Macedónia lezárta határát a menekültek előtt

Párizs és Bukarest: a schengeni övezet szétesése nagyon súlyos következményekkel járna
A migrációs válság miatt nyomás alá került, belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet jövője érdekében emelt szót szerdán Francois Hollande francia államfő és Dacian Ciolos román miniszterelnök párizsi megbeszélését követően. "Biztosítani akarjuk Schengen jövőjét, mert annak szétesése nagyon súlyos következményekkel járna az Európai Unióra nézve" - mondta a francia államfő a román kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján az Elysée-palotában. "Javítanunk kell Schengenen, és időnként felül kell vizsgálni egyes alkalmazási szabályozásokat, de meg kell őriznünk Schengent, azaz (az uniós polgárok) szabad mozgását" - tette hozzá. "Üdvözöljük, amit Románia tesz, azt, hogy ugyanolyan irányba halad, mint Franciaország, azaz biztosítja Európa külső határainak tényleges biztonságát" - hangsúlyozta Francois Hollande, aki jelezte, hogy még idén ellátogat Romániába. "Támogatjuk az Európai Bizottságot abban, hogy határellenőrzési pontokat állítson fel, annak érdekében, hogy a lehető legemberségesebben bánjunk az érkező menekültekkel és ne legyünk kiszolgáltatva olyan emberek mozgásának, akik mint tudjuk, nagyon fájdalmas helyzeteket teremtenek" - tette hozzá.

Szijjártó: a schengeni déli határ Görögország északi határára kerülhet
A külgazdasági és külügyminiszter szerint egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy a schengeni zóna déli határa Görögország északi határára tevődik át. Szijjártó Péter szerdai közleményében arra reagált, hogy a macedón rendőrség közölte: Macedónia lezárta Görögországgal közös határát a Nyugat-Európába igyekvő illegális bevándorlók előtt. Az intézkedés nyomán több száz migráns rekedt görög területen. A külügyminiszter kiemelte: mindez törvényszerű következménye annak, hogy Görögország továbbra sem veszi ki a részét a schengeni kötelezettségekből. Szijjártó Péter csütörtökön Bulgáriában tárgyal Daniel Mitov külügyminiszterrel, a találkozón ez a kérdés is szóba kerül majd.

Rétvári: illúzióra épül a brüsszeli bevándorlás politika
Az adatokból kiderül, hogy mekkora illúzióra építik a brüsszeli vezetők az unió bevándorlás politikáját - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatorna esti műsorában. Rétvári Bence elmondta: a nemrégiben megjelent dániai adatok szerint azon bevándorlók közül, akik már négy éve élnek az országban, és részt vehettek minden integrációs programban, csak kevesen tudtak elhelyezkedni a munkaerőpiacon.A férfiak 20 százaléka, míg a nők 5 százaléka talált valamilyen munkát - tette hozzá. "Tehát illúzió azt gondolni, hogy ezek az emberek azonnal be tudnak kapcsolódni a munkaerőpiacra, és ott rögtön az európai GDP-t tudják növelni" - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy Svédországban hasonló problémák vannak a nőnemű bevándorlók körénél, hiszen jelentős részük még öt év után sem talál munkát.

"A határ zárva van" - mondta egy magas rangú rendőrségi tisztségviselő az AFP francia hírügynökségnek, amely görög rendőrségi forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a migránsok már kedd este óta nem léphetnek be Macedóniába, és a határ görög oldalán mintegy hatszázan torlódtak már fel, jobbára szíriaiak, afgánok és irakiak.

A görög és a macedón sajtó beszámolói szerint - amelyeket a Nezavisne Novine című boszniai napilap összegzett a honlapján - a görög Idomeni és a macedón Gyevgyelija közötti átkelőt zárták le. Ez az átkelőhely a migránsok fő útvonalán fekszik, ezen a ponton lépnek be a legtöbben Macedóniába. A macedón hatóságok azt is elmondták, hogy a határt kedd este Szlovénia kérésére zárták le. 

A macedón sajtó találgatásai szerint a határzár lehet a főpróbája annak a szigorúbb és hosszan tartóbb lezárásnak, amelyre Németország, Ausztria és Szlovénia március elsejével készül. Az említett országok jelentősen csökkentenék az Európai Unióba érkező migránsok számát. Mintegy 350-350 migráns rekedt a határ két oldalán, mert a macedón hatóságok nem engedik őket továbbhaladni. 

A macedón rendőrség a török Anadolu hírügynökségnek is megerősítette, hogy lezárták a határt. Mint mondták: az iránymutatásokat az európai országoktól kapják, és ezek alapján csak azokat engedhetik át, akik a regisztrációkor a célországot is feltüntetik. Aki nem nevezi meg, hogy hová menne, azt nem engedik tovább. Szerbiával ellentétben Macedónia egyelőre nem jelentette be, hogy azért kéri a célország feltüntetését, mert csak az Ausztriába és Németországba igyekvőket engedheti tovább. 

A macedón rendőrség emellett azt is közölte, hogy Szlovénia azért is kérte a migránsok feltartóztatását, mert meghibásodás történt a nemzetközi vasútforgalmat bonyolító útvonalon.

Macedónia novemberben már szigorított a határellenőrzésen, csak azokat engedte tovább, akik háború sújtotta övezetből, Szíriából, Irakból vagy Afganisztánból érkeztek. A szűrés most ismét a balkáni országban kezdődik. Emellett a migránsok útjának szabályozása érdekében Macedónia kerítést épített Görögországgal közös határának egyes szakaszain.

Zaorálek: Európának B-tervvel is rendelkeznie kell a migrációs válság megoldására
Európának B-tervvel is rendelkeznie kell a migrációs válság megoldására, amennyiben nem sikerül megerősíteni a szabad mozgást biztosító schengeni övezet külső határainak őrzését és csökkenteni a menekültek beözönlését a kontinensre - jelentette ki szerdán Prágában Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter. Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök kedden Prágában azt mondta, hogy ha nem sikerül megerősíteni a korlátlan mozgást biztosító schengeni térség külső határait, Európának szüksége lehet egy "tartalék határrendszerre" is Bulgária és Macedónia vonalán. Lubomír Zaorálek szerint az európai politikusok mérlegelik ezt a lehetőséget, s a kulisszák mögött északabbra meghúzódó határvonal is szóba került. A cseh külügyminiszter úgy véli: továbbra is nyomást kell gyakorolni a szíriai polgárháborúban részt vevő felekre, hogy fejezzék be a harcokat, valamint Törökországra és Görögországra, hogy teljesítsék kötelezettségvállalásaikat. A helyzet rendkívül súlyos, számolni kell azzal, hogy ez az elképzelés nem teljesül, "ezért szükséges beszélni a B-tervekről is". "Ha nem fog működni a mai külső schengeni határ, akkor más vonalakat kell mérlegelni, amelyeken mérsékelni tudjuk a menekültek, az Európába özönlő migránsok számát" - fejtette ki a cseh diplomácia vezetője újságíróknak Prágában.

A kormány és osztrák tartományi vezetők bécsi tanácskozásán hozott döntés szerint az országba beengedendő menedékkérők száma 2019-ig összesen mintegy 130 ezer lehet. Ez a szám Ausztria lakosságának másfél százaléka.

2015-ben összesen 90 ezer menedékkérelmet nyújtottak be Ausztriában, vagyis több mint háromszor annyit, mint egy évvel korábban.

A kormány tervei szerint megpróbálja elérni, hogy Ausztria a továbbiakban ne legyen vonzó ország a menekültek számára. Emiatt dönthetnek a határozott időre szóló menekültstátusról és várhatóan szigorítják majd a családegyesítés feltételeit. Minderről a belügyminisztérium a jövő héten határozhat, továbbá kibővítheti a biztonságos országok listáját is.

Médiainformációk szerint felgyorsítják a biztonságos országokból érkezők menedékkérelmének elbírálását is. A tervek szerint a menekülteknek járó szociális támogatást pénz helyett természetbeni juttatások formájában fedezik majd. Az intézkedés jóváhagyása februárban történhet meg.

A kormányülés után arról nem közöltek részleteket, hogy mi történik, ha túllépik a meghatározott menekültszámot. Werner Faymann kancellár szerint szükségmegoldásról és olyan "B-tervről" van szó, amely jel az unió számára, hogy Ausztria nem tud korlátlanul befogadni menekülteket.

Werner Faymann bejelentette azt is, hogy megerősítik a határok védelmét. Reinhold Mitterlehner alkancellár szerint ez azt is jelentheti majd, hogy több embert toloncolnak vissza.

UNHCR: dominó hatást válthat ki az osztrák intézkedés
Bírálta az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) a szerdán hozott ausztriai kormánydöntést, amely a szervezet szerint dominó hatást válthat ki és ahhoz vezethet, hogy a háború elől menekülők előtt bezárulhatnak a határok Európában. Bírálták a döntést az ellenzéki pártok is. Az UNHCR továbbá a genfi egyezmény és az uniós menekültjog betartására figyelmeztetett, miszerint a válságból való kiutat az európai megoldások jelentik, nem a tagállamok koordinálatlan intézkedései. A Diakonie osztrák segélyszervezet azokat a "reális" javaslatokat hiányolta, amellyel elérhetik, hogy kevesebb embernek kelljen menedéket keresnie. A szervezet szerint legális utakat kellene teremteni a menekülteknek, hogy az emberek ne kényszerüljenek embercsempészek szolgáltatásaira, továbbá el kell érni, hogy a kelet-európai országok is fogadjanak be menekülteket. A genfi konvenció megsértésére hívta fel a figyelmet a Vörös Kereszt segélyszervezet. A társaság elnöke szerint "különös", hogy a humanitárius értékekkel miképp hozzák összhangba az intézkedéseket és milyen szerepet szánnak ebben a folyamatban a segélyszervezeteknek. 

Osztrák belügyminiszter: a 37 500. menedékkérelemnél valóban "megállunk"

Ausztria idén valóban "megáll" a 37 500. menedékkérő befogadásánál - tette egyértelművé Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter a kormány és tartományok képviselőivel e kérdésben tartott szerdai bécsi tanácskozáson. A menedékkérők létszámának felső határát hamar elérhetik - mondta a belügyminiszter, aki arra számít, hogy ez még a nyár előtt bekövetkezhet.

Mikl-Leitner elégedettségét fejezte ki a csúcs eredményeivel kapcsolatban, hangsúlyozva: mindenben határoztak, ami az ország jövőjét tekintve számára fontos volt. A belügyi tárca vezetője szerint ezzel megvédhetik az osztrák lakosok biztonságát, rendjét és életminőségét.

Szerbiai államtitkár: nem ellenőrizhető, hogy a migránsok tényleg Ausztriába vagy Németországba mennek-e
Nem ellenőrzik a macedón-szerb határon, hogy azok, akik állításuk szerint Ausztriában vagy Németországban kérnének menedéket, valóban ezekbe az országba akarnak-e eljutni. Ilyen ellenőrzésre nincs mód - jelentette ki Csikós László szociálisügyi államtitkár szerdán Belgrádban az MTI tudósítójának telefonon nyilatkozva. Hozzátette: amennyiben a migránsok eljutnak Németországba, és mégsem akarnak ott megállni, arra a német hatóságoknak kell majd valamilyen megoldást találniuk. Az sem lenne jó, ha Bosznia-Hercegovina felé indulnának - folytatta Csikós László, egyrészt mert ott is hegyek nehezítik a továbbjutást, másrészt senkinek sem lenne érdeke, ha a bevándorlók esetlegesen csatlakoznának a boszniai iszlám csoportokhoz.

Szerbia szerdától csak azokat az illegális bevándorlókat engedi tovább, akik Ausztriában vagy Németországban kérnek menedéket - jelentette be Aleksandar Vulin szociálisügyi miniszter.

"Mától az osztrák kormány döntése alapján, amelyet a szlovén és a horvát kormányon keresztül juttattak el hozzánk, a migránsok nem folytathatják útjukat, ha nem jelezték, hogy Ausztriában vagy Németországban szeretnének menedéket kérni" - mondta a tárcavezető az adasevci befogadóközpontban tett látogatásakor szerdán. Hozzátette, hogy azok, akik máshová szeretnének jutni, vagy máshol kérnének menedéket, szerdától sem Horvátországon, sem Szlovénián nem haladhatnak át, ezért a szerb kormánynak is hasonló intézkedést kellett hoznia. A macedón-szerb határon a regisztrációkor minden migránsnak meg kell adnia ezentúl a célországot is. Eddig ilyen feltétel nem volt.

A macedón rendőrség szintén szerdán közölte, hogy ezentúl csak azokat engedi be az országba, akik a regisztrációs papírjaikon feltüntették, hogy melyik európai országba akarnak utazni. Egyelőre nem jelentették be, hogy csak az Ausztriába vagy Németországba tartókat engednék tovább, ám valószínűleg ez állhat az intézkedés hátterében.

A Szerbiába belépő migránsok a határ melletti Presevóban kapnak regisztrációs papírokat, itt kell közölniük, hogy mely országba szeretnének eljutni. A hatóságok nem engedik tovább azokat, akik nem Németországot vagy Ausztriát jelölik meg. Azok a migránsok, akik már Szerbia területén tartózkodnak, nem tudják Horvátország felé elhagyni az országot, mert a horvát hatóságok sem engedik azokat tovább, akik korábban nem jelezték, hogy Németországba vagy Ausztriába tartanak.

A szerb külügyminiszter kedden közölte, Szerbia nem engedi meg, hogy migránsokat küldjenek vissza a területére, arról azonban nem szólt, hogy mi történik azokkal, akik az országban rekednek. Korábbi információk szerint a nyugat-balkáni ország akár hatezer migránst is el tudna szállásolni a téli időszakban, az állandó és ideiglenes befogadóközpontok ennyi ember befogadására alkalmasak. A központok között viszont olyanok is vannak, amelyek távol esnek a migránsútvonaltól, például azok, amelyek a Vajdaság északi és keleti felében találhatók.

Görögországba igyekvő migránsokat állítottak elő a hatóságok Törökországban
Mintegy 1300 migránst állítottak elő a hatóságok az északnyugat-török Canakkale tartományban, akik a gyanú szerint Görögországba terveztek indulni - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség szerdán. A hatóságok a görögországi Leszbosz szigetére vezető tengeri út fő kiindulópontjaként szolgáló tartomány Ayvacik üdülővárosban hajtottak végre razziákat. Az Anadolu nem közölte, hogy mikor volt az akció. Az előállított migránsok nagy része szíriai és afganisztáni állampolgár. Az akció során 17 embercsempészettel gyanúsított embert is őrizetbe vettek - jegyezte meg a török hírügynökség. 

Osztrák hírügynökség: Nem tisztázott,
hogy a kormány által javasolt felső határ jogszerű-e

Egyelőre nem tisztázott, hogy az osztrák kormány a menedékkérők számának korlátozására vonatkozó döntése jogszerű-e - írta az APA hírügynökség szerdai jelentésében. A hírügynökség kommentárja szerint a kormány maga sincs tisztában azzal, hogy a szóban forgó felső határ jogilag egyáltalán lehetséges. A kérdést az osztrák hírügynökség információi szerint jogi szakértőknek kell tisztázniuk. Erre a tisztázó munkára az európai jog szakértőjének számító professzort, Walter Obwexert és Bernd-Christian Funk alkotmányjogászt kérték fel.

Kevés esélyt lát a kormány döntésének megvalósíthatóságára Manfred Nowak nemzetközi jogász is, aki a menekültekre vonatkozó felső határt csupán "politikai célkitűzésnek" tartja, mivel "a nemzetközi jog alapján" ilyen felső határ szerinte nem vezethető be.

Jogvédők szerint a bolgár határon kirabolják és visszafordítják a migránsokat 
Bulgária határvédelmi hatóságai kirabolják és azonnal visszafordítják a bolgár-török határon illegálisan átlépő migránsokat, anélkül, hogy lehetővé tennék számukra, hogy menedékkérelmet nyújtsanak be az országban - jelentette migránsokkal készített interjúkra hivatkozva a Human Rights Watch (HRW) nevű nemzetközi jogvédő szervezet szerdán. A HRW 45 menedékkérőt interjúvolt meg a bolgár határon átélt megpróbáltatásairól. Ők 59 olyan incidensről számoltak be, amely során a hatóságok azonnal visszafordították a Szíriából, Irakból, Afganisztánból érkező migránsokat. A bolgár belügyminisztérium egyik szóvivője a dpa német hírügynökség kérdésére elítélte a jelentésben foglaltakat, és közölte, a HRW által leírt történetek "nincsenek összhangban politikánkkal, ilyesmiket nem tűrünk el".

Új szabályok vonatkoznak a migránsokra Horvátországban is

Új szabályok vonatkoznak a migránsokra Horvátországban is, a regisztrációnál azt is megkérdezik majd tőlük, hogy Németországban vagy Ausztriában kérnek-e menedékjogot - közölte Ranko Ostojic ügyvezető belügyminiszter szerdán.

Ostojic a Hina horvát hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette: Zágráb úgy fog eljárni, mint a többi ország, amelyeket Ausztria értesített az általa bevezetett szigorításokról, és ugyanezt teszi majd Szerbia is, ahonnét a migránsok Horvátországba érkeznek. Így Horvátország szerdától csak az Ausztriában és Németországban menedéket kérő migránsokat engedi tovább Szlovéniába. 

A belügyminiszter csütörtök délután tart sajtótájékoztatót, ahol bővebb tájékoztatást is ad a részletekről - írta a Hina.

Karl Erjavec szlovén külügyminiszter újságíróknak szerdán azt mondta, hogy az osztrák korlátozás miatt Szlovéniának is korlátoznia kell a migránsok fogadását. "A kormány erről csütörtöki ülésén dönt majd, az egyik lehetőség pedig, hogy Szlovénia felső határt vezet be a naponta Horvátországból fogadott migránsok számára" - mondta. 

Az unió belső határait 1,7 millió vendégmunkás lépi át naponta. Nagy költsége van annak, ha ezeknek az embereknek várakozniuk kell a határokon - hangsúlyozta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, az uniós parlament strasbourgi plenáris ülésén szerdán.

A nagymértékű, az egymillió bevándorlót is meghaladó migrációs hullámra hivatkozva több európai ország is ideiglenes határellenőrzést vezetett be, amely súlyos nehézségeket fog jelenteni az uniós belső piac számára, ha ez által megszűnik az egységes piac és a munkaerő szabad áramlása.

Juncker az bizottság felmérésére hivatkozva közölte, hogy az olyan intézkedések, mint a dániai és a svéd éves szinten hárommilliárd eurós kiesést jelenthetnek az unió gazdaságának.

Az uniós bizottság májusáig olyan rendszer kialakításán dolgozik, amely  jobban megosztja a felelősséget a tagállamok között, könnyítve ezzel a Görögországra és Olaszországra nehezedő nyomást - mondta Jean-Claude Juncker.

Az Európai Bizottság elnöke szerdai sajtókonferenciáján rendkívüli migrációs EU-csúcs összehívását sürgette. Mint mondta, az uniós állam-, illetve kormányfők februári csúcstalálkozójának középpontjában Nagy-Britannia esetleges uniós kilépésének kérdése fog állni, és tart tőle, hogy ezért nem lesz idő kellő részletességgel megvitatni a menekültválság témáját.