Lettország falat épít

Lettország falat épít Oroszországgal közös határán, hogy útját állja az illegális bevándorlóknak - jelentette be hétfőn este Rihards Kozlovskis lett belügyminiszter.  A minisztert a lengyel állami rádió idézte, a nyilatkozatról a liga.net ukrán híroldal számolt be.

A lett politikus szerint azért kell a balti országnak megépítenie a falat az Oroszországgal közös határszakaszon, hogy megerősítse határvédelmét. A létesítmény válasz az egyre növekvő bevándorlási hullámra. Lettországnak négy évbe telik és 17 millió euróba kerül a fal megépítése - tette hozzá. 

A lett titkosszolgálatok értesülése szerint illegális bevándorlók leggyakrabban Közép-Ázsiából, illetve a Távol-Keletről igyekeznek Lettországon keresztül eljutni a skandináv államokba. Idén a határon 239 illegális bevándorlót tartóztattak fel, közülük 109-en Vietnamból érkeztek, húszan Afganisztánból.

Az ukrán híroldal beszámolójában kiemelte, hogy a méreteiben kis államnak számító Lettországnak komoly gondot jelent akár néhány száz bevándorló befogadása is. Ezenfelül az Európai Bizottság azt kérte az uniós tagországok kormányaitól, többek között a lettől is, hogy fogadja be az Afrikából és a Közel-Keletről a Földközi-tengeren át a bevándorlási hullámmal Olaszországba és Görögországba érkezőket. 

Csaknem üresen állnak a Szlovákiában lévő menekülttáborok, ezért is indokolatlan a bősi táborba vinni a migránsokat - mondta Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnöke az M1 aktuális csatorna kedd esti műsorában.

Az elnök hangsúlyozta: emiatt sem érthető, hogy miért éppen a bősi táborban szeretné elhelyezni a nemrégiben Ausztriától átvállalt menekülteket a szlovák kormány.

Hozzátette, hogy a bősi tábort korábban már megszüntették, ráadásul a kormánynak komolyabban kellene vennie a lakosság tájékoztatását is. 

Szlovákia és Ausztria belügyminiszterei július végén arról állapodtak meg, hogy a magyar-szlovák határon fekvő, többségében magyarok lakta Bős (Gabcikovo) településen, egy újra megnyitandó volt menekülttáborban helyeznének el ötszáz, eddig Ausztriában tartózkodó bevándorlót. A migránsokat összesen hat hónapra venné át Ausztriától a szlovák állam.

A bősiek tiltakoznak a döntés ellen, helyi - nem ügydöntő - népszavazáson, augusztus 2-án 96 százalékban elutasították a tábor létrehozását. 

Robert Fico szlovák miniszterelnök a Der Standard című osztrák lapnak adott interjúban hétfőn kijelentette, hogy további menekülteket is kész átvenni Szlovákia Ausztriától.

Német belügyminiszter: felülmúlja az előrejelzéseket a menekülthullám

A német kormányzat jelentősen felfelé módosítja a menedékkérők számának alakulására adott prognózisát, mert a menekülthullám felülmúlta az eddigi előrejelzést - jelentette be kedden a német belügyminiszter.

Thomas de Maiziere a szövetségi rendőrség menedékkérőket regisztráló bajorországi állomásán tett látogatása után újságíróknak kijelentette: "fel kell készítenem a német nyilvánosságot arra, hogy nagyobb lesz a menedékkérők száma, mint ahogy eddig gondoltuk".

A belügyminisztérium felügyelete alá tartozó szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) legutóbbi nyilvános előrejelzése szerint 450 ezer menedékjogi kérelem érkezhet az év végéig. Sajtóértesülések szerint viszont a hivatal belső számításai már azt mutatják, hogy akár a 600 ezret is elérheti a kérelmek száma.

Thomas de Maiziere erről csupán annyit mondott, hogy még zajlik a prognózis felülvizsgálata, és az új előrejelzésben jelentősen nagyobb szám szerepel majd. 

A prognózis azért fontos, mert a tartományok és a helyi önkormányzatok annak alapján tudnak tervezni és gazdálkodni az erőforrásaikkal. Arra az ország szinte minden részében nap mint nap van példa, hogy a német állami, önkormányzati szervezeteket meglepte és felkészületlenül érte az évtizedek óta legnagyobb menekülthullám. Például Berlinben a tartományi rangú főváros vezetése kedden 3 millió euró azonnali átcsoportosításáról döntött az egészségügyért és szociális ügyekért felelős tartományi hivatal (LaGeSo) részére, mert a menedékkérők elhelyezését összehangoló hivatalt vészesen túlterhelte a menekülthullám. A hivatal székházánál napok óta több százan várnak a sorukra, nappal a hőségben és a szabad ég alatt éjszakázva.

Júliusban olyan sok menedékkérő érkezett Németországba, mint soha korábban egy hónap alatt: 79 ezer embert regisztráltak. Az év eleje óta pedig már 300 ezernél is több menedékkérőt vett nyilvántartásba a BAMF, ami 100 ezerrel meghaladja a tavaly egész évben regisztráltak számát.

A "menekültmenedzser" szakma bevezetését javasolja a német önkormányzati szövetség

Németországnak hosszú távú feladata lesz az évtizedek óta legnagyobb menekülthullám kezelése, ezért minél előbb be kell vezetni egy új szakmát, a "menekültmenedzseri" foglalkozást - sürgeti a német városi és települési önkormányzatok szövetsége (DStGB).

A menekültek ügye "évekig foglalkoztat majd még bennünket" - mondta a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) online kiadásának keddi beszámolója szerint a nagyjából 14 ezer önkormányzatot összefogó szövetség ügyvezetője, Gerd Landsberg, aki szerint a válságkezelésre szorítkozó megközelítés helyett távlatos menekültpolitikára van szükség, és ennek fontos eleme lenne a menekültügyi menedzser pályamodell kialakítása.

Az új szakma vonzó lehet a fiataloknak, akik részt akarnak venni a "befogadás német kultúrájának" formálásában - vélekedett az érdekképviselet vezetője. Hozzátette, hogy a menedzsereknek a jogi jártasság mellett az idegen kultúrák közötti közvetítésre is alkalmasnak kell lenniük. "Ez utóbbi különösen fontos, mert a menekültek különböző csoportjai között konfliktusok vannak" - mondta a DStGB vezetője.

Németországban a menedékkérőket az eljárás első szakaszában a tartományi központi befogadó állomásokon helyezik el, majd ellátásukat átveszik a helyi önkormányzatok, így országszerte nyílnak menedékkérőket ellátó szállások városokban és falvakban. A tavalyi csaknem 200 ezer után az idén július végéig több mint 300 ezer menedékkérő érkezett, és sok embert már csak a hadsereg üres laktanyáiban, lakókonténerekben vagy sátrakban tudnak elhelyezni.

"Mi lesz a sátortáborokkal télen? És mit kezdünk azzal a 450 ezer vagy akár 500 ezer emberrel, aki majd jövőre érkezik? Távlatosabb gondolkodásra van szükség" - mondta Gerd Landsberg.

A másik nagy német önkormányzati érdekképviselet, a városi önkormányzatok szövetségének (Deutscher Städtetag) korábbi vezetője is hosszú távra tervező, fenntartható menekültpolitikát sürget. A jelenlegi vita a menekültügyről félrevezető, mert csak a menedékjogi eljárásról és a kérelmezőknek az eljárás végéig tartó elszállásolásáról, ellátásáról szól, ez pedig csak az első 6-7 hónap, "vagyis csupán a jéghegy csúcsa" - mondta a Der Tagesspiegel című lapban kedden megjelent interjúban Ulrich Maly nürnbergi főpolgármester, aki 2013-tól az idén júniusig vezette a szövetséget.

A menedékjogi eljárás révén Németországban maradó menekülteknek "lakásra és munkára lesz szükségük, meg kell tanulniuk németül, a gyerekeiknek pedig óvodába, iskolába kell járniuk" - mutatott rá a szociáldemokrata párt (SPD) politikusa, kiemelve, hogy a menekültek integrációjának, társadalmi beilleszkedésének sikere az eljárás után kezdődő időszakban dől el, ezért a szövetségi kormány nem hagyhatja magára az önkormányzatokat.

Ulry Maly szerint a menekülthullám kezelése sikeres lesz. "Az előző évtizedekben vendégmunkások millióit integráltuk, a mostaninál sokkal több embert" - mondta a politikus.

A menekültválság kezeléséről legközelebb várhatóan szeptember 9-én tanácskoznak a legmagasabb szinten, a szövetségi kormány és a tartományi kormányok úgynevezett menekültügyi csúcstalálkozóján.

A határőrizet visszaállítását javasolja a német rendőrszakszervezet elnöke (DPoLG) a menekültválság miatt.

Rainer Wendt a kedden a Passauer Neue Presse és a Donaukurier című bajor lapokban megjelent interjúban felidézte, hogy a legfejlettebb iparú államokat összefogó G7 csoport júniusi bajorországi csúcstalálkozója idején átmenetileg visszaállították a határellenőrzést. 

"Azt tapasztaltuk, hogy hirtelen több ezer bűnöző fut bele a hálóba" - mondta a rendőrszakszervezet elnöke, hozzátéve, hogy a határok ellenőrzéséért is felelős szövetségi rendőrség vezetője úgy értékelte, a határőrizet ideiglenes visszaállítása olyan volt, mintha egy sötét szobában felkapcsolták volna a villanyt egy kis időre. 

A lámpák most "sajnos" megint nem világítanak, pedig "rendőri szemmel nézve a határőrizet visszaállítása lenne a lehető legjobb intézkedés" - mondta Rainer Wendt.

"Több bűnelkövetőt vehetnénk őrizetbe és az Ausztrián keresztül érkező menekülteket visszaküldhetnénk oda, ahol beléptek a (belső határellenőrzés nélküli uniós) schengeni övezetbe" - emelte ki.

Megjegyezte: Németországnak nem lenne szabad "minden további nélkül levennie a napirendről Brüsszelben azt a fenyegetést, hogy ismét bevezeti az ellenőrzéseket". 

A DPoLG vezetője a bajor regionális lapokban közölt interjúban hozzátette: "kedvező fejlemény, hogy úgy tűnik, a kancellár nyitott a határőrizet újbóli bevezetésére".

A német rendőrszakszervezet vezetőjének felvetése körül nincs egyetértés szakértők körében. Például a konstanzi egyetem bevándorlási és menekültügyi jogi kutatóintézetének (FZAA) igazgatója, Daniel Thym szerint a határőrizet visszaállítása "látszatmegoldás". 

Ezt mutatják a kilencvenes évek tapasztalatai is, amikor még volt határőrizet, a menekültek pedig "állandóan igyekeztek kitérni az ellenőrzés elől, meglehetősen sikeresen" - mondta Daniel Thym a Die Welt című konzervatív, országos lapban kedden megjelent interjúban.

"Azt sem hiszem, hogy azt akarjuk, hogy emberek ismét az éj leple alatt próbáljanak átúszni az Oderán (egy Németország és Lengyelország közötti határfolyón), és belefulladjanak a folyóba" - tette hozzá az FZAA igazgatója.

A menedékkérőkről szóló német közbeszéddel kapcsolatban egyebek között kiemelte: nem sokra tartja a +nem igazi menekült+ és a +menedékjoggal való visszaélés+ kifejezéseket, mert ezek az adott személyt sértő, leértékelő jelentés hordoznak, és ugyan meglehet, hogy egy menedékjogi kérelem nem megalapozott, de nem követ el eleve visszaélést, aki menedékjogi eljárást kezdeményez.

Daniel Thym ugyancsak a németországi diskurzusról szólva hozzátette: az Európából származó menedékkérőknek a németországi szociális juttatások is ösztönző erőt jelentenek. Ennélfogva a pénzbeli juttatás csökkentése sokkal nagyobb hatást válthat ki, mint a biztonságos származási országok körének kiterjesztése. Ugyanakkor az alkotmánybíróság korábbi döntései alapján úgy tűnik, hogy igen nehezen lenne kivitelezhető a menedékkérőknek járó költőpénz csökkentése.

A civilek bevonását szorgalmazza a menekültek ellátásába és a gazdasági migránsoknak is segítséget nyújtana az osztrák ellenzéki Zöldek pártja - számolt be a Die Presse című osztrák napilap keddi száma, az osztrák közszolgálati médiának (ORF) a pártvezető által adott nagyinterjújára hivatkozva.

Eva Glawischnig szerint a menekültellátás munkáját az ebben jártas szervezeteknek kellene végezniük, mint a Vöröskereszt vagy a Karitász segélyszervezetek. Úgy vélte, hogy sokan félreértelmezik pártja toleranciáját az iszlámmal szemben, valójában a Zöldek az elnyomás, a diszkrimináció ellen és a vallásszabadság mellett állnak ki. 

A Die Presse keddi számának információi szerint a szociáldemokrata-néppárti kormánykoalíció egyeztetést kért a Zöldektől, mivel a párt szavazataira is szükség van ahhoz, hogy kétharmados többséggel elfogadják a migránsok befogadásáról szóló új törvényt. A jövő héten tartja ugyanis az osztrák parlament a menekültügyről szóló rendkívüli ülését. Az osztrák képviselők arról a törvényről döntenek, amely lehetővé teszi, hogy a tartományok helyett a kormány jelölje ki a szükségszállásokat. A találkozó eddig nem jött létre, azonban a Zöldek már korábban jelezték, hogy támogatják a javaslatot. 

A tartományok vezetői kivárnak, de alapvetően fenntartásokkal vélekednek a kormány által tervezett lépésről. Hans Niessl burgenlandi kormányfő úgy véli, ezzel az állam beleavatkozna a tartományok önálló döntéseibe, Pühringer inkább népszavazást kezdeményezne a kérdésben. A stájerországi tartományi vezető is a tervezett törvény ellen foglalt állást, a salzburgi tartományi vezető pedig arról panaszkodott, hogy ugyan nem lépett életbe az új törvény, azonban a kormány a sátortáborok kijelölésével már mintha gyakorolná azt. 

Ausztria arra törekszik, hogy a sátortáborokból egyre kevesebbet állítson fel, azonban a helyezet átmeneti kezelésére továbbra is sátrakat emel, hiszen még mindig 250-300 migráns érkezik naponta az országba. 

A hétvégén megkezdték a salzburgi Schwarzenberg laktanyánál egy 300 ember befogadására alkalmas sátortábor építését, amely várhatóan egy hétig áll majd, ide már elkezdték beköltöztetni a menekülteket. A Salzburg környéki település polgármestere tiltakozott ez ellen, mondván nem akarnak további tömegtáborokat, hiszen a környéken már működik egy sátortábor. Eközben a karintiai Althofen polgármestere aláírásgyűjtésbe kezdett az ott felállítandó sátrak ellen. A polgármester száz menekült befogadását tartaná vállalhatónak a tervezett 280 helyett. A településen már áll 15 sátor, amelyekbe be is költöztek az első családok. 

Augusztus eleji adatok szerint Traiskirchenben 480, Salzburg és Karintia tartományokban kétszáz, Burgenlandban pedig ötven menekült lakott sátrakban. 

Hétfő este 76 menekültet fogtak el Stájerországban. A migránsokat az Eurocity vonatról szállították le, utazási papírok nélkül tartottak Olaszországba, ahonnan feltehetőleg Franciaországba akartak menni. Szombaton egy 86 embert szállító kamiont ellenőriztek Sankt Pöltennél az A1-es autópályán. Az alsó-ausztriai rendőrség közlése szerint hatvan afganisztáni, húsz iraki és hat pakisztáni migráns, köztük gyermekek, férfiak és nők utaztak a rakodótérben. Az embercsempész elmenekült, helikopterrel és kutyákkal keresték, eddig eredménytelenül.

Felső-Ausztria tartományi vezetője Josef Pühringer az embercsempészekre kiszabható szigorúbb eljárást, a jelenlegi néhány év helyett tíz éves börtönbüntetést szorgalmazott, valamint azt, hogy a csempészeket rögtön őrizetbe vegyék és ne fordulhasson elő olyan, hogy az elkövető elmenekül. 

Az embercsempészet az osztrák törvények szerint két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Azonban akár ötéves börtönbüntetést is kaphat érte valaki, amennyiben üzletszerű tevékenységként folytatta a csempészést, vagy embertelen körülmények között tartotta az érintetteket.

Összecsapott a rendőrséggel bevándorlók több csoportja kedden Spanyolországban azután, hogy meghalt egy szenegáli férfi egy rendőri razziában.

Az 50 éves szenegáli a Barcelonától délre található Salou városában kiugrott egy ház harmadik emeleti erkélyéről, amikor korán reggel rendőrök rontottak a lakásba, hogy lefoglaljanak kalóz DVD-ket. A haláleseten feldühödött több tucat bevándorló, aki azután bárszékekkel és asztalokkal esett neki a rendőröknek, és kövekkel dobálta őket. A rendőrség kerekedett felül: legalább 12 bevándorlót őrizetbe vett. A katalán rendőrség szóvivője közölte, hogy a szenegáli férfit a rendőrség le akarta tartóztatni, de halálában nincs része. 

Salou kedvelt tengerparti üdülőváros.

Több verekedés is kitört a bevándorlók között kedden a görögországi Kósz szigetén, ahol a görög hatóságok nem tudnak megbirkózni a közelben lévő török partokról gumicsónakokon, illegálisan az európai uniós országba érkező emberek áradatával.

"Papírokat akarunk, enni akarunk!" - skandálták kedden több százan, miközben ülősztrájkkal torlaszolták el a sziget legnagyobb városába vezető utat. A tiltakozók csoportja a regisztrációs eljárás felgyorsítását követeli a görög hatóságoktól. 

A migránsokat kedden egy stadionba próbálták terelni a nyilvántartásba vételük lefolytatásához, a területen összezsúfolódó, hosszú sorokban várakozó, mintegy 1500 fős tömegben azonban verekedések törtek ki. A stadionban tartózkodó rendőrök végül poroltókkal fújták le az embereket, és gumibotokkal próbálták feloszlatni a tömeget. A helyszínen kitört a pánik, több százan menekültek el.

Jeórjiosz Kiritszisz, Kósz polgármestere arra figyelmeztette a görög kormányt kedden, hogy ha nem tesz azonnal lépéseket a rend helyreállítására, "vérontásra" is sor kerülhet a szigeten, ahova már több mint 7 ezer bevándorló érkezett. "Felhívom a figyelmet arra, hogy valós a vérontás veszélye" - írta a tisztségviselő a kabinethez intézett levelében, amelyet kedden közzétettek a görög lapok.

Az Égei-tenger keleti medencéjében lévő szigetekre naponta több százan érkeznek a polgárháború sújtotta Szíria vagy Afganisztán területéről. A görög parti őrség kedden közölte, hogy hétfő reggel óta Leszbosz és Kósz partjai közelében hét különböző mentőakcióban 329 embert mentettek meg. 

A görög hatóságoknak, a helyi lakosoknak és a jótékonysági szervezeteknek egyre nagyobb gondot okoz, hogy regisztrálják az újonnan érkezetteket, majd szállást és ellátást biztosítsanak számukra.

A turisták népszerű célpontjának számító Kósz szigetén sok bevándorló a legnagyobb város parkjaiban és terein kénytelen meghúzni magát.

Az elmúlt hetekben több, a keddihez hasonló incidens történt a menekültáradat által leginkább sújtott görög szigeteken, például Leszbosz, Kósz, Híosz, Számosz vagy Lérosz szigetén.

A görög rendőrség - közlése szerint - illegális határátlépésért 2015 januárja és júliusa között 156 726 embert tartóztatott fel Görögországban. Ez a szám 32 070 volt 2014 azonos időszakában.

A migránsok több millió eurót költenek naponta Szerbiában

Naponta több millió eurót költenek el Szerbiában a közel-keleti és afrikai migránsok, a pénz nagy része azonban a szürke- és feketegazdaságba kerül - nyilatkozta kedden Rados Djurovic, a menedékkérők védelmével foglalkozó központ igazgatója a szerbiai közszolgálati televízióban (RTS).

Kifejtette, hogy egy-egy bevándorlónak naponta 25-50 euróba (7700-15 500 forint) kerül a szerbiai tartózkodás. Szerbiában a hivatalos becslések szerint mintegy 70 ezer migráns tartózkodik. Rados Djurovic számításai szerint a migránsok összesen naponta 6 millió eurót költenek az országban, ez viszont azt jelenti, hogy a hivatalos adatoknál jóval több bevándorló tartózkodik Magyarország déli szomszédjánál.

Szerinte a migránsok jegyzékbe vétele nagyon fontos lenne, mert azzal némileg felügyelni lehetne a helyzetet. Hozzátette, hogy nincs szükség pánikkeltésre és téves információk terjesztésére. Kijelentette, hogy ezzel arra a hírre utalt, miszerint több százezer migráns befogadására alkalmas központot építenénk Dél-Szerbiában. Ilyen befogadóközpont építéséről eddig nem volt szó - jelentette ki az igazgató. 

Rados Djurovic ezzel megerősítette Aleksandar Vulin szociális ügyi miniszter hétfői kijelentését, miszerinttévesek Momir Stojanovicnak, a szerbiai parlament védelmi és biztonsági bizottsága elnökének információ arról, hogy hamarosan egy 400 ezer menedékkérő befogadására alkalmas központ jöhet létre Szerbiában. Stojanovic hétfőn olyan feltételezéseket közölt, amelyek szerint az Európai Unió valahol a Balkánon létrehozna egy menekültközpontot, és nagy az esélye annak, hogy az Szerbiában lenne. 

Az illetékes miniszter leszögezte, "Szerbia nem épít menekültközpontot sem 4 ezer, sem 400 ezer migráns számára". Hozzáfűzte, hogy senki nem kérte egy ilyen központ létrehozását az országtól, és ha kérte volna, Belgrád akkor sem egyezett volna ebbe bele. Megismételte korábbi kijelentését, miszerint a bevándorlókat nem lehet erőszakkal az országban tartani, nem azért jöttek Szerbiába, hogy ott maradjanak, hanem csak tovább akarnak vonulni.

A macedón-szerb határt naponta több mint ezren lépik át, a közel-keleti és afrikai bevándorlók úti célja Nyugat-Európa.