Külföld
Létkérdés az Iszlám Állam legyőzése
Váltságdíjjal és fegyverrel is kényszerítik Európába a migránsokat az embercsempészek Líbiában az IOM tanulmánya szerint

Európa biztonsága szempontjából Irak stabilitása az egyik legfontosabb kérdés. Irak sorsdöntő harcot folytat az Iszlám Állam ellen, amelynek megsemmisítése nélkül nem lehet biztonságról beszélni a világ egyetlen pontján sem, és nem lesz megoldás a bevándorlási válságra sem – mondta a külgazdasági és külügyminiszter iraki kollégájával közösen tartott keddi, budapesti sajtótájékoztatóján. Szijjártó Péter és Ibráhim al-Dzsaafari mi- után egyezményt írt alá a kettős adóztatás kizárásáról, arról beszélt: szorosabbra kellene fűzni az Európai Unió és Irak közötti együttműködést a térség és Európa békéje, biztonsága érdekében. Szijjártó Péter arra figyelmeztetett, hogyha nem tudnak stabilitást elérni Irakban, nagyon gyorsan legyőzni az Iszlám Államot, akkor az Európai Unió újabb drámai kihívásokkal – újabb migrációs hullámmal és terrorveszéllyel – kell hogy szembenézzen. A miniszter szerint az Iszlám Állam a globális biztonság alapvető ellensége és veszélyeztetője. Ibráhim al-Dzsaafarit Orbán Viktor is fogadta tegnap. A kormányfő hangsúlyozta, Magyarország minden rendelkezésére álló eszközzel hozzájárul az Iszlám Állam elleni harchoz, és vállalja húsz sebesült iraki katona gyógykezelését is.
Eközben a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) friss tanulmánya arról tájékoztatott, hogy Líbiából sok migránst embercsempészek kényszerítenek Európába. Joel Millman, a szervezet szóvivője azt állítja, hogy embercsempészek kényszerítik a Líbiába érkezett migránsokat – néha fegyvert szegezve rájuk – az európai vízi útra, miután a családjaiktól váltságdíjat csikartak ki. Az IOM adatai szerint a Líbiába érkezettek 56 százaléka vándorlása végállomásának gondolta az észak-afrikai országot, és alig harminc százalékuk felelte azt a szervezet kérdezőbiztosainak, hogy Olaszországba, Franciaországba vagy Németországba akar utazni. A megkérdezettek zöme fiatal férfi, aki Nigerből, Egyiptomból és Szudánból vándorolt Líbiába. Kilencven százalékuk azt mondta, hogy a jobb megélhetési lehetőség vonzotta az észak-afrikai országba. Líbiát ugyanakkor nem a békés gazdasági virágzás, hanem a teljes káosz jellemzi. A kőolajban gazdag ország Moamer Kadhafi egykori diktátor 2011-es bukását követően egymással versengő milíciák prédájává vált. Tavasz óta nemzetközi támogatással egységkormány működik Tripoliban, de a tényleges hatalma kicsi.
