Macron: Az iráni kérdést nem lehet a szankciók politikájára korlátozni

Szijjártó: Szíriában meg kell állítani a keresztényüldözést, és segíteni kell az elüldözött közösségek visszatérését
A nemzetközi közösségnek Szíriában is fel kell lépnie a keresztények üldözésének megállítása érdekében, és segítenie kell a térségben ezer éve élő közösségeket, hogy az elmúlt időszakban elüldözött csoportjaik visszatérhessenek - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán az ENSZ-közgyűlés csúcsszintű ülésszakához kapcsolódóan New Yorkban tartott kísérőrendezvényen, amelyet az Európai Unió szervezett a szíriai konfliktus politikai úton történő megoldásának előmozdítására. A tanácskozáson felszólalva a miniszter kifogásolta, hogy keveset foglalkoznak a témával, és elfogadhatatlannak nevezte azt a megközelítést, amely azt sugallja, hogy a keresztények elleni gyűlölködés a diszkrimináció utolsó elfogadható formája lenne. Hangoztatta, hogy világszinten a hitük miatt üldözött emberek négyötöde keresztény. Úgy vélte, hogy a Közel-Keleten és azon belül Szíriában valós az a veszély, hogy a keresztényeket teljesen elüldözik, annak ellenére, hogy már ezer éve ott élnek.  Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy Mgyarország felelősséget érez az üldözött keresztény kisebbségek megvédelmezésében. A kormány önálló államtitkárságot is létrehozott, amelynek egyetlen feladata, hogy figyelje a segítségre szoruló keresztény kisebbségek sorsát és helyzetét a világban. A kabinet 15 millió eurót különített el arra, hogy segítsen újraépíteni az üldözött keresztények lerombolt házait, iskoláit, és támogassa közösségeik megerősítését. Szíriában például az aleppói görögkatolikus egyházat, valamint az ortodox egyházat segítette Magyarország többmilliós támogatással. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az otthonuk elhagyására kényszerített keresztények visszatérhessenek, és ennek garantálásában szerepet kell vállalnia az ENSZ-nek és más nemzetközi szervezeteknek - hívta fel a figyelmet Szijjártó Péter.A New York-i rendezvény fő témái közé tartozott a nemzetközi humanitárius segítségnyújtás fenntartása és a szíriai a menekülteknek otthont adó országok, különösen Jordánia és Libanon támogatása is.

Trump hangsúlyozta, hogy következmények lesznek azok számára, akik nem tartják be az Irán elleni amerikai szankciókat.

Macron Trumphoz hasonlóan figyelmeztetett a ballisztikus rakétáknak az Irán szövetségesei számára történő szállításának veszélyeire.

"A Közel-Keleten a (libanoni) Hezbollahnak és a (jemeni) húsziknak nyújtott ballisztikusrakéta-támogatás új és aggasztó fejlemény, és le kell állítani, mielőtt tovább destabilizálja a térséget" - mondta Macron.

Macron ismételten újabb tárgyalásokat szorgalmazott az iráni atomprogramról a 2025 és 2030 közötti időszakra, a teheráni rakétaarzenál hatótávolságáról és pontosságáról, valamint a térség stabilitásáról.

A francia elnök nagyra értékelte Donald Trump arra irányuló erőfeszítéseit, hogy meggyőzze a phenjani rezsimet, mondjon le az atomfegyverről, de éberségre szólított fel a kérdésben, és konkrét lépéseket kért Phenjantól.

"A Biztonsági Tanácsnak egy pillanatra sem szabad szem elől tévesztenie, hogy Észak-Korea továbbra is nukleáris és ballisztikus fenyegetést jelent a térség és a világ számára" - szögezte le.

"Franciaország konkrét gesztusokat vár Phenjantól, amelyekkel tanújelét adja annak, hogy valóban elkötelezi magát atom- és ballisztikusrakéta-programja teljes, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan leszerelésére" - tette hozzá.

"Ezekre a gesztusokra várva a párbeszédnek a Biztonsági Tanács által elrendelt szankciók szigorú betartásával kell együtt járnia" - tette hozzá Macron, egyetértve ebben a kérdésben Donald Trumppal, aki Oroszországot és Kínát a büntetőintézkedések kijátszásával vádolja. 

A 2015-ben elért nukleáris megállapodás a nagyhatalmak és Irán között utóbbi nukleáris programjáról továbbra is a legjobb módja annak elkerülésére, hogy Teherán atomfegyverhez jusson - mondta szerdán a brit miniszterelnök az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésén.

"Továbbra is a legjobb módja annak elkerülésére, hogy Irán nukleáris fegyvert állítson elő, és elkötelezettek vagyunk az egyezmény megőrzése mellett, miközben Irán továbbra is teljes mértékben betartja kötelezettségeit" - adott hangot meggyőződésének Theresa May.

A brit kormányfő ezt megelőzően találkozott az iráni elnökkel az ENSZ Közgyűlése 73. ülésszakának keretében. Haszan Róháni megköszönte Maynek a 2015-ös iráni atomalku iránt tanúsított további támogatását azt követően, hogy az Egyesült Államok májusban egyoldalúan felmondta azt, de további gyakorlati intézkedéseket kért az egyezmény megőrzése érdekében.

Az iráni elnöki hivatal közleménye szerint Róháni ragaszkodott az együttműködés és a konzultálás fenntartásához annak érdekében, hogy "olyan gyakorlati keretet hozzanak létre, amely lehetővé teszi a nukleáris megállapodás teljes körű alkalmazását, különösen a gazdasági ágazatokban". "Szerencsére mindkét fél elkötelezett ennek a nemzetközi megállapodásnak a megtartása iránt és határozott politikai állásfoglalást tettek e tekintetben" - tette hozzá az iráni államfő.

A beszámoló szerint a brit miniszterelnök biztosította beszélgetőpartnerét afelől, hogy London számára fontos a nukleáris megállapodás fenntartása, és üdvözölte a kapcsolatok szorosabbra fűzését Iránnal a különböző gazdasági és energiaágazatokban.

Irán 2015-ben egyezett meg uniós közvetítéssel az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Kínával, Oroszországgal és Németországgal, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját, cserébe az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért.

Donald Trump amerikai elnök azonban májusban egyoldalúan felmondta az atomalkut, augusztusban pedig újra szankciókat vezetett be az iszlám köztársasággal szemben.

 Az orosz diplomácia vezetője a Biztonsági Tanács ülésén szólalt fel, amelyen az egyik fő napirendi pont a tömegpusztító fegyverek elterjedésének a megakadályozása volt. Úgy vélekedett, hogy a nukleáris leszerelésért folyó munkában minden olyan országnak részt kell vennie, amely rendelkezik ilyen fegyverrel. 

A miniszter ismételten bírálta az Egyesült Államokat amiatt, hogy egyoldalúan ki akar hátrálni az iráni nukleáris programról megkötött közös átfogó cselekvési tervből. Hangsúlyozta: Oroszország, Irán, Kína és az Európai Unió szorgalmasan dolgozik e terv fenntartásáért, ezért annak kudarca a feszültség fokozódásával fenyeget a közel-keleti térségben, megingathatja a regionális stabilitást és csorbíthatja a nukleáris fegyverek elterjedése megakadályozásának az egész folyamatát. 

Ezzel kapcsolatosan mutatott rá Washington felelősségére, hangoztatva, hogy a tengerentúli nagyhatalomnak nem szabad feláldoznia a fegyverzetellenőrzés ügyét pillanatnyi vélt előnyökért. A tömegpusztító fegyverek elterjedésének a megakadályozásában nagy jelentősége van a két atomnagyhatalom, az Egyesült Államok és Oroszország közötti párbeszédnek - szögezte le. 

Lavrov szerint egyébként az iráni nukleáris programról szóló cselekvési terv zsákutcába jutása káros hatással lenne a Koreai-félsziget atommentesítésének a folyamatára is. Márpedig a miniszter éppen a Moszkva által pozitívnak tartott fejleményekre hívta fel a figyelmet, üdvözölte a Korea-közi csúcstalálkozó sikeres megrendezését, és hangsúlyozta, hogy Oroszország kész teljes mértékben közreműködni a két Korea egyesítésének a folyamatában. 

Az orosz külügyminiszter rendkívül veszélyesnek nevezte azt, hogy tömegpusztító fegyverek kerülnek "nem állami szereplők", például terroristák kezébe. Kifejtette: az ilyen eseteket szigorúan ki kell vizsgálni, be kell tartani az ENSZ BT-nek azokat a határozatait, amelyek konkrét intézkedéseket irányoznak elő az említett fegyverek elterjedésének a tilalmát megszegőkkel szemben. 

Lavrov ugyanakkor óva intett attól, hogy Szíria területén újabb és újabb csapásokat mérjenek a vegyi fegyver állítólagos bevetése miatti megtorlás ürügyén. Ismételten utalt arra, hogy Oroszország nem 
ismeri el legitimnek a Vegyifegyver-tilalmi Szervezetnek (OPCW) azt 
a döntését, hogy az OPCW-n belül létre kell hozni egy mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy megnevezzék a harci hatóanyagok bevetésének felelőseit. Úgy vélte, hogy a "nyugati kollégák" az ilyen fajta "attributív
mechanizmus" létrehozásával degradálják a szervezeten belüli helyzetet, az ENSZ Biztonsági Tanácsának az előjogát sértik.