Londonban féltik Schengent

Londoni pénzügyi elemzők szerint egyelőre kevés jele van annak, hogy a menekültválság hatással lenne Közép-Európa uniós gazdaságaira, de ha a belső határokat lebontó schengeni rendszer a határellenőrzések esetleges állandósulása miatt tartós eróziónak indulna, azt már megszenvedné a térség. Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai hétfőn ismertetett tanulmányukban megállapították: több olyan csatorna is létezik, amelyen át egy ilyen fejlemény kedvezőtlen hatásai beszivároghatnak a közép-európai uniós gazdaságokba. Az elemzők szerint a határellenőrzések visszaállítása elsősorban azokat a közép-európai gazdaságokat érintené, amelyek jelentős részben közúton exportálják feldolgozóipari termékeiket, mivel az ellenőrzések költséges és kiszámíthatatlan szállítási késedelmeket okozhatnak. Ennek alapján a schengeni rendszer eróziója a legfájdalmasabban Csehországot és Lengyelországot érintené. A Capital Economics kimutatása szerint ez a két gazdaság gyáripari exportjában csaknem hatvan százalék a közúti fuvarozás részaránya. Ezen a mércén Magyarország nem sokkal jár a lengyel és a cseh gazdaság mögött, negyven százalékot meghaladó közúti részesedéssel a teljes feldolgozóipari exporton belül, bár a magyar gyáripari kivitelben nagyobb a vasút szerepe – hangsúlyozzák az elemzők.

Ugyanakkor a Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő legutóbbi helyzetértékelésében arra a következtetésre jutott, hogy a menekültek tömeges beáramlásától nem várható az EU egészségügyi és nyugdíjrendszereit fenyegető jövőbeni problémák megoldása. Az S & P elemzői szerint még abban az igen valószínűtlen esetben is, ha az otthonukból elűzött összes szíriai – akiknek száma a becslések alapján meghaladja a tízmilliót – Európába utazna és itt letelepedne, ez az EU jelenlegi teljes lakosságának mindössze a két százalékát jelentené, ráadásul reálisan ennél sokkal kevesebb menekült érkezése várható a szíriai válságövezetből.