Lavrov: Szövetkezni valakivel kell, nem valaki ellen

 Merkel és Hollande is meghosszabbítanák a szankciókat A politikai vezetők az ukrajnai konfliktust rendezni hivatott minszki egyezmény akadozó alkalmazásával indokolták felhívásukat. "Szeretnénk, ha már előrébb lennénk a folyamat gyakorlatba történő átültetésével" - jelezte Merkel. Hollande és Merkel egyúttal a kormányerők által ostromolt szíriai Aleppóban élő civilek megóvásáért és támogatásáért is szót emelt.

Az orosz diplomácia vezetője az Európai Unió (EU) Szerbiához fűződő viszonyáról szólva hívta fel a figyelmet Montenegróra. Mint magyarázta: Brüsszel azt várja most Szerbiától, hogy a montenegrói vezetéshez hasonlóan járjon el, és rúgja fel ígéreteit.

"Amennyiben az EU így szeretne barátokat szerezni, akkor azt úgy hívják, hogy szövetkezni valaki ellen, még ha mi mindig is úgy gondoltuk, hogy szövetkezni valakivel kell. Így járunk el balkáni szomszédainkkal is" - tette hozzá.

Szergej Lavrov nem részletezte, hogy pontosan miért vádolja árulással a montenegrói vezetést, mindazonáltal Podgorica az utóbbi néhány évben élesen a Nyugat felé fordult, megváltoztatta korábbi oroszbarát hozzáálását. Moszkva árulásnak érzi, hogy Montenegró az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) a tagjává vált, valamint az EU-tagországokhoz hasonlóan szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, és az uniós tagság érdekében szinten minden orosz kapcsolatát megszüntette.

"Tudjuk - mivel az EU-nak sok tagországa van, titkai viszont nincsenek -, hogy Brüsszel azt kéri Szerbiától, hogy zárja be a (dél-szerbiai) nisi orosz-szerb humanitárius központot, ha az EU tagjává akar válni, illetve azt kéri Szerbiától, hogy úgy járjon el, ahogy a montenegrói vezetés eljárt, amikor megszegte minden kötelezettségét és ígéretét, és elárulta Oroszországot" - részletezte Szergej Lavrov a Szputnyik orosz állami hírügynökség szerbiai irodájának adott interjújában.

Az Európai Unió kémközpontnak tartja a nisi humanitárius központot, amely veszélyezteti a régió biztonságát - ismertette a brüsszeli kérés hátterét az orosz külügyminiszter. Hozzáfűzte, hogy Brüsszel ezzel egy időben figyelmen kívül hagyja, hogy a központ segítségével több mint négymillió négyzetméternyi területet tisztítottak meg aknáktól és más robbanószerkezettől, vagy az ott dolgozók segítettek a dél-európai tűzesetek eloltásakor.

Szergej Lavrov kedden Belgrádban a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés (BSEC) tagállamainak külügyminiszteri találkozóján vett részt.