélkül is létezett - mutatott rá, hozzátéve, hogy egyes tagállamok pedig egyébként sem tartják be a schengeni egyezményt. A vámosok sokkal olcsóbbak, mint amennyibe a migránsok eltartása kerül - jegyezte meg.
A határellenőrzések bevezetése nem jelenti a határok lezárását - hangsúlyozta az interjúban Hans-Werner Sinn. Egyszerűen arról van szó, hogy a német kormány fenntarthatja magának a jogot annak eldöntésére, hogy kit enged belépni az ország területére és kit nem - fogalmazott. A professzor szerint először a szlovén és az olasz határon kellene bevezetni az egységes ellenőrzést és közösségi menedékeljárásnak alávetni az oda érkező migránsokat. Minden üzem kerítéssel védi a területét illetéktelen személyektől. Országoknak sincs ennél kevesebb joga arra, hogy megakadályozza illetéktelenek belépését területére - mutatott rá Hans-Werner Sinn.
Az ifo intézet elnöke nagy hibának tartja, hogy az EU egyes határországai nem veszik komolyan a schengeni szerződést, nem tesznek eleget ellenőrzési kötelezettségüknek és csak úgy egyszerűen áteresztik a területükön a migránsokat. "És ez mindaddig nem is fog megváltozni, amíg Németország bárkit befogad, aki csak jönni akar. Már csak azért is, hogy erősítsük alkupozíciónkat a határországokkal szemben, saját határaink ellenőrzésének a bevezetésével kellene fenyegetőzni" - mondta. Azt hirdetni világszerte, hogy tárt karokkal várjuk a menekülteket, óriási politikai hiba volt - szögezte le Hans-Werner Sinn.
Amennyiben a külső határok ellenőrzése nem működik, a belső határok ellenőrzését kell bevezetni - mondta. A lehető legrosszabb megoldás az, ha sem a külső, sem a belső határokat nem ellenőrizzük - vagyis a mostani helyzet - jelentette ki.
Teljességgel elfogadhatatlannak nevezte, hogy százezrek jöhetnek úgy Németországba, hogy bármit is tudnának róluk. Csodálkozik a kancellár azon kijelentésén, hogy nem tudja a határokat ellenőrizni, hiszen az lenne a dolga, arra esküdött fel - mondta Hans-Werner Sinn, a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének az elnöke.