Emmanuel Macron francia elnök arra kérte Édouard Philippe miniszterelnököt, hogy fogadja valamennyi parlamenti párt vezetőjét és a tüntetők képviselőit, hogy közösen találjanak kiutat az üzemanyagadó emelése ellen tiltakozó sárgamellényesek megmozdulásait kísérő, egyre erőszakosabb zavargások nyomán kialakult válságból - jelezte vasárnap a francia elnöki hivatal.
Középiskolások is csatlakoztak a sárgamellényesek mozgalmához
Csaknem száz középiskolát elfoglaltak hétfőn Franciaországban az üzemanyagadó emelése ellen tiltakozó sárgamellényeseket támogató, illetve az oktatási reform ellen tüntető középiskolások - közölte a francia oktatási minisztérium.
A diákszervezetek "tiltakozó szociális mozgalmat" hirdettek a sárgamellényesekhez hasonlóan szerteágazó követelésekkel, amelyek elsősorban a kormány által tervezett oktatási reform részleteire vonatkoznak. Közleményükben jelezték, hogy "támogatják a békés sárgamellényeseket" és elítélik a hétvégén Párizsban történt rendbontást és erőszakot.
A diákmozgalom a dél-franciaországi Toulouse-ban (negyven középiskolában) és a Párizshoz közeli Créteilben (húsz intézményben) érezhető a leginkább. Nizzában mintegy ezer középiskolás vonult utcára a sárgamellényeseket éltetve és Emmanuel Macron államfő lemondását követelve. Bordeaux-ban, Limoges-ban és Pau-ban is voltak hétfőn utcai tüntetések, amelyeken a diákok össze is csaptak a rendőrökkel, többeket előállítottak.
Az egyeztetések hétfőn kezdődnek a pártvezetők és Anne Hidalgo, Párizs főpolgármestere mellett "a sárgamellényesek azon csoportjaival, akik jelezték, hogy hajlandók párbeszédre a kormánnyal".
A miniszterelnök pénteken már kísérletet tett a sárgamellényesek szóvivőivel a párbeszéd megkezdésére, de az egyeztetés kudarcba fulladt, miután a két tüntető, aki megjelent a miniszterelnöki hivatalban, nem érezte magát legitimnek érdemi kérdésekben dönteni.
A köztársasági elnök vasárnap válságtanácskozást tartott hivatalában a kormányfővel, Christophe Castaner belügyminiszterrel és államtitkárával, Laurent Nunezzel, valamint Francois de Rugyvel, az energetikai átmenetért felelős tárcavezetővel az előző napi országszerte 263 sérültet követelő zavargásokról.
A megbeszélés után Emmanuel Macron nem szólalt meg, de az elnöki hivatal jelezte, hogy az elnök méltatta a rendőri erőket és a mentőket, akik szombaton "példátlan bátorságról tettek tanúbizonyságot". Az elnökség ígéretet tett, hogy egyetlen bűncselekmény sem marad büntetlen.
Jóllehet a belügyminiszter szombaton nem zárta ki, hogy a további zavargások elkerülésére a kormány teljesíti a rendőrség kérését, és bevezeti a rendkívüli állapotot, sajtóértesülések szerint ezt a lehetőséget nem vitatták meg a kormánytagok a válságértekezleten. Nicole Belloubet igazságügyi miniszter vasárnap este úgy vélte, hogy vannak "más megoldások" is a rend helyreállítására. Emmanuel Macron ezért azt kérte a belügyi tárcától, hogy gondolják át a rendfenntartási intézkedéseket a következő tüntetésekre a zavargások megakadályozása érdekében.
A szenátus vasárnap bejelentette, hogy az illetékes bizottság kedden meghallgatja a közbiztonságért felelős kormánytagokat, hogy magyarázatot adjanak arra, milyen biztonsági intézkedéseket léptettek életbe szombaton, és hogyan alakulhatott ki háborús helyzet a fővárosban.
"A kormány nem engedhet meg még egy harmadik fekete szombatot" - mondta Gérard Larcher, a szenátus jobboldali elnöke, miután a Facebookon sárgamellényesek jövő szombatra is megmozdulást hirdettek Párizsba.
A prefektúra összesítése szerint a zavargásokban 263-an megsérültek, köztük 81 rendőr. A hivatalos tájékoztatás szerint 682 embert előállították, és közülük még 378-an voltak vasárnap este is őrizetben. Többségük gyorsított eljárásban a hét elején bíróság elé kerül és várhatóan börtönbüntetést kap.
Rémy Heitz párizsi főügyész szerint az őrizetbe vettek többsége vidékről érkezett, 30 és 40 év közötti, "társadalmilag beilleszkedett" férfi, aki azért jött a fővárosba, hogy összeverekedjen a rendőrökkel. Hozzájuk csatlakoztak ultrabaloldali és ultrajobboldali szélsőségesek, akik utasításokat adtak a feldühödött tüntetőknek, amikor a rendőrség elkezdte könnygázzal oszlatni a tömeget. A szélsőbaloldaliak antikapitalista jelszavakat skandáltak a tömegben, és feliratokat festettek a házfalakra, az Action francaise és a Bastion social nevű ultrajobboldali csoportok pedig hivatalosan is bejelentették, hogy tagjaik részt vettek a zavargásokban.
Az ügyészség szerint a kora esti fosztogatásokban a párizsi elővárosokból érkezett fiatalok is részt vettek, de a kiskorúak száma elenyésző volt közöttük. "A párizsi ügyészségnek még soha nem kellett egyszerre ennyi őrizetbe vett emberrel foglalkoznia" - jelezte a vádhatóság.
Több mint 3 millió eurós anyagi kár Párizsban
A nem végleges becslésbe nem értendő be a környékbeli üzletekben és a Diadalívben okozott több százezer euróra becsülhető rongálások értéke. A nemzeti emlékhelyre a feldühödött tüntetők festékszóró pisztollyal kormányellenes feliratokat festettek, a múzeumban összetörték a szobrokat, kifosztották a emlékboltot.
Szombat este óta a közterület-felügyelet munkatársai 900 köbméter szemetet és kétszáz roncsot szállították el - mondta a főpolgármester a France3 köztelevízióban.
A prefektúra szerint a mintegy 3 ezer dühöngő ember 249 helyen gyújtott tüzet Párizs belvárosában, 119 gépjármű, 130 kültéri felszerelés (pad, megállótartozék, lámpa) és hat épület gyulladt ki.
Anne Hidalgo bejelentette, hogy csütörtökön egyeztetnek a városháza és az állam képviselői a kereskedelmi szervezetekkel és a biztosítókkal a kereskedők és vendéglátóhelyek megsegítéséről, amelyeknek kárait és bevételkieséseit a szakemberek egymilliárd euróra becsülik a Párizsban november közepén kezdődött hétvégi zavargások miatt.
Az ellenzék és a sárgamellényesek egy része is konkrét és azonnali intézkedést követel a kormánytól, legfőképpen moratóriumot az üzemanyagok adójának január 1-től tervezett emelésére. Az ötletet egyre több kormánypárti képviselő is támogatja.
Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés (volt Nemzeti Front) elnöke és a radikális baloldali Lázadó Franciaországot vezető Jean-Luc Mélenchon is a nemzetgyűlés feloszlatását és előrehozott választásokat szorgalmaz. Ezt sajtóhírek szerint az államfő a válságértekezleten kizárta, miközben Laurent Wauquiez, a jobbközép Köztársaságiak elnöke megismételte az adópolitikáról és az ökológiai átmenetről szóló népszavazásra vonatkozó javaslatát. A szakszervezetek és a szocialisták a lehető legszélesebb képviselet bevonásával kerekasztalt javasolnak az életszínvonalat érintő szociális kérdésekről.
A Facebookon spontán szervezett, apolitikus, a politikai pártokat és a szakszervezeti képviseletet is elutasító mozgalomnak továbbra sincs vezetője. A szombaton utcára vonulók legfőbb követelései az üzemanyagadó eltörlése mellett továbbra is az életszínvonal javítására vonatkozó intézkedések, de többen követelték Emmanuel Macron államfő lemondását is.
Franciaországban a középosztály elégedetlensége okozza a tüntetéseket
Franciaországban a középosztály egyre rosszabbul él, elégedetlen, csalódott a politikusokban, ez az oka a demonstrációknak - mondta Szűcs Anita, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.
Emmanuel Macron, másfél éve megválasztott köztársasági elnök reformjai nyomán a francia gazdaság kezd fenntarthatóvá válni, ám ezek az intézkedések csak hosszú távon fejthetik ki pozitív hatásukat. Ugyanakkor a középosztály az 1990-es évek vége óta egyre rosszabbul él, csalódott az egymást követő kormányok ígéreteiben és elégedetlen - magyarázta.
A mostani megmozdulások közvetlen kiváltó oka az üzemanyagadó emelése, amelynek az az oka, hogy a környezetvédelmi intézkedések költségeit beépítették az üzemanyagok árába - tette hozzá.
A tüntetőknek nincs vezetőjük, ezért nehéz velük tárgyalni, megegyezni. Az egyik nagy kérdés, hogy az ellenzéknek sikerül-e az általános társadalmi elégedetlenségből politikai tőkét kovácsolni az elnökkel szemben - mondta a szakértő.
Szűcs Anita elmondta: a szükségállapot elrendelésével kapcsolatos felvetésekre Macron úgy reagált, hogy az nem erre való. Azzal kapcsolatban pedig, hogy a tüntetők követelik Macron lemondását, lemondatását, a szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a francia köztársasági elnököt nehéz eltávolítani, lemondásra pedig 1969-ben volt legutóbb példa, amikor Charles de Gaulle távozott az államfői székből.
Az utcai demonstrációk néhány hete kezdődtek Franciaországban: százezrek vonultak utcára, autókat, épületeket gyújtottak fel, kirakatokat törtek be, fosztogattak. A rendőrség eddig több száz embert állított elő és több mint százan megsérültek, köztük több tucat rendőr.
Szakértő: az elmúlt fél évben láthatóvá vált Macronnál a tapasztalat hiánya
A szakértő szerint Macron a Benalla-ügy kitörése óra sok hibát követett el. Most egy folyamat betetőzését látjuk - jegyezte meg Soós Eszter Petronella, aki szerint a francia elnök a zavargások ügyében mintha "teljesen szétcsúszott volna".
Értékelése szerint a francia elnök még csak most kezdte el úgy kezelni a problémát, ahogy kezdettől kellett volna.
Emmanuel Macron francia elnök vasárnap arra kérte Édouard Philippe miniszterelnököt, fogadja valamennyi parlamenti párt vezetőjét és a tüntetők képviselőit, hogy közösen találjanak kiutat a sárgamellényesek megmozdulásait kísérő, egyre erőszakosabb zavargások miatt kialakult válságból - közölte a francia elnöki hivatal.
Az üzemanyagadó emelése ellen tiltakozó sárgamellényesek hétfőn blokád alá vonták Franciaországban a Total olajvállalat 75 tárolótelepét.
Soós Eszter Petronella elmondta: a mozgalom átfogó programot, követeléslistát sem állított még össze, reprezentatív vezetőket sem tudott felmutatni, ráadásul a szakadás jeleit mutatja. Ennek ellenére komoly társadalmi támogatottsága van. Bár az erőszakot sokan elítélik, még többen vannak, akik támogatják a megmozdulást.
A szakértő szerint a társadalom azt várja a kormánytól, hogy egyrészt biztosítsa a rendet, másrészt adjon választ az életszínvonalbeli problémákra, a sárgamellényesek követeléseire.
