Külföld
Kritikus washingtoni levél
Magyarországot támadó és David Kostelancik budapesti ügyvivőt dicsérő üzenetet írtak a kongresszus magyar kaukuszának volt külügyi tisztségviselők
Volt amerikai külügyi politikusok a kongresszus amerikai–magyar kaukuszának tagjaihoz írtak levelet, amelyben David Kostelancik budapesti amerikai ügyvivőt dicsérik – írta az Origo.hu portál a birtokába jutott dokumentumra hivatkozva. Az ügyvivő szavai miatt korábban éppen a magyar kaukusz három tagja tiltakozott Rex Tillerson amerikai külügyminiszternél.
A korábbi külügyi alkalmazottak levelükben azt taglalják, hogy milyen szörnyű a helyzet Magyarországon. A levelet David J. Kramer, Tom Malinowski és Rob Berschinski korábbi külügyi helyettes államtitkárok, Thomas O. Melia korábbi USAID-igazgatóhelyettes és Daniel B. Baer korábbi amerikai EBESZ-nagykövet írta alá – tudósított az Origo. Rob Berschinski ma a Human Rights First szervezet alelnöke, David J. Kramer a republikánus szenátorról elnevezett McCain Intézet munkatársa, Thomas O. Melia pedig a George W. Bush Elnöki Központ külsős tanácsadója. Tom Malinowski akár a kongresszusba is bekerülhet, ugyanis New Jersey-ben indul a képviselői választáson demokrata jelöltként. Ahogy eredetileg Daniel B. Baer is tervezte Colorado államban, de végül októberben bejelentette visszalépését.
A levelet 2017. november 14-én küldték el, és csatolták hozzá David Kostelancik beszédének, amelyet a MÚOSZ-ban 2017. október 17-én mondott el, angol nyelvű leiratát – állítja az Origo, és hozzáteszi: a levélírók hangsúlyozták, hogy Kostelancik ideiglenes ügyvivő milyen remekül beszélt, amikor a MÚOSZ meghívta előadást tartani.
A levélben egyébként a jól ismert magyar belpolitikai, közjogi és médiabírálatokat ismételték meg: többek között azt rótták fel az Orbán-kormánynak, hogy aláássa a NATO-tagok által osztott közös értékeket és politikai világnézetet. Bírálták a magyar kormány intézkedéseit is: úgy gondolják, hogy nem megfelelően bánik a civil szervezetekkel és a migránsokkal. A volt külügyi tisztségviselők azonban mindenekelőtt a független, szabad magyar sajtó állítólagos megnyirbálása miatt emelik fel a szavukat, konkrét példákat említve: a 888.hu „külföldi ügynökök” újságírói névlistája, a Soros György-ellenes plakát- és médiakampány, magyar újságírók diszkreditálása. A levél végén a magyar kaukusz figyelmébe ajánlják és ünneplésre méltónak minősítik David Kostelancik „kiváló előadásának” leiratát – írta az Origo.
Budapesten járt Trump tanácsadója
Magas rangú magyar tisztségviselőkkel találkozott tavaly Budapesten Carter Page, Donald Trump amerikai elnök kampánytanácsadója – jelentette az ABC amerikai tévécsatorna. Szemerkényi Réka, akkori washingtoni magyar nagykövet és Megyesy Jenő, Orbán Viktor amerikai ügyekkel foglalkozói főtanácsadója is fogadta Page-et. Megyesy az ABC-nek elmondta: Szemerkényi kérésére tett így. A volt nagykövet közleményben azt írta, hogy csupán „udvariassági találkozóra” került sor. Az ABC azt állítja: Magyarország és Oroszország között egyre szorosabb a kapcsolat, és az ország az orosz hírszerzés egyik kulcsfontosságú helye. Page november elején a képviselőház hírszerzési bizottságának azt mondta: nem emlékszik, volt-e jelen más a tárgyalásokon. Megyesy tagadta, hogy harmadik személy részt vett volna a találkozón. (UT)
Évekbe is telhet, de elkezdődött a liberális külügyérek leváltása
A Trump-adminisztráció régiónkat illető politikájának kilátásairól kérdezte lapunk Berzi Gergelyt, a Századvég Alapítvány külügyi igazgatóhelyettesét.
– Mikor lesz „rendszerváltás”?
– A szemléletváltás elkezdődött, az Obama-adminisztráció diplomatáinak egy részét azonnal eltávolították ugyan a külügyminisztériumból, ám a helyükre mindeddig nem sikerült új szakembereket találni. Maga Trump fontosnak tartja térségünket, illetve továbbra is sürgeti ezt a külpolitikai „rendszerváltást”, látnunk kell azonban, hogy az adminisztráció figyelmét egyelőre elsősorban a közel-keleti és ázsiai válságok kötik le. A régi, liberális külügyérek így alacsony szinteken tovább kritizálják ideológiai alapon az olyan megbízható szövetségeseket, mint Magyarország.
– Mitől függ a változás?
– Ha a Trump-adminisztráció külpolitikai sikereket tudna elérni a jelenlegi válságokban, az lendületet adhatna a megújulásnak, de a komolyabb változáshoz az kell, hogy a republikánus külpolitikai elit szakítson a liberális irányvonallal. A folyamat még évekig elhúzódhat.
– Milyen Kelet-Közép-Európa-politika szolgálhatja a Trump-adminisztráció érdekeit?
– Szorosabbra kellene fűznie a viszonyt a NATO szempontjából kulcsfontosságú közép-európai térség államaival, amelyek ráadásul a védelmi kiadások növelése terén lelkesebb szövetségesek, mint sok más európai ország. (Őry Mariann)