Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen

Emmi: Brüsszel bosszút áll 
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint Brüsszel bosszút áll, amiért a kormány nem támogatja a bevándorlók betelepítését Magyarországra.
A tárca közleményében úgy fogalmaz: a kötelezettségszegési procedúra bosszú, amiért Magyarország egyértelművé tette, hogy felzárkózási forrásokat nem akar átcsoportosítani migrációs feladatokra. Brüsszel ugyanis tavaly ősszel azzal a kéréssel fordult az uniós tagállamokhoz, hogy a felzárkózási pénzeket a bevándorlók integrációjára költsék, a magyar kormány azonban ellentmondott, és a rászoruló gyerekek felzárkózására fordítja az összegeket - magyarázta a minisztérium.
Az eljárás megindításának előkészítése során figyelmen kívül hagyták a magas szintű találkozókon bemutatott magyar válaszokat - írta a tárca, hozzátéve: Brüsszel azért akarja büntetni Magyarországot, mert az nem támogatja a migránsok betelepítését.
"A kontinensen jelentkező bevándorlási hullámtól nem csökkentek Magyarország felzárkózási és roma integrációs feladatai, ezért nem tudtuk támogatni az EU javaslatait a felzárkózási források átcsoportosításáról migrációs célokra. Az EU a bevándorlók miatt a Magyarországon élő legelesettebb társadalmi réteget akarja sújtani" - olvasható a kommünikében, amely hozzáteszi: az eljárás megindítása azért is meglepő, mert a korábbi uniós vezetés idején még a kritikusok is elismerően szóltak a felzárkózás érdekében tett magyar intézkedésekről.
Évtizedek óta megoldásra váró feladat Magyarország hátrányos helyzetű térségeiben a minőségi oktatáshoz való jobb hozzáférés biztosítása. "Az ezzel kapcsolatos munkát ezután is folytatjuk, ebben nem rendített meg a brüsszeli bizottság közleménye" - hangsúlyozta a tárca, hozzátéve: az EU elutasította az európai migrációs alaphoz ősszel benyújtott magyar sürgősségi pályázatot, amely az országba érkező kísérő nélküli kiskorúak elhelyezésére szolgáló férőhelyek bővítését célozta - olvasható a közleményben.

A bizottság több szempontból is aggályosnak találja a magyar jogszabályokat és igazgatási gyakorlatot, amelyek következtében - megállapítása szerint - a roma gyermekek aránytalanul magas számban járnak szellemi fogyatékos tanulóknak szánt speciális iskolákba, valamint jelentős hányaduk vesz részt elkülönített oktatásban a többségi iskolákon belül.

Mint az Európai Bizottság közleményében írták, a „fellépés célja, hogy a roma gyerekek azonos feltételek mellett vehessenek részt a magas színvonalú oktatásban, amely meghatározó tényező a munkalehetőségek szempontjából, ennélfogva pedig a romák teljes körű társadalmi befogadásának nélkülözhetetlen eszköze”.

Alexander Winterstein illetékes bizottsági szóvivő elmondta, hasonló ügyek miatt két másik tagállam, Csehország és Szlovákia is felszólító levelet kapott az elmúlt években.

Amennyiben Magyarország két hónapon belül nem ad kielégítő választ a megkeresésre, az Európai Bizottság továbbléphet az eljárásban, és úgynevezett indokolással ellátott véleményt intézhet a magyar hatóságokhoz.

A Demokratikus Koalíció (DK) távozásra szólította fel Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét. Niedermüller Péter EP-képviselő, a DK alelnöke közleményében azt írta: a magyar kormánynak immár papírja is van arról, hogy súlyosan diszkriminálja a roma diákokat, és kirekeszti őket az egyenlő oktatás lehetőségéből. 

A brüsszeli testület Bulgáriának, Magyarországnak, Lettországnak, Litvániának és Szlovákiának is küldött úgynevezett indokolással ellátott véleményt csütörtökön. Erről itt olvashatnak bővebben.

Fidesz: Brüsszel politikai bosszúja a kötelezettségszegési eljárás
A Fidesz szerint Brüsszel meg akarja büntetni Magyarországot, mert nem a bevándorlókra, hanem roma gyerekek oktatására fordítja a pénzt.
A nagyobbik kormánypárt ezt arra reagálva közölte, hogy a Párbeszéd Magyarországért, a Demokratikus Koalíció (DK) és a Magyar Liberális Párt (MLP) is bírálta a kormányzatot annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt.

A Fidesz reagálásában azt írta, az eljárás Brüsszel újabb politikai bosszúja azért, mert a kormány nemet mondott arra a brüsszeli kérésre, hogy az integrációs forrásokat a bevándorlókra fordítsa. A kormány jól teszi, ha "egy fillért sem hajlandó elvenni a legrászorultabb magyar gyermekektől", és a nehéz sorban élő roma gyerekek felzárkóztatására fordítja a forrásokat - közölték.

MSZP: A kormány nyíltan cigányellenes politikát folytat
Az MSZP szerint a kormány nyíltan cigányellenes politikát folytat, szándékosan szegregál, és ezzel kirekesztő, gyűlölködő hangulatot kíván teremteni.
Kunhalmi Ágnes szocialista politikus, az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében arra reagált, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt.
A politikus szerint Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatóján "a legsötétebb cinizmussal" reagált a hírre, amikor azt mondta: "a magyar állam (...) nem kérdezheti meg", ki cigány és ki nem, és nem is érti, miről beszél az Európai Bizottság.
"A magyar kormány nyíltan cigányellenes politikát folytat, szándékosan szegregál, másodrendű állampolgárként kezeli 800 ezer cigány honfitársunkat", és ezzel kirekesztő, gyűlölködő hangulatot kíván teremteni - fogalmazott.
Ez azonban nem maradhat így: nem egy külső hatalom, hanem a magyarok többsége fogja felszámolni roma honfitársai megbélyegzését - írta, hozzátéve: a Fidesznek ez a taktika nem hoz szavazatokat.

Jogvédő szervezetek: A kötelezettségszegési eljárásnak véget kell vetnie a szegregációnak
Az Amnesty International (AI) és az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) szerint az Európai Bizottság által Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásnak véget kell vetnie a magyar romák iskolai szegregációjának, "a generációk óta tartó igazságtalanságnak". Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) szintén üdvözölte a bizottság döntését csütörtökön.
Az AI és az ERRC közös közleményében azt írta: az Európai Bizottság azt követően hozta meg döntését, hogy emberi jogi szervezetek - köztük az AI és az ERRC - "kimerítő bizonyítékokat szolgáltattak arról, hogy a roma gyerekek állandósult diszkrimináció és szegregáció áldozatai a magyar oktatási rendszerben".
A magyar kormánynak figyelembe kell vennie a bizottság felszólítását, és azonnali lépéseket kell tennie, hogy véget vessen a roma tanulókkal szemben tapasztalható súlyos előítéleteknek - írták.
A közleményben idézték Iverna McGowant, az AI európai irodájának vezetőjét, aki úgy fogalmazott: az Európai Bizottság szerint "ami sok az sok", nem tűrhető tovább a roma tanulók "szisztematikus diszkriminációja és szegregációja" a magyar iskolákban.
Arra hívták fel a figyelmet, hogy ha a magyar kormány nem orvosolja a bizottság által megnevezett problémákat, az ügy az Európai Unió Bírósága elé kerülhet, amely komoly szankciókkal sújthatja az országot.
Megjegyezték: annak ellenére, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága, hazai bíróságok és az Egyenlő Bánásmód Hatóság több döntése is kimondta, az iskolai szegregáció jogellenes, a hatóságok nem tettek semmit a felszámolására.
Sőt "a magyar kormány egyenes szándéka, hogy még nagyobb legyen a faji szegregáció mértéke" az iskolarendszerben - olvasható a közleményben.
Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány is reagált csütörtökön a kötelezettségszegési eljárás megindítására. Az MTI-hez eljuttatott közleményükben az áll: üdvözlik az Európai Bizottság döntését, egyúttal sajnálatukat fejezik ki, hogy a magyar kormány egyetlen jobbító szándékú javaslatukat és figyelmeztetésüket sem vette komolyan.
Sajnálatos, hogy a kormány "szegregációt tűrő és nem egy esetben támogató politikája szégyenpadra ültette Magyarországot" - írták.