Az Európai Bizottság nem áll el a kötelező uniós kvótarendszerre vonatkozó tervektől annak ellenére, hogy egyesek így értelmezték a brüsszeli testületet vezető Jean-Claude Juncker múlt heti kijelentését, miszerint a szolidaritásnak szívből kell jönnie, nem lehet kierőszakolni - jelentette ki Margaritisz Szkínász, az Európai Bizottság szóvivője. Ezzel szemben Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes szerint egy lépés választja el az uniót a közép-európai elvárásokkal összhangban lévő migrációs egyezségtől.
Újságírói kérdésre válaszolva Szkínász leszögezte, Juncker szavainak "nincsen köze a közösségi jog alkalmazásához, ami nem fakultatív".
A menedékkérők uniós tagállamok közötti áthelyezése folyamatban van, igaz, nem a tervezett ütemben halad - tette hozzá.
Az Európai Bizottság elnöke röviden a migrációs válság kezeléséről is beszélt a múlt heti évértékelő beszédében. "Meggyőződésem, hogy sokkal több szolidaritásra van szükségünk. De azt is tudom, hogy ezt önként kell nyújtani, szívből kell jönnie, erőltetni nem lehet" - mondta.
Varsó szerint az unió a közép-európai elvárásoknak megfelelően egyezhet meg migránskérdésben
Egy lépés választja el az Európai Uniót (EU) a migrációs válság kezelését célzó új megegyezéstől, amely összhangban lenne a lengyel és a közép-európai elvárásokkal - jelentette ki Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes a közszolgálati televízió 1-es csatornájának (TVP1) adott hétfő reggeli interjújában. Az EU-ügyekért felelős tisztségviselőt arról a javaslatról kérdezték, amelyet a visegrádi csoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia - V4) terjesztett elő a pénteki pozsonyi nem hivatalos EU-csúcstalálkozón. A javasolt megegyezés - melynek teljes szövege a lengyel miniszterelnöki hivatal Twitter-oldalán olvasható - a "rugalmas szolidaritásról" tesz említést, amely elv lehetővé tenné az uniós tagállamoknak, hogy a migráció kezelésében "maguk döntsenek hozzájárulásuk konkrét formájáról, figyelembe véve saját tapasztalatukat és lehetőségeiket". "Emellett az összes menekültelosztási mechanizmusban való részvételnek önkéntesnek kell lennie" - áll a dokumentumban.
MKP: Az uniónak nem szabad megosztó tervekhez ragaszkodniuk
Az Európai Unió (EU) vezetőinek nem szabad olyan megosztó tervekhez ragaszkodniuk, amelyek veszélyeztetik az eddigi az eddigi vívmányokat - hangsúlyozta a Magyar Közösség Pártja (MKP). Menyhárt József elnök a pozsonyi uniós csúcsértekezletnek meghatározó befolyása lesz arra, hogy az európai integráció megmaradására. Három szempont lesz fontos a következőkben a olitikus szerint. Elsőként, hogy az EU nem önmagáért létezik és nem lehet egy szűk politikai és gazdasági elit játékszere. Másrészt az EU-nak vissza kell térnie a gyökereihez, vagyis az átlagpolgárok jólétét, illetve az európai nemzetek közötti együttműködést szolgáló gyakorlati eszközként kell működnie. Harmadrészt az uniós vezetőknek nem szabad megosztó tervekhez annak árán is ragaszkodni, hogy azzal az eddigi vívmányokat is veszélyeztessék. "A több Európa" akár kevesebb Európához is vezethet - áll a közleményben.
Szymanski magyarázata szerint a rugalmas szolidaritás elve alapján "minden állam azt ajánlhatja, amire valóban képes is." Így esély nyílik "az EU-n belüli átirányításon alapuló merev politika elvetésére," valamint arra, hogy a tagállamok "arra összpontosítsanak, ami valóban összeköti őket, vagyis a külső uniós határok védelmére". A miniszterhelyettes azzal érvelt: a tavaly szeptemberben elfogadott egyszeri menekültelosztási kvótáról "egyértelműen megállapítható, hogy nem működik, a tagállamok nem teljesítik a benne foglalt vállalásokat". Az EU-t ma ezért "egy lépés választja el attól, hogy a migráció ügyében új megegyezést kössön, amely megfelelne a lengyel és a közép-európai elvárásoknak" - értékelte Szymanski.
A pozsonyi EU-csúcs eredményeit értékelve Szymanski elmondta: "az EU a lengyel elvárásoknak megfelelő reformfolyamatot indított el," mindazonáltal a folyamat ütemezése nem kielégítő. Varsónak nem tetszik, hogy "sok uniós vezető a reform mértékének csökkentésére törekszik" - fejtette ki a külügyminiszter-helyettes.
Afrika felől növekvő bevándorlásra számíthat Európa
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának (SVKK) legfrissebb elemzése szerint Európa az afrikai migráció fő célpontja, és a következő évtizedekben a jelenleginél jelentősebb afrikai bevándorlásra számíthat. Az SVKK szerint "az európai kontinens nem ringathatja magát illúziókban: az Európa felé irányuló migráció nem állítható meg, legfeljebb - bizonyos mértékig - kontrollálható és szabályozható". A tapasztalatok alapján egy néhány száz fős milícia is képes tízezres menekülthullámot előidézni, ráadásul a telekommunikáció fejlődésének köszönhetően a lakosság is könnyebben hozzáfér a migrációs hálózatokhoz.
Vucic: A szerb kormány többsége támogatná a kerítésépítést
A szerb kormány tagjainak többsége támogatná, hogy Szerbia kerítést építsen Macedóniával és Bulgáriával közös határán, ám Aleksandar Vucic miniszterelnök továbbra is ellenzi a lépést, megfogalmazása szerint egyedül ő van a javaslat ellen.
A kormányfő a szerbiai közszolgálati televíziónak (RTS) adott interjújában Nebojsa Stefanovic belügyminisztert, valamint Aleksandar Vulin szociálisügyi minisztert nevezte meg a kerítésépítés fő szószólóiként. Hozzátette azonban, hogy mások is támogatnák az ötletet. "Csak én ellenzem, mert nem akarok falakat építeni. Ugyanakkor Szerbia nem lesz a menekültek parkolóhelye sem" - szögezte le. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nyugat-balkáni országban jelenleg mintegy 6500 migráns tartózkodik, 81 százalékuk afganisztáni. "Nagyon agresszívek ezek a fiatalemberek, gondokat okoznak, főleg Belgrádban" - magyarázta, majd hozzáfűzte, hogy egyre gyakoribbá váltak a lopások is. "Ez nem azt jelenti, hogy megtorló intézkedéseket foganatosítunk velük szemben, hanem azt jelenti, hogy óvatosnak kell lennünk. Tudnunk kell megóvni az országot, mert a migránsok száma egyre növekszik" - nyomatékosította.
Aleksandar Vucic aláhúzta, hogy Szerbia nem tud több migránst befogadni, ugyanis akik belépnek az országba, nem tudják folytatni az útjukat Nyugat-Európa felé, így Szerbiában torlódnának fel. "Átfogó intézkedésre van szükség" - hangsúlyozta. Véleménye szerint, ha korábban "észbe kap" az ország, akkor a jó szíriai szakembereket, főleg az orvosokat Szerbiában lehetett volna tartani, így viszont Németország és az Egyesült Államok szerezte meg őket.
May: El kell választani a gazdasági bevándorlókat a menekültektől
Theresa May brit miniszterelnök szerint a menekültválság kezelésének egyik fő elemévé kell tenni a gazdasági migránsok és a konfliktusövezetekből érkező tényleges háborús menekültek közötti különbségtételt. Segélyszervezeti aktivisták hétfőn - az ENSZ menekültügyi csúcstalálkozója elé időzítve - több ezer olyan mentőmellényt helyeztek el a londoni parlament előtti téren, amelyeket a tengeren átkelő menekültek használtak.
Theresa May, aki felszólal az ENSZ-konferencián, a Downing Street hétfői ismertetése szerint három fő alapelv érvényesítését szorgalmazza majd előterjesztésében. A brit kormányfő szerint ragaszkodni kell ahhoz, hogy a menekültek az általuk elért első biztonságos országban kérhessenek csak menedékjogot. Emellett hatékonyabban meg kell különböztetni a háborús övezetekből érkező tényleges menekülteket azoktól, akik gazdasági okokból, a jobb élet reményében hagyták el hazájukat. Theresa May mindemellett kifejti azt is az ENSZ-rendezvényen, hogy a brit kormány szerint az egyes országok határellenőrzését nemzetállami jogkörben kell tartani.
Új országcsoport formálódik az unóban
Egy új koalíció formálódik az unión belül a déli országokból a visegrádi négyekhez hasonlóan, a hét déli állam egyelőre az unió gazdasági modellje ellen fogott össze - mondta Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karának dékánja. A Franciaországból, Olaszországból, Spanyolországból, Görögországból, Máltából, Portugáliából és Ciprusból álló új érdekcsoport szeptember 10-én találkozott Athénban, és nyilvánvalóvá tették, hogy külön, megszorításellenes álláspontot képviselnek az európai gazdasági és pénzügyi modell tekintetében - közölte az egyetemi docens. Hozzátette: ez az együttműködés lehet a pillére Matteo Renzi olasz miniszterelnök pénteki nyilatkozatának, amelyben élesen bírálta az uniót, amiért Olaszországot egyedül hagyta a migránsválsággal.
Olaszországban külön hivatal kezeli a migrációt
Külön hivatalt hozott létre az olasz kancellária a migrációs "vészhelyzet" kezelésére - jelentette a Corriere della Sera című olasz napilap hétfőn. A "gyorsreagálású" csapat feladata a migránsok olaszországi elhelyezésének felgyorsítása és a menekültstátusra nem jogosultak kitoloncolása lesz. Ennek érdekében a római kormány kész újabb, fejlesztési beruházásokat is tartalmazó, kétoldalú megállapodásokat kötni a migránsok származási országaival.
Az új hivatal az olasz belügyminisztérium, külügyi tárca és a védelmi minisztérium szakértőiből áll, s ide tartozik az a másik egység is, amelyet Angelino Alfano belügyminiszter az utóbbi héten állított fel a befogadó központok ellenőrzésére. Alfano kijelentette, hogy újragondolják az országi menekültügyi rendszerét, mert az utóbbi hat év alatt a korábban vészhelyzetnek tartott 30 ezer helyett már mintegy 160 ezer ember érkezik.
A Corriere della Sera szerint a hivatal felállítását a pozsonyi EU-csúcstalálkozó gyorsította fel, amelyen Matteo Renzi miniszterelnök kijelentései szerint elmaradtak a migrációs helyzet megoldását célzó döntések. A napilap megjegyzi, hogy a leginkább a kelet-európai országok nem kívánnak részt venni sem az afrikai országokkal kötendő migrációs megállapodásokban, de még kevésbé a menekültek áthelyezésében, ahogyan erről tavaly döntés is született a kvóták meghatározásával.
Erősen ingadozik a Görögországba érkezők száma
Az utóbbi 48 órában 374 menedékkérő érkezett Görögországba, míg előtte naponta átlagosan 50-nél is kevesebben - közölte hétfő reggel a menekültekkel foglalkozó görög válságstáb. Egyelőre nem világos, miért ingadozik ennyire az érkezők száma. A görög média úgy véli, hogy a csempészek azért hoztak a napokban több embert, mert az előrejelzések szerint az időjárás rosszra fordul Görögországban. Mindeközben a görög szigeteken egyre gyakoribbak a menekültek közötti összetűzések, valamint a helyiek által szervezett demonstrációk.
