Konfrontáció helyett arányos választ adna a NATO Moszkvának

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár tegnap a szervezet brüsszeli központjában tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, a szövetség aggodalommal figyeli Oroszország északtól egészen délig tartó fegyverkezését a NATO-tagállamok határain. Mint mondta, a csapatmozgásokra a NATO „felelős módon válaszol” az együttes védelmi mechanizmus alkalmazásával, amelynek erejét szükség esetén fokozni tudja. A főtitkár kiemelte, a NATO válaszlépéseinek lényege a felelős reakcióban rejlik, ügyelve arra, hogy „ne reagálja túl” az orosz lépéseket.

Stoltenberg aggódik a tíz egységből álló orosz konvoj miatt is, amely a múlt pénteken haladt át a La Manche csatornán, feltehetően azzal a szándékkal, hogy csatlakozzon a Szíria földközi-tengeri partjai előtt állomásozó tíz másik orosz hadihajóhoz. Ezzel kapcsolatban a főtitkár elmondta, hogy az orosz flotta alakulatai tovább növelhetik a szíriai beavatkozás erejét, az orosz intervenciónak pedig civil lakosok tucatjai eshetnek áldozatul Aleppóban. Éppen ezért az észak-atlanti szövetség a tartós tűzszünet végrehajtására szólítja fel Moszkvát – hangsúlyozta Stoltenberg. Megjegyezte, a NATO légiereje nem vesz részt szíriai harci bevetésekben, hanem légi felvételekkel és a megszerzett információk átadásával segíti az Iszlám Állam ellen alakult koalíció tevékenységét.

A védelmi miniszterek találkozójával kapcsolatban elmondta, hogy a megbeszéléseken nagy hangsúlyt fektetnek az euroatlanti térség közvetlen környezetének stabilitására is, hiszen minél biztonságosabbak a szomszédos régiók, annál stabilabb a szövetség. Stoltenberg bejelentette, hogy múlt héten az Iszlám Állam ellen harcoló nemzetközi koalíció rendelkezésére bocsátotta a NATO AWACS felderítőgépeit, amelyek első bevetése a múlt héten meg is történt. Mint ismert, a dzsihadista szervezet elleni műveleteket nem az észak-atlanti szövetség irányítja, ugyanakkor a NATO minden tagállama részt vesz bennük.

---

Kétséges a két nagy békekötése

Az Egyesült Államok következő kormányának irányvonala is nagy valószínűséggel ellenséges marad Oroszországgal szemben – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes kedden, Moszkvában. „Úgy tűnik, hogy a következő négyéves időszakban minimum nagy nehézségekbe ütközik majd az, hogy visszatérjünk az Oroszország és az Egyesült Államok közötti stabil, fejlődő ás pozitív kapcsolatokhoz” – fogalmazott. Rjabkov szerint Moszkvának fel kell készülnie egyebek között arra, hogy megmaradnak a szankciók, amelyeket az Obama-kormányzat bevezetett, bevezet, és amelyeknek bevezetésével a kormányzásának legvégén is fenyegetőzik. A plutónium hasznosításáról kötött kétoldalú szerződés végrehajtásának Moszkva általi felfüggesztésekor az amerikai kormány megérezte, hogy az Oroszországgal szembeni ellenséges fellépés nem marad következmények nélkül – mondta.
(KRL)

---

Emberi jogi vita

„Őszintén szólva jobban imponálna nekünk, ha ezek a szervezetek aktívabban lépnének fel azoknak a rémtetteknek az ügyében, amelyeket Szíriában már évek óta elkövetnek terrorista fegyveresek” – reagált Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő arra, hogy több mint nyolcvan humanitárius szervezet – köztük a hazánkat is gyakran bíráló Human Rights Watch, menekülteket segítő és szíriai segélyszervezetek – Oroszország kizárását kérte az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából. Az aláírók arra kérik az ENSZ tagállamait, „vegyék fontolóra, hogy az Oroszország által Szíriában játszott szerep, amely mindenekelőtt polgári személyek és polgári célpontok elleni rendszeres katonai tevékenységek folytatásában merül ki, lehetővé teszi-e, hogy Moszkva az emberi jogokkal megbízott legfontosabb ENSZ-intézményben foglaljon helyet”. Az Emberi Jogi Tanács tizennégy új tagját pénteken választják meg.
(KRL)