Külföld
Macedónia ismét beengedi a migránsokat
A z EP külügyi bizottságának elnöke uniós csúcsot sürget
Macedónia ismét beenged bevándorlókat, de csak annyit, amennyit el tud látni és el tud szállítani - jelentette be péntek délután egy belügyi szóvivő, miután reggel még könnygázzal próbálták visszaszorítani a déli határon összegyűlt tömeget.
Engedünk annyi embert belépni, amennyit a szállítási kapacitásunk lehetővé tesz és akiket megfelelő módon el tudunk látni - mondta Ivo Kotevszki.
Délután több száz menekült jutott át akadálytalanul Görögországból Macedóniába. "A rendőrség elvonult, senki sem állított meg bennünket" - mondta egyikük a brit hírügynökségnek.
Később azonban ismét dulakodás alakult ki a határnak ezen a szakaszán, amikor egyszerre mintegy ezer ember próbált meg a nyomukban bejutni, miközben a kormány egy közleményben azt jelezte, hogy csak a "sérülékeny kategóriába" tartozó "korlátozott számú" migránsokra vonatkozik a beutazási engedély.
Az ENSZ menekültügyi főbiztosa aggodalmát fejezte ki a macedón-görög határon kialakult helyzet miatt és felvette a kapcsolatot a szkopjei külügyminisztériummal. Antonio Gutierres egy nyilatkozatban közölte: "biztosítékot kapott Szkopjétól arra nézve, hogy a jövőben nem zárják le a határt".
A főbiztos a görög kormányt arra kérte, hogy nyújtson segítséget a határ görög oldalán rekedt embereknek és helyezze el a határtól messzebb lévő létesítményekbe a menekülteket.
Bulgária pénteken bejelentette, hogy katonákat vezényel ki a határőrség megsegítésére. "A szomszédos országokban kialakult helyzetre és a menekülthullámra való tekintettel a védelmi minisztérium a belügyminisztériummal közösen intézkedéseket fog hozni a határok védelmében" - hangzik a szófiai közlemény. A belügyminiszter szerint a görög és a macedón határ védelmét erősítik meg.
Pénteken reggel nagy volt a káosz
Korábban a hírek arról szóltak, hogy a macedón köztársasági elnök elrendelte a hadsereg bevetését országa illegális bevándorlók által használt két határőrizeti zónájában, valamint az ezek közötti közlekedési folyosón.A rohamrendőrség már könnygázzal és riasztógránátokkal oszlatott fel egy több ezer fős, bevándorlókból álló tömeget a görög-macedón határon. Az érintettek a senki földjén rekedtek, miután a macedón vezetés - épp a migránsválság miatt - előző nap rendkívüli állapotot hirdetett az ország déli részére, s közölte: megpróbálják megakadályozni a menekültek tömegeinek bejutását. A mintegy 3000 bevándorló a hideg éjszakát a szabad ég alatt töltötte, s péntek reggel többször is megpróbált áttörni a rendőrök sorfalán.
A rendőrség tagadja, hogy könnygázt vetett volna be
Az összetűzésekben legalább nyolc ember megsérült a görög hatóságok szerint. A macedón rendőrség viszont tagadta, hogy bármiféle incidens történt volna, s azt állították, hogy nem vetettek be könnygázt.
"Nem értem, miért csinálják ezt velünk" - nyilatkozott az AP amerikai hírügynökségnek Mohamed Vahid, aki Irakból menekült el. "Nincs útlevelem vagy más személyi okmányom. Nem tudok visszafordulni és nincs hova mennem. Itt maradok a végsőkig" - tette hozzá.
"Mi Németországba akarunk menni egy jobb élet reményében, mert Szíriában mindent leromboltak" - mondta Amina Aszmani, miközben férje kezét fogva 10 napos kisfiában gyönyörködött, akit útközben, egy görög szigeten szült meg.
A családnak mintegy 250 szíriai menekülttel együtt sikerült keresztüljutnia a határon, és el tudtak jutni a határhoz közeli Gyevgyelija vasútállomására, ahol felszálltak egy vonatra, amely közelebb viszi őket a hőn áhított célhoz. "A rendőrség csak azért engedett fel minket a vonatra, mert megsajnálták a babánkat" - jegyezte meg.
A gyevgyelijai állomásra az utóbbi napokban ezrével érkeztek a migránsok. Az AFP francia hírügynökség beszámolója szerint állítólag megszűnt az a korábbi gyakorlat, hogy a rendőrök ideiglenes dokumentumokat állítottak ki az érkezőknek, hogy folytathassák útjukat észak felé.
"A rendőrök már nem adnak nekünk papírokat. Lehet, hogy vissza akarnak küldeni Görögországba" - panaszkodott egy névtelenül nyilatkozó fiatalember.
"Nem akarunk visszafordulni. Kimerített minket az utazás, és belefáradtunk a szíriai helyzetbe. Nem akarunk háborúzni. Apámat megölte egy lövedék. Nincs már ott senkim és nincs ott maradásom" - mesélte a 24 éves férfi, aki biológiát tanult Damaszkuszban, az egyetemen.
A Macedóniában az utóbbi egy hónapban majdnem 39 ezer migránst regisztráltak, a többségük Szíriából indult útnak. A hivatalos adatok szerint a közelmúltban napi 500-600-ról 2500-3000-re emelkedett a görög-macedón határt illegálisan átlépők száma. ahonnan Szerbiába, majd Magyarország és más európai uniós országok felé folytatják útjukat.
A napokban újabb, jelentős mértékű migránshullámra számítanak, a görög szigetekről (Kószról, Kálimnoszról, Leroszról és Leszboszról) ugyanis több ezren indultak útnak a szárazföld felé.
A macedón rendőrség a macedón-görög határszakaszon járőrözik, ahol megpróbálják megakadályozni a migránsokat abban, hogy bejussanak az országba. A tudósítások szerint legalább háromezer migráns rekedt a határsávban, mert nem sikerült átjutniuk Macedóniába.
Macedónia célja, hogy a korábbinál szigorúbban ellenőrizze a zöldhatárt és a migránsokat a hivatalos határátkelőhelyekre terelje, ahol regisztrálni tudják őket - fejtette ki Somogyi Gyula. A szkopjei magyar nagykövetség első beosztott diplomatája szerint az országon például Görögország irányába átutazó turisták, fuvarozók nem találkozhatnak olyan problémával, amelyet a migránsok okozhatnak.
Az EP külügyi bizottságának elnöke uniós csúcsot sürget
Rendkívüli uniós csúcsértekezlet összehívását sürgette a menekültválság miatt egy pénteki interjúban az Európai Parlament (EP) külügyi bizottságának német konzervatív elnöke.
Az EP külügyi bizottságának elnöke, Elmar Brok a ZDF német országos közszolgálati televíziónak pénteken azt mondta, hogy "évszázadok óta nem látott népvándorlás kezdődik".
"Egészen új helyzet állt elő, ezért a főnököknek kell kézbe venniük az ügyet" - mondta a konzervatív CDU politikusa. Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek a görög válságról tartott megannyi tanácskozás után most egy "menekültügyi csúcsot" kell tartaniuk - mondta Elmar Brok.
A tekintélyes bizottsági elnök szerint be kell vezetni a menedékkérők tagállamok közötti elosztását szabályozó kvóták rendszerét, és uniós összefogással javítani kell a menekültügyi ellátáson azokban a tagországokban, amelyekben a menedékkérők elérik az EU területét.
A huszonnyolcak közös fellépéséről tárgyalt a német és a francia belügyminiszter is. A csütörtökön késő este Berlinben tartott megbeszélésen Thomas de Maiziere és francia kollegája, Bernard Cazeneuve egyetértett abban, hogy össze kell hangolni a menekültügyi szabályokat, így egyebek mellett közösen kell meghatározni az úgynevezett biztonságos származási országok körét.
A német és a francia belügyminiszter szerint az Európai Bizottságnak a menedékkérők visszafogadásáról szóló egyezmények megkötésére kell törekednie úgynevezett harmadik országokkal, vagyis az Európai Unión kívüli államokkal, és a fejlesztési támogatásra szánt összegek átutalását ezeknek az egyezményeknek a betartásához kell kötnie.
Merkel és Hollande közös fellépést tervez
Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia államfő pedig sajtóértesülés szerint együtt próbál meg áttörést elérni a Berlin által sürgetett új uniós menekültpolitika ügyében.
A Spiegel Online hírportál egy pénteki, brüsszeli keltezésű beszámolója szerint Németország és Franciaország a legmagasabb szintre emeli a menekültválság ügyét, és közös fellépést tervez. Angela Merkel és Francois Hollande hétfőn találkozik majd Berlinben, Petro Porosenko ukrán államfővel folytatnak megbeszélést Ukrajna helyzetéről, de a tanácskozás előtt lesz egy német-francia kétoldalú egyeztetés a menekültügyi kérdésekről.
A Spiegel Online szerint Merkel azt reméli, hogy Hollande-dal összefogva sikerül megtörni a kelet-közép-európai uniós tagállamok ellenállását a menekültügyi kvótarendszer bevezetésével szemben. Arra is lehet számítani, hogy Berlin és Párizs megpróbál kidolgozni egy javaslatot arról, hogy mely államok minősíthetők biztonságos származási országnak.
Angela Merkel már augusztus közepén, a nyári szabadsága utáni első interjúban kiemelte, hogy szerinte a menekültügy a közeli jövőben sokkal inkább lefoglalja majd az Európai Uniót, mint a görög adósságválság vagy az euró stabilitásának kérdése.
Azt mondta: a menekültválság kezeléséhez uniós szintű politikára van szükség, és ez lesz "a következő nagy európai projekt, amelyben megmutatjuk, hogy tudunk-e közösen cselekedni".
A németek többsége szerint hazájuk elbírja a menekülthullám terhét
Németországban a lakosság többsége szerint az ország megbirkózik a nagyszámú menedékkérő elhelyezésének feladatával - mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés.
A ZDF országos közszolgálati televízió megbízásából végzett közvélemény-kutatás alapján a németek egyre nagyobb része gondolja úgy, hogy az ország megbirkózik a menedékkérők ellátásával. Jelenleg 60 százalék vélekedik így és 37 százalék gondolja, hogy a menekülthullám túlterheli Németországot.
Egy hónappal korábban, júliusban még alacsonyabb (54 százalékos) volt a bizakodók aránya, és magasabb (41 százalékos) volt a kétkedők aránya a ZDF Politbarometer című felmérés-sorozatának eredményei szerint.
A németek csaknem háromnegyede (74 százaléka) szerint másként kell kezelni a Németországban maradásra jó eséllyel rendelkező menedékkérőket - a háborús övezetekből érkező menekülteket, vallási vagy politikai okokból üldözötteket -, mint a menedékjogra pályázó többi embert, vagyis a menekült, befogadott vagy oltalmazott státus megszerzésének esélye alapján kell dönteni arról, hogy miként helyezik el az adott kérelmezőt és hogyan folytatják le ügyében a menedékjogi eljárást.
Az egyenlő elbírálást szorgalmazók aránya jóval alacsonyabb, csupán 23 százalék.
A menedékkérők ügyeinek differenciált kezelése a nyugat-balkáni származású menedékkérőkkel kapcsolatban téma Németországban. Elsősorban a bajor konzervatív CSU képviseli azt a felfogást, hogy a nyugat-balkániakat elkülönítve kell elhelyezni és kérelmeiket gyorsított eljárással kell elbírálni.
A németek többsége azt a javaslatot is támogatja, hogy csökkentsék a menedékkérőknek készpénzben járó juttatásokat, és növeljék a természetbeni juttatások arányát. Ez a lakosság 69 százaléka szerint lenne helyes lépés. Ugyanakkor csupán 35 százalék gondolja azt, hogy a természetbeni ellátás arányának emelése révén csökkenhet a menedékkérők száma, és 61 százalék nem számol ilyen hatással.
Németországban a menedékjogi kérelmek száma tavaly 202 ezerre emelkedett az egy évvel korábbi 127 ezerről, az idén pedig a kormány előrejelzése alapján 800 ezer menedékkérő érkezhet az országba.
A Nyugat-Balkánról származó menedékkérők ügye azért kiemelten fontos, mert a térség országainak állampolgárai alkotják a menedékkérők legnagyobb csoportját, nagyjából 40 százalékát, és körükben az elfogadott kérelmek aránya a 0,5 százalékot sem éri el, de ellátásukról az eljárás végéig gondoskodni kell.
Tűz ütött ki két németországi menekültszálláson
Bajorországban a Waldnaab menti Neustadt nevű, Nürnberg térségében fekvő kisvárosban keletkezett tűz hajnalban egy épületben, amelyben 19 menedékkérő lakik. A tűzoltók gyorsan eloltották a lángokat, bántódása nem esett a lakóknak. Egyikük látta, amint éjjel két férfi kimászik egy földszinti ablakon és elmenekül - számolt be hírportálján a BR bajor közszolgálati médiatársaság.
"Egyelőre nem biztos, hogy gyújtogatásos támadásról van szó, de nem lehet kizárni, hogy idegenellenesség van a hátterében. Az viszont biztos, hogy mindent megteszünk az ügy feltárásáért" - nyilatkozott Joachim Herrmann tartományi belügyminiszter.
A kisváros polgármesterét megrázta az eset. Elmondta, hogy az 5500 lakosú településen nincsen nyoma idegenellenességnek. "A neustadti menekültek beilleszkedtek, közénk tartoznak" - emelte ki Rupert Troppmann.
Németországban a menekülthullám erősödésével a rasszista, idegenellenes támadások száma is gyorsan emelkedik. Gyújtogatások azonban eddig többnyire még lakatlan, de már menedékkérők elhelyezésére előkészített ingatlanokban történtek nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy az önkormányzat ne tudjon menedékkérőket költöztetni az adott környékre.
Augusztus eleje óta viszont gyakrabban fordulnak elő lakott menekültszállások elleni gyújtogatásos merényletek. Ilyen történt péntek hajnalban a Berlin keleti, külvárosi részén fekvő Marzahn-Hellersdorf kerületben is, ahol kilenc lángoló deszkát hajítottak egy menedékkérőket befogadó - lakókonténerekből álló - intézmény területére. A tüzet az egyik lakó eloltotta, a rendőrség pedig délelőtt őrizetbe vett két férfit és egy nőt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy megpróbálták felgyújtani a befogadó állomást.
Németországban tavaly 162 szélsőjobboldali hétterű támadás történt menedékkérőket befogadó, ellátó intézmények ellen, ami az egy évvel korábbinak a háromszorosa. Az idén már az első fél évben több ilyen eset történt, mint tavaly egész évben; 173 ügyet jegyeztek fel a hatóságok.
A menedékkérők száma 2013-ban 127 ezer, tavaly pedig 202 ezer volt, és az idén a kormány előrejelzése szerint elérheti a 800 ezret.