Jóval szigorúbb és az „őshonos” identitást ellentmondást nem tűrően megvédő bevándorláspolitikát sürgetnek Angela Merkel bajor szövetségesei. Sajtóinformációk szerint München számára egyre vállalhatatlanabb a kancellár.
Az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) bajor szövetségese, a Keresztényszociális Unió (CSU) több politikusa is azt kéri a müncheni pártvezetéstől, ne támogassák, hogy Merkel újból elinduljon a kancellári posztért – írta tegnap a Bild című német bulvárlap. A kancellár menekültpolitikája már többször is felbőszítette a CSU tekintélyes politikusait. Horst Seehofer bajor kormányfő, a párt elnöke nemrég úgy fogalmazott, még nem döntötték el, hogy támogatják-e Merkel jelöltségét. A Bild úgy tudja, a kancellár még mindig nem fogadta el a meghívást a CSU november negyedikei éves müncheni gyűlésére. Merkel menekültpolitikája a jelek szerint válóok lehet a bajorokkal, ennek ellenére kitart mellette. Szerdán a Bundestagban úgy fogalmazott, „a változás nem rossz dolog, Németország továbbra is Németország marad” – a Bild szerint ha 2017-ben elindul a választásokon, ez lehet majd a szlogenje („Deutschland wird Deutschland bleiben”).
Tegnap a Spiegel Online-on jelent meg egy kiszivárogtatott dokumentum, amelyben a CSU ismét irányváltást sürget a berlini vezetés menekültpolitikájában és a bevándorlás-politikában. A dokumentum szerint a CSU „az egyetlen párt, amely kezdettől fogva világos és sziklaszilárd irányvonalat követett a bevándorlás kérdésében”. Az állásfoglalás kitér Merkel fentebb idézet új mottójára is, amely a bajor konzervatív változatban úgy hangzik, hogy „Németországnak Németországnak kell maradnia”, ezért „a CSU ellenzi, hogy a világra nyitott országunk megváltozzon a bevándorlás vagy a menekülthullámok miatt”. „Nem nekünk kell a bevándorlókhoz igazodnunk, hanem fordítva: annak kell hozzánk igazodnia, aki hozzánk akar jönni” – tették hozzá.
A CSU szerint minden jogi lehetőséget megragadva tiltani kell a test egészét takaró muzulmán női öltözékek – burka, nikáb – nyilvános viselését, mert „az iszlamizmus egyenruhái„, a legnagyobb mértékben hátráltatják a társadalmi beilleszkedést és „a nők elnyomásának a mi kultúránkban elfogadhatatlan jelei”. „Keressen más országot magának”, aki nem tud lemondani az ilyen öltözék viseléséről – nyomatékosították. A bajor kormánypárt szerint nem szabad eltűrni, hogy „bevándorlók kiüresítsék” az egyenjogúságot, vagyis nem szabad elfogadni, hogy bárki is megtagadja a kézfogást vagy egyéb kontaktust orvosoktól, rendőröktől vagy tanároktól csak azért, mert nők, és nem szabad elfogadni a joggyakorlás semmi más „sajátos multikulti formáját”.
A CSU azt sem akarja, hogy a külföldiek Németországban született gyermekei automatikusan német állampolgárok legyenek, és szakítani akar a kettős állampolgárság intézményével. A kettős állampolgárság hátráltatja a társadalmi beilleszkedést, mert senki sem lehet „egyszerre két úr szolgája” – fogalmaztak.
A menekültüggyel kapcsolatban a CSU ismét sürgeti, hogy egy jogszabállyal állapítsák meg évi 200 ezer főben a befogadható menekültek felső határát. Az indoklás szerint a korlátozás nélkül nem sikerülhet az integráció, tovább romlik a biztonsági helyzet és elpárolog a menekültek befogadásának támogatottsága az „őshonos lakosságban”. Hozzátették, hogy a CSU továbbra is segíteni akar az „igazán védelemre szoruló” embereknek, de a menedékjog ideiglenes jog, és a menekülésre késztető okok megszűnése esetén a menekülteket „következetesen vissza kell téríteni hazájukba”. Fenntartanák a határellenőrzést is, egészen addig, amíg az unió külső határának védelme nincs biztosítva.
Szydlo nem akar mellébeszélni Pozsonyban
Ne csak egy családi fényképezkedésre korlátozódjon a szeptember 16-i, pozsonyi informális EU-csúcs, hanem kezdődjön vita az Európai Unió reformjáról – jelentette ki Beata Szydlo lengyel kormányfő tegnap megjelent interjújában. „Úgy tűnik, hogy megpróbálják majd a problémákat a szőnyeg alá söpörni” – mondta. Szydlo szerint a német tartományi választás is jelezte, „az Európa-ellenes hangulat nem tréfa”,
s a felelős politikusok, főleg a visegrádiak, a reformokról akarnak beszélni.
Röviden. Merénylet készült Hollandiában – atrocitás rövidnadrág miatt
- Újabb, csaknem háromszázötvenmillió eurónyi segélyt hagyott jóvá csütörtökön az Európai Bizottság a Törökország területén tartózkodó menekültek ellátására.
- Ismét látogathatják német politikusok a dél-törökországi Incirlik légi támaszponton állomásozó kétszázötven német katonát, akik az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíció műveleteiben vesznek részt – tájékoztatta a török külügyminisztérium csütörtökön a német hatóságokat.
- Magyarország mindent megtesz határai megfelelő és hatékony védelme érdekében – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter csütörtökön Athénban, amikor találkozott Prokopisz Pavlopulosz görög elnökkel. Az igazságügyi tárca közleményében azt írta: a miniszter tájékoztatást adott a találkozón a magyar álláspontról, hangsúlyozva, hogy Magyarország is támogatja az unió külső határainak védelmén alapuló, valamint a tagállamok nemzeti identitását teljes mértékben tiszteletben tartó összeurópai megoldást.
- „Teljesen nyilvánvaló, hogy itt arról döntünk, hogy mi, illetve a gyerekeink, unokáink milyen Európában fogunk élni huszonöt-ötven év múlva (…) Aki egy nagyon szép, semlegességpárti, toleranciapárti, multikulti Európát szeretne, az vagy igennel szavaz a népszavazáson, vagy nem megy el. Aki viszont azt szeretné, hogy a nemzetek úgy-ahogy meglévő homogenitása Európában megmaradjon, az pedig elmegy és nemmel szavaz. Ez a két világkép közötti döntésről szól mögöttesen a népszavazás” – hangsúlyozta Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója az Amnesty International kampányával kapcsolatban a Kossuth rádióban.
- Továbbra sem beszél a tavaly novemberi párizsi terrortámadásokat végrehajtó terrorista kommandó egyetlen túlélője. Salah Abdeslam „élt a hallgatás jogával” újabb, csütörtöki kihallgatásán – mondta ügyvédje francia újságírók előtt.
- Merényletet tervezhetett a dél-hollandiai Efteling vidámpark ellen az a Szíriába készülő, muszlim hitre áttért holland nő, akit júniusban vettek őrizetbe a hatóságok – jelentette a helyi sajtó csütörtökön. A De Stem című napilap arról számolt be, hogy a huszonöt éves nőt június 21-én vették őrizetbe a hollandiai Werkendam önkormányzatánál, ahol éppen az útlevelét készült átvenni, hogy Szíriába utazhasson és összeházasodhasson egy dzsihadista harcossal. A gyanúsított kapcsolatban állt az Iszlám Állam több nyugat-európai szimpatizánsával.
- Terrorelhárító csoportokat állítanak fel a hatóságok a belgiumi atomerőművek védelmére, a különleges egységek a tervek szerint néhány hónapon belül megkezdik működésüket – jelentette csütörtökön a helyi sajtó az illetékes szervek tájékoztatására hivatkozva.
- Egy másik házaspárt is őrizetbe vett a francia rendőrség a közép-franciaországi Montargisban a gázpalackokkal teli gépkocsi miatt, amelyet a hétvégén Párizs belvárosában találtak. A villogó elakadásjelzőkkel az út szélén hagyott üres autóban gázolajjal teli kannák is voltak – közölték csütörtökön rendőrségi források. Az első, az iszlám radikalizmushoz kapcsolható házaspárt már kedden őrizetbe vett a rendőrség, amely terrorcselekmény előkészítésének gyanúja miatt nyomoz.
- Rátámadt egy családokból álló, bicikliző társaságra egy tizenöt fős banda Toulonban, mert a társaság női tagjai rövidnadrágot viseltek – számolt be az Origo a francia sajtóra hivatkozva. A fiatalok ringyónak nevezték a nőket, és megtámadták a két nő férjét, amikor azok kifogásolták a hangnemet és feleségeik védelmére keltek. Az elmúlt hónapokban több francia városban előfordult, hogy muszlim bevándorlók támadtak meg vagy becsméreltek francia nőket lengének tartott viseletük miatt.
