Külföld
Közös erővel az Iszlám Állam ellen
Ankara és Washington IÁ-mentes övezetet hoz létre Szíriában
Ankara és Washington együtt tisztítja meg Szíria északi részét az Iszlám Állam (IÁ) harcosaitól. Az erről szóló megállapodásról az AFP francia hírügynökség számolt be hétfőn egy amerikai kormánytisztviselőre hivatkozva.
"A cél egy IÁ-mentes övezet létrehozása és Törökország szíriai határa mentén nagyobb biztonság és stabilitás szavatolása" - mondta a névtelenséget kérő tisztviselő Addisz-Abebában. Barack Obama amerikai elnök az etióp fővárosban tartózkodik.
A török hadsereg, az Egyesült Államok harci gépei és a szíriai felkelők szorosabban együttműködnek majd a harcok sújtotta észak-szíriai régióban - írta a The New York Times, amelynek értesülése szerint a török határ 100 kilométer hosszú szakasza mentén létrehozandó IÁ-mentes zónát a viszonylag mérsékelt szíriai felkelők ellenőriznék, és az övezet menedéket nyújthatna az otthonról elmenekült szíriaiaknak.Az idézett amerikai illetékes azt mondta: az említett biztonsági övezet kialakításával kapcsolatos részletek - például a zóna szélessége - még kidolgozásra várnak. Hangsúlyozta, hogy a Törökország által régóta követelt repüléstilalmi övezet létrehozása nem képezi a terv részét, viszont a megállapodás tartalmazza azt, hogy Törökország az IÁ elleni küzdelem keretében támogatást nyújt az Egyesült Államok szárazföldön harcoló szíriai partnereinek.
Törökország hosszas vonakodás után végül múlt pénteken kapcsolódott be az IÁ ellen Washington vezetésével folyó nemzetközi harcokba azt követően, hogy területén az utóbbi időben több merénylet is történt.
Cameron kész elrendelni a légitámadásokat
A brit kormányfő kész légitámadásokat elrendelni líbiai és szíriai iszlamista célpontok ellen, ha ezzel megakadályozhatja a nagy-britanniai utcai támadásokat. David Cameron erről hétfőn beszélt újságíróknak, amikor négynapos látogatásra Indonéziába érkezett.
"Ha veszély fenyegeti Nagy-Britanniát vagy népünket az utcáinkon… azonnali fellépéssel képesek vagyunk megállítani ezt a veszélyt" – jelentette ki Cameron, hozzátéve, miniszterelnökként kész cselekedni akkor is, "ha a probléma Líbiából, Szíriából vagy máshonnan ered" .
Nagy-Britanniában tavaly augusztusban emelték második legmagasabb fokozatúra a terrorriadót, arra hivatkozva, hogy "nagyon valószínű" egy terrortámadás.
Az iszlamista terrorizmus elleni harc különösen előtérbe került Nagy-Britanniában, amióta egy fegyveres harminc brit turistát lőtt agyon júniusban egy tunéziai strandon. Nagy-Britannia részt vesz az Iszlám Állam iraki állásai elleni légitámadásokban, és Cameron szeretne parlamenti jóváhagyást kapni a légicsapásoknak szíriai célpontok elleni kiterjesztésére is. Korábban azonban nem vetette fel a líbiai célpontok elleni támadások lehetőségét.
Berlin szerint nincs szükség NATO-beavatkozásra
Georg Streiter helyettes kormányszóvivő hétfői berlini tájékoztatóján azt mondta, hogy "messze nem áll fenn a kollektív védelem esete" (vagyis amikor az észak-atlanti szerződés alapján a NATO-nak valamely tagország segítségére kell sietnie, mert támadás érte, amit a szövetség valamennyi tagállama a saját országa elleni támadásnak tekint).
Törökország vasárnap az Észak-Atlanti Tanács összehívását kérte, hivatkozva a szerződésnek a kollektív védelemről szóló cikkére.
Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter török kollégájával Mevlüt Cavusogluval telefonon folytatott megbeszélésén kifejezte Németország megértését azzal kapcsolatban, hogy Ankara fellép az utóbbi napok "rettenetes terrortámadásainak" felelősei ellen, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem állhat le a törk-kurd békefolyamat, mert az csak "tovább nehezítené az eleve nagyon összetett helyzetet". Ebben az ügyben, és az IÁ elleni "közös erőfeszítések" ügyében Berlin és Ankara továbbra is "szoros kapcsolatban" marad - tette hozzá Steinmeier, kiemelve, hogy közös érdek az IÁ további térnyerésének megakadályozása.