Külföld
Koppenhága meghosszabbította a határellenőrzést a dán-német határon
Az EB folytatja a migrációs krízis megoldására hozott tavalyi intézkedéseket
A dán kormány döntése eredetileg tíz napra szólt, de a jelenlegi változtatás február 3-áig tolja ki ezt az időszakot. „Az értékelések szerint még mindig komoly a kockázata annak, hogy nagyobb számú illegális bevándorlócsoport akar bejutni Dániába” - indokolta döntését a belügyi tárca.
Koppenhága legelőször azután döntött a határellenőrzés visszaállítása mellett, hogy a szomszédos Svédország szintén így tett, ami Dánia felé terelte a bevándorlókat.
A jelenlegi meghosszabbítás előzménye egy Svédország által elfogadott változtatás volt, amely szerint a Dániából földön vagy vízen érkező járművekre csak olyan utasokat engedhetnek fel az üzemeltetők, akik rendelkeznek érvényes úti okmányokkal.
ENSZ: világszerte 244 millióra nőtt a migránsok száma 2015-ben
Világszerte 244 millióra nőtt a migránsok száma az elmúlt évben, és ez a 15 évvel ezelőtti adathoz képest 41 százalékos növekedést jelent - számolt be kedden az ENSZ kétévente közzétett menekültügyi jelentésében. A világszervezet adatai szerint 2000 óta 71 millióval emelkedett azok száma, akik önként vagy kényszerűségből egy másik országba költöztek. Az összesített adatok szerint világszerte 20 millió ember kényszerült arra, hogy fegyveres konfliktus miatt elhagyja hazáját. Közülük a legtöbben Szíriából, Afganisztánból és Szomáliából indultak útnak. A migránsok közel egyharmada, mintegy 76 millió ember él Európában, köztük 12 millióan Németországban és 9 millióan Nagy-Britanniában. A legtöbb migránsnak az Egyesült Államok ad otthont, körülbelül 47 millió embernek. Számuk Oroszországban 12 milliót, Szaúd-Arábiában 10 milliót tesz ki. Jan Eliasson, az ENSZ főtitkár-helyettese azt mondta, az egyes országoknak olyan migrációs politikát kellene folytatnia, amely biztosítja az embereknek a határokon át történő biztonságos és rendezett mozgását.
Költséghozzájárulásként elkoboznák az értéktárgyakat
A dán parlament szerdán tárgyalja azt a vitatott törvényjavaslatot, amely szerint a dán hatóságok költséghozzájárulás gyanánt elkobozhatják a bevándorlók tízezer koronánál (körülbelül 426 ezer forintnál) többet érő értéktárgyait és vagyonát. Egy másik javaslat szerint a menekültek a jelenlegi egy helyett három év után adhatnák csak be családegyesítési kérvényeiket. A dán kormány emellett csökkentené a bevándorlók juttatásait, illetve korlátozná bizonyos típusú letelepedési engedélyek érvényességét.
A kisebbségi liberális kormányt a jobbközép pártok is támogatják a kérdésben, amely azt jelzi, hogy a bevándorlási törvény reformja átmehet a parlamenten. A módosításokról még nem írtak ki szavazást.
Az Európai Bizottság érvényben hagyta a migrációs krízis megoldására hozott tavalyi intézkedéseket
A migrációs válság kezelésére a tavalyi évben meghozott gyors és szükséges intézkedések érvényben maradnak, mivel továbbra is nagy számban érkeznek menekültek Európába, akik nemzetközi védelemre szorulnak - állapította meg az Európai Bizottság a testület szerdai közleménye szerint. Az ülésen részt vevők hangsúlyozták, hogy az unió gyorsan reagált a schengeni övezet országaira nehezedő nyomásra, és folyamatosan dolgoznak a tagállamok és a harmadik országok vezetőinek bevonásával annak érdekében, hogy megvédjék Európa külső határait.
A 2015-ben meghozott intézkedések nem csak a migránsáradat csökkentését célozták, hanem az azt kiváltó okokat kívánták megszüntetni. Az idén további erőfeszítésekre van szükség a szolidaritáson és a felelősség megosztásán alapuló menekültügyi rendszer tökéletesítéséhez - írta közleményében a bizottság.
Ljubljana ideiglenesen lebontja a pengés drótkerítés egy részét Horvátországgal közös határán, a Kupa folyó áradása miatt. Az intézkedés átmenti, hiszen folyó apadása után a technikai akadályt újra felállítják, egyes szakaszokon azonban másfajta kerítéssel helyettesítik a pengés drótot, ott, ahol turista központok és iskolák vannak. Szlovénia eddig 155 kilométer pengés drótkerítést telepített Horvátországgal közös határán 44 különböző helyszín- mondta Bostjan Sefic, a szlovén belügyminisztérium államtitkára szerdai sajtótájékoztatój
Frans Timmermans bizottsági alelnök szerint a menekültválságból csak közös erővel lehet kilábalni. A 2016-os évben látványos eredményeket kell elérni a migránsáradat megfékezése és a külső határvédelem területén, ehhez pedig a tavalyi év minden intézkedését foganatosítani kell - fogalmazott Timmermans. Valamennyi menedékkérő-regisztrációs központnak (hotspot) működnie kell és minden újonnan érkezőtől ujjlenyomatot kell venni. Véleménye szerint az idei évben vissza kell tudni állítani a schengeni határokat és elérni azt, hogy egyetlen tagországnak se kelljen ideiglenes határzárlatot elrendelnie.
Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős tagja az ülésen úgy fogalmazott, hogy minden, amit az unió 2016-ban tesz, Európa jövőjét határozza meg - tájékoztatott a közlemény.
A biztosok testülete fontosnak nevezte a közvetlen életmentésre irányuló intézkedéseket, amelyek a Földközi-tengeren érkezők százezreit óvta meg, valamint kiemelték az olyan akciótervet, amely az embercsempészet felszámolására irányult.
A tavalyi év fontos intézkedései közül kiemelték, hogy az unió 1,8 milliárd eurós sürgősségi pénzalapot hozott létre, hogy az érintett régiók stabilitását, az illegális migrációt kiváltó okok kezelését, valamint a kiutasítottak támogatását segítse Afrikában, valamint az EU 3 milliárd euróval támogatja a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek ellátását.
Az ülésen résztvevők elengedhetetlennek nevezték az európai határ- és parti őrség felállítását, amely megerősíti az Európai Unió határőrizeti ügynöksége (Frontex) munkáját.
A bizottsági ülésen résztvevők megegyeztek abban, hogy az Európai Uniónak folytatnia kell erőfeszítéseit a menekültek áthelyezésének munkájában, hiszen eddig 272 embert sikerült elhelyezni a szeptemberi 160 ezerből.
Az ülés résztvevői felhívták a figyelmet arra is, hogy a tagállamok és a társult országok adatai szerint 5331 letelepedési kérelem közül csak 779 ember ügyét sikerült ténylegesen rendezni. Megemlítették továbbá, hogy az eddig felállított öt görögországi menedékkérő-regisztrációs központból csak egy, a hat olasz regisztrációs pont közül pedig csak kettő működik rendeltetésszerűen.
A biztosok testülete hangsúlyozta, hogy mihamarabb kész tervvel kell előállni a legális bevándorlás feltételeinek megteremtésére és az úgynevezett európai kék kártya létrehozására, amely munkavállalási lehetőséget biztosítana az unión kívülről érkezőknek.
A cseh kormány támogatja Fico javaslatát a rendkívüli EU-csúcstalálkozóra
A cseh kormány támogatni fogja Robert Fico szlovák miniszterelnök törekvését egy rendkívüli EU-csúcstalálkozó összehívására, amelyen megvitatnák Európa biztonságának megerősítését a migrációs kockázatokkal szemben - közölte Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök a kormány ülése után sajtótájékoztatón szerdán Prágában. "A kezdeményezést (Ficoét) úgy értelmezem, hogy Szlovákia szeretné felgyorsítani a közös európai határ- és parti őrség megszervezésének előkészítését" - jelentette ki Sobotka.
"A cseh kormány kész támogatni Szlovákia javaslatát az Európai Tanács rendkívüli összehívására, amennyiben ez felgyorsítaná nemcsak az európai határőrség megszervezésének az előkészítését, hanem más lépéseket is, amelyekkel Európának védekeznie kell a jelenlegi migrációs válság ellen" - tette hozzá a cseh kormányfő.
Robert Fico szlovák kormányfő a múlt héten pénteken jelentette be, hogy német városokban szilveszterkor történt molesztálásokkal összefüggésben javasolni fogja az Európai Tanács rendkívüli ülésének összehívását. Donald Tusk, a testület elnöke azonban jelezte, hogy ezt nem tervezi. Bohuslav Sobotka már korábban azon meggyőződésének adott hangot, hogy a bűncselekményeket elkövető menekülteket automatikusan ki kellene utasítani az Európai Unióból.
"Továbbra is ki kell tartani az EU külső határai őrzésének a megerősítése mellett és amellett, hogy a menekülteknek be kell tartaniuk azon ország törvényeit és szabályait, amelyben menedéket kértek. Azokat, akik a felajánlott segítséget nem méltányolják, megszegik a szabályokat, sőt bűncselekményeket követnek el, automatikusan ki kellene utasítani az Európai Unióból" - vélekedett akkor a cseh kormányfő.
Egyre több kozervatív a Merkel-féle menekültpolitika elleni kezdeményezésben
Németországban több tucat képviselő csatlakozott az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös parlamenti (Bundestag-) frakciójából ahhoz a kezdeményezéshez, amelynek célja a Merkel-féle menekültpolitika gyökeres megváltoztatása - írta szerdán a Bild című lap.
A 311 fős CDU/CSU frakciónak már több mint negyven tagja írta alá a felhívást, miszerint érvényt kell szerezni a menekültügyi eljárásról szóló törvény 18. szakasz 2. bekezdésében rögzített szabálynak, amely előírja, hogy meg kell tagadni a belépést a biztonságos harmadik országból érkező, Németországba illegálisan beutazni szándékozó emberektől. Biztonságos harmadik ország például Ausztria, onnan lép be a legtöbb menedékkérő Németországba.
Az aláírásgyűjtésről a ZDF országos közszolgálati televízió is beszámolt még kedden hírportálján, kiemelve, hogy a kezdeményezés nyílt támadás a kancellár menekültpolitikája ellen, amelynek egyik alapvetése éppen az, hogy a menekültválságot nem lehet a német határon megoldani, és ezért nem szabad a határt lezárni a menedékkérők előtt.
A Bild beszámolója szerint az aláírásokat befolyásos képviselők kezdeményezésére kezdték gyűjteni, köztük van Stephan Mayer, a frakció vezető belpolitikai szakpolitikusa és Christian von Stetten, a kis- és a közepes vállalkozások érdekeit képviselő parlamenti kör (PKM) vezetője. Tervük szerint elkészítenek egy határozati javaslatot a biztonságos harmadik országból érkező menedékkérők visszafordításáról, és megpróbálják elérni, hogy azt napirendre vegyék és a frakció január 26-i ülésén szavazzanak róla.
A Süddeutsche Zeitung az online kiadásában azt írta, hogy a frakció vezetőségéhez szerdáig nem érkezett ilyen tartalmú határozati javaslat. A frakció kedden tartotta idei első ülését. A ZDF szerint az értekezleten számos képviselő élesen bírálta a Merkel-féle menekültpolitikát.
Volker Kauder frakcióvezető kedden a másik országos közszolgálati televíziónak, az ARD-nek nyilatkozva kiemelte, hogy ugyan valóban vannak "eltérő elképzelések" arról, hogy miként kellene csökkenteni a menedékkérők számát, de a képviselők túlnyomó többsége továbbra is kitart a kancellár irányvonala mellett.
A kancellár álláspontja szerint mindenekelőtt az uniós külső határok védelmének megerősítésével, az "illegális migráció legálissá" tételével, azaz menekültkontingensek befogadásával és a menekülést kiváltó okok megszüntetéséért folytatott küzdelemmel lehet a Németországba érkező menedékkérők számát csökkenteni. Németországban tavaly 1 091 894 menedékkérőt vettek nyilvántartásba. Ekkora tömeg érkezésére nem volt példa a modern Németország történetében.
Átrendeződés várható az osztrák kormányban
Átrendeződés várható az osztrák kormányban, szerdai médiaértesülések szerint Hans Peter Doskozil, a burgenlandi rendőrfőkapitány válthatja a védelmi minisztert.
Az átrendeződés amiatt követhet be, mert Rudolf Hundstorfer szociális miniszter lesz várhatóan az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) államfőjelöltje, így posztját Gerald Klug, a jelenlegi védelmi miniszter venné át. A minisztercserékről szóló értesüléseket hivatalos források még nem erősítették meg.
A burgenlandi rendőri vezető a szeptemberi menekülthelyzetben tanúsított "józan kríziskezelése és kitűnő irányítása" miatt kapott nagyobb figyelmet - közölte a Der Standard című osztrák lap kormánykörökre hivatkozva. Doskozil kezdetben a bécsi, majd a burgenlandi rendőrkapitányságon, továbbá a tartományi vezető Hans Niessl mellett is dolgozott. Doskozil három éve Burgenland rendőrfőkapitánya.
A szociáldemokrata tartományi vezető irodája egyelőre nem erősítette meg az értesülést. Az SPÖ pénteken tartja pártülését és nevezi meg az államfőjelöltjét, így várhatóan ezen a napon derülnek ki részletek az esetleges minisztercserékkel kapcsolatban is.
Az osztrák néppárti és szociáldemokrata kormánykoalíció egységesen kiáll amellett, hogy Ausztriának kevesebb menekültet kell befogadnia, azonban ennek mikéntjéről nincsen egyetértés. A szociáldemokraták a gazdasági menekültek kiszűrését támogatják, a néppárt pedig létszámstopot vezetne be.
Werner Faymann a belügyi, külügyi és védelmi tárcától a háborús és gazdasági menekültek szétválasztását segítő koncepció kidolgozását kérte. A szociáldemokrata politikus szorgalmazta továbbá a visszatoloncolásról szóló államközi szerződések áttárgyalását, ezzel bírálva a koalíciós partner által vezetett belügyi és külügyi tárcákat.
Reinhold Mitterlehner alkancellár szerint az az alapprobléma, hogy a háborús övezetekből érkezők is gazdasági okok miatt jönnek Ausztriába, Németországba vagy Svédországba. Hangsúlyozta: mivel nincsen uniós megoldás, saját hatáskörben kell meghozni intézkedéseket. A néppárti vezető szerint a január 20-án megtartott találkozón, amelyen a tartományi vezetők és a kormány tárgyalják át a menekültügyi helyeztet, konkrét befogadási számokról is határozhatnak.
A találkozó másnapjára az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetője külön egyeztetést kezdeményezett a néppárttal és az ellenzéki Team Stronach pártjával, mindezt azzal indokolva, hogy a január 20-i találkozóra pártja, és így a "mérvadó ellenzéki erő" nem kapott meghívást.
Heinz-Christian Strache a kormány menekültpolitikáját káoszként és csődként jellemezte, és szerinte az osztrák vezetést csupán kiszolgálja a menekülteket. Úgy vélte: amennyiben nem tesznek semmit az iszlamizálódás és a terrorizmus fenyegetettsége ellen, úgy a népharag csak növekedni fog.