Libanon politikai vezetői kedden megállapodtak abban, hogy a régióban és nemzetközi szinten is közösen fellépnek, hogy megakadályozzák Izraelt a határ menti fal felépítésében, illetve abban, hogy veszélyeztesse a vitatott területi vizeken lévő energiaforrások kiaknázását.
A találkozóról kiadott közlemény szerint Michel Aun libanoni államfő, Szaad Haríri kormányfő és Nabih Berri parlamenti elnök tanácskozott az Izrael jelentette veszélyekről.
Izrael szerint az építés alatt álló betonfalat saját területén húzza fel. Bejrút viszont azon az állásponton, hogy az olyan területen futna keresztül, amely Libanonhoz tartozik, az úgynevezett "kék vonal" izraeli oldalán. A vonalat az ENSZ jelölte ki 2000. június 7-én, miután az izraeli hadsereg az év május 25-én kivonult Dél-Libanonból, véget vetve az 1982 óta tartó megszállásnak. A demarkációs vonallal nem a határt jelölték ki, hanem azt a vonalat, ameddig az izraeli hadseregnek vissza kellett vonulnia.
A libanoni-izraeli határ viszonylag nyugodt térségnek számított, amióta a zsidó állam 2006-ban háborút vívott a síita Hezbollah radikális szervezettel. Az akkori konfliktus 1200 libanoni, többségében civil életét követelte, míg izraeli oldalon 160 katona esett el.
A két állam vitatott tengeri határtérségében gáz- és olajlelőhelyek vannak. A bejrúti vezetés nemrégiben nemzetközi tendert írt ki a nyersanyagok kiaknázására, amit Izrael élesen bírált. Avigdor Liberman izraeli védelmi miniszter január végén "nagyon provokatívnak" nevezte a tender kiírását, amelyet szerinte Libanon olyan területeken fekvő ásványkincsekre írt ki, amelyek Izraelhez tartoznak. Összesen mintegy 860 négyzetkilométer vízterület vitatott a két ország között.
