London behúzhatja a vészféket

David Cameron szerint tényleges előrelépés a Donald Tusk által beterjesztett javaslat (Fotó: Reuters - Julien Warnand)

Közzétette tegnap Donald Tusk, az Euró­pai Tanács elnöke a brit kormánnyal folytatott tárgyalássorozat nyomán eddig összeállt javaslatcsomagot az uniós szabályozási reformtervekről. Hogy az Európai Unió kormányfői elfogadják-e azt, a február második felében esedékes EU-csúcson derül majd ki. A csomag igen jelentős engedményeket tesz Londonnak. Ahogy Donald Tusk fogalmazott: „Nagyon messzire elmentem ezzel a javaslattal, hogy David Cameron brit miniszterelnök összes aggályára megoldást találjak, mindazonáltal nem sértettem meg azokat az elveket, amelyekre az európai projektet alapozták.”

A javaslat „elismeri, hogy kivételes helyzet alakult ki Nagy-Britanniában az uniós munkavállalók nagy száma miatt, ezért megengedné a brit kormánynak, hogy – a brit EU-tagságról tervezett népszavazás után – haladéktalanul alkalmazza a vészféknek nevezett szigorításokat, amelyek alapján négyévi nagy-britanniai munkaviszony után lehetne csak igénybe venni a munkavállaláshoz kötődő brit szociális juttatások teljes körét. Ezt azonban – a javaslat jelenlegi formája alapján – jóvá kellene hagynia a többi EU-társállamnak is, vagyis a döntés nem kerülne teljesen London hatáskörébe. A jelentős engedmények közé tartozik, hogy a javaslatcsomag megtiltana mindenféle diszkriminációt az Európai Unióban honos természetes és jogi személyekkel szemben annak alapján, hogy országuk milyen fizetőeszközt használ.

A javaslat másik sarkalatos pontja a gyermeknevelési támogatásra vonatkozik, London ugyanis az elmúlt hónapokban többször is nehezményezte, hogy a szigetországban sokan úgy vették fel a juttatásokat, hogy a gyermekek „eredeti országukban” maradtak, vagyis nem költöztek szüleikkel együtt Nagy-Britanniába. A brüsszeli alku szerint a brit társadalombiztosító a jövőben csökkenthetné ezt az összeget, továbbá hozzáigazíthatná annak az országnak az árszínvonalához, ahol a gyermekek valójában élnek.

A javaslatcsomagban szerepel annak lehetősége is, hogy a tagállami parlamentek bizonyos esetekben útját állhassák az EU-szintű jogszabályalkotásnak, de ehhez a tagállamok abszolút többségének teljesen egységes fellépésére lenne szükség.

David Cameron a javaslatcsomagra reagálva úgy fogalmazott: „van még munka” a részletek véglegesítéséig, de „tényleges előrelépés” történt azokon a szabályozási területeken, amelyeknek reformját a brit kormány elengedhetetlennek tartja Nagy-Britannia uniós tagságának fenntartásához. A brit miniszterelnök úgy fogalmazott: az intézkedéstervezet „elég jó ahhoz”, és ennek alapján ő is pártolná a brit csatlakozást, ha Nagy-Britannia még nem lenne az Európai Unió tagja. Cameron elmondta, hogy kiáll Nagy-Britannia EU-ban maradása mellett, ha az uniós vezetők támogatják a terveit, de félti a függetlenségét, valamint gazdaságát a bevándorlás hatásaitól.

A kormányzó brit Konzervatív Párt EU-szkeptikus szárnyának vezetői és más unióellenes csoportok képviselői szerint Cameronnak gyakorlatilag semmit sem sikerült kijárnia Brüsszelben az általa igényelt reformok közül. Nigel Farage, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) vezetője „szánalmasnak” nevezte a javaslatcsomagot. Farage – akinek pártja a brit EU-tagság megszüntetésére törekszik – a BBC-nek azt mondta: ez a tervezet „nem érte meg a várakozást sem”, amely megelőzte.

Cameron – aki egy üzleti rendezvényen beszélt – biztosította pártja EU-szkeptikus képviselőit arról, hogy Nagy-Britannia továbbra sem kíván csatlakozni az euróövezethez.

Beata Szydlo lengyel kormányfő közölte: mindenki egyetért abban, hogy Nagy-Britanniának az unióban kell maradnia, Varsó ezért alaposan elemzi a legújabb tervezetet.