Külföld
Manfred Weber a Magreb-térség együttműködését sürgeti menekültügyben
Faymann szerint Ausztriának csupán „szükségmegoldásai” vannak
Steinmeier: Nem lehet tudni, mit tesz Bécs
Egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen határigazgatási változtatások következnek Ausztriában, de az biztos, hogy nem lehet egyetlen intézkedéssel megoldani a menekültválságot, és a határ lezárása sem megoldás - mondta Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter. A külügyér kiemelte: az osztrák koalíciós pártok vezetői majd csak szerdán tanácskoznak a menekültválságról, és nem lehet előre látni, hogy milyen döntéseket hoznak.
Ezért nem is lehet megmondani, hogy Németország tesz-e majd olyan intézkedéseket, mint Ausztria - fejtette ki Steinmeier egy sajtóbeszélgetésen.
Hangsúlyozta, hogy a menekültválságot csak egymást kiegészítő „nemzeti, európai, bilaterális és külpolitikai” intézkedések sorával lehet megoldani.
A német kormány egyik minisztere lezáratná a határokat
A hőmérséklet napok óta fagypont alatt van, a migránsok fagyoskodnak a balkáni útvonalon, naponta mégis körülbelül ezren lépik át a macedón-szerb határt, és az érkezők között sok a gyerek - számolt be a presevói befogadóközpontban tapasztaltakról az al-Dzsazíra balkáni irodájának tudósítója az arab hírtelevízió honlapján. A nyugat-balkáni útvonal központjának számító szerbiai település befogadóközpontjába nyáron naponta öt-hatezren érkeztek, novemberben Macedónia és Szerbia is szigorított az ellenőrzésen, így már csak a háborús övezetből érkezőket engedik be az említett országokba, ennek dacára, valamint a csapadékos időjárás és a hideg ellenére így is naponta több mint ezren érkeznek. A helyszínen tartózkodó orvosok főleg megfázásos betegeket kezelnek, sok gyereknek okozott légzési problémát a szokatlanul hideg időjárás.
Nyíltan szembefordult Angela Merkel menekültpolitikájával a német kancellár kormányának egyik minisztere: Alexander Dobrindt egy keddi lapinterjúban kijelentette, hogy elkerülhetetlen a német határ lezárása a menekültek előtt. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa a Münchener Merkur című lapban közölt interjúban kétségbe vonta a Merkel-féle menekültpolitika alaptételét, miszerint a határ lezárása veszélybe sodorná az Európai Uniót. A közlekedési és digitális infrastruktúráért felelős miniszter azt mondta, hogy ez a tétel "főleg megfordítva igaz: a határ lezárásának elmaradása, a csak így tovább politikája térdre kényszerítené Európát".
A szövetségi kormány tagjai közül eddig senki nem szállt szembe nyíltan a kancellárral a menekültválsággal kapcsolatban. Alexander Dobrindt viszont rögtön frontális támadást intézett Angela Merkel ellen, kijelentette, hogy "barátságos arcot mutatni nem elég", és a kancellárnak "világos jelzést kell adnia a világnak arról, hogy nem jöhet Németországba mindenki, aki jobb életet szeretne".
Több pénzt adna Bukarest az ellátásra
Az eddigi háromról tíz lejre (210 forintról 700-ra) növelte a magukat eltartani nem tudó menedékkérők napi élelmiszeradagjára szánt pénzösszeget a román kormány. A keddi ülésen elfogadott határozat a román menekültügyi eljárás számos részletét módosítja, hogy - a kabinet közleménye szerint - mindenben megfeleljen a vonatkozó európai irányelveknek.
A jogszabály szerint a külföldi állampolgár védelmet igénylő kérelmét - a nála található iratokkal együtt - a bevándorlási hivatalhoz kell eljuttatni a román hatóságoknál való jelentkezésétől számított három napon belül.
A módosítások sorában olvasható, hogy a román hatóságok "arányos kényszerítő erőt" alkalmazhatnak a menedékkérővel szemben, ha az nem hajlandó alávetni magát az előírt fényképezésnek és ujjlenyomatvételnek.
Weber: A fejlesztési segélyt az együttműködési készséghez kell kötni
Manfred Weber egy német lapnak adott keddi nyilatkozatában sürgette, hogy az Európai Unió, illetve az egyes tagállamok csökkentsék a fejlesztési segélyeket azon észak-afrikai országok esetében, amelyek nem hajlandók együttműködni.
Az EU-nak a fejlesztési segélypénzek odaítélésekor fokozottabban kellene figyelembe venni saját érdekeit - fogalmazott az Európai Parlament legnagyobb, a konzervatív pártokat tömörítő frakciójának vezetője. Többek között arra utalt: Európának az általa nyújtandó segélyt attól kellene függővé tennie, hogy az érintett országok hajlandók-e visszafogadni az uniós tagországokból kitoloncolt polgáraikat.
Weber szerint egyértelmű, hogy a fejlesztési segélyt az együttműködési készséghez kell kötni.
Az EPP elnöke szerint mindezzel egy időben lényegesen több észak- és közép-afrikai országot kellene minél előbb biztonságos származási országnak nyilvánítani, azaz olyan országnak, amelyekbe a menekültek visszatoloncolhatók.
Sobotka: Szükség elehet egy tartalák határrendészetre is
Ha nem sikerülne megerősíteni a korlátlan mozgást biztosító schengeni térség külső határait, Európának szüksége lehet egy „tartalék határrendszerre” is Bulgária és Macedónia vonalán - vélte Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök kedden Prágában. A politikus szerint a menekültválság megoldásához szükség van a közös európai határ- és parti őrség létrehozására, valamint arra, hogy Törökország teljesítse az EU-val szembeni kötelezettségvállalásait.
„A szíriai háború teszi ki a migrációs válság motivációinak mintegy felét” - mutatott rá Bohuslav Sobotka. „Meg kell erősítenünk a külső schengeni határok őrzését, és fel kell állítanunk a közös európai határ- és parti őrséget” - fejtette ki a cseh kormányfő. „Amennyiben azonban semmi sem fog működni, Bulgária és Macedónia vonalán egyfajta tartalék határvédelmi rendszert kell létrehoznunk, olyan műszaki intézkedéseket kell ott foganatosítani, hogy szabályozni tudjuk a migrációt, ha azt Törökországban és Görögországban már nem sikerült megállítani” - körvonalazta elképzelését Bohuslav Sobotka.
Faymann szerint Ausztriának csupán "szükségmegoldásai" vannak
Az osztrák kormánynak csupán szükségmegoldásai vannak a jelenlegi menekültválságban - mondta kedden Werner Faymann osztrák kancellár kormánya ülését követően.
Faymann úgy vélte, nem szabad hallgatni arról, hogy amíg nincs európai szintű menedékjog és az Európai Unió külső határainál nem működnek a menedékkérő-regisztrációs központok (hotspot), addig Bécs csupán szükségmegoldásokat kínálhat optimális megoldás helyett.
A kancellár közlése szerint az lenne optimális, ha az EU külső határánál valamennyi hotspot működne, és lenne lehetőség arra, hogy a menedékre jogosult, háborús menekülteket Európán belül elosszák. Amíg ez azonban nem így működik, minden más csupán "szükségmegoldás".
A korábbi hetekben a Szociáldemokrata Pártból (SPÖ) és az Osztrák Néppártból (ÖVP) álló kormánykoalíción belüli vitákról a szociáldemokrata Faymann úgy nyilatkozott, hogy szeretne közös megoldást találni a menekültválságra, és megmutatni a lakosságnak azt, hogy "egységes kormányként járnak el". Mindenesetre Reinhold Mitterlehrer alkancellár, az ÖVP politikusa nem vett részt a sajtótájékoztatón.
Ennek jegyében szeretne a kancellár a szövetségi tartományokkal közösen a menekültek számának csökkentését célzó intézkedésekben megállapodni a szerdai, a menekültválsággal kapcsolatos csúcstalálkozón.
A kormánykoalíció egységesen kiáll amellett, hogy Ausztriának kevesebb menekültet kell befogadnia, de ennek mikéntjéről nincs egyetértés a kormánypártok között. A szociáldemokraták a gazdasági menekültek kiszűrését támogatják, a néppárt pedig létszámstopot vezetne be.
Sebastian Kurz külügyminiszter (ÖVP) a dominóeffektushoz hasonlította a menekültek ismételt visszaáramlását kelet felé. Erre válaszul Faymann megismételte, ez nem fordulna elő a hotspotok működése esetén. Az osztrák kancellár úgy vélte, a menekülteknek nem választhatják ki azt az országot, ahol benyújtják menedékkérelmüket.
Január elején a német szövetségi rendőrség egyik szóvivője azt mondta, a német hatóságok naponta több száz, javarészt Svédországba tartó menekültet küldenek vissza Ausztriába a dublini egyezmény értelmében.