Külföld

Kompromisszum segíti Iránnal az egyezkedést

Egyhangúlag megszavazta az amerikai szenátus külügyi bizottsága azt a kompromisszumos törvénytervezetet, amely szerint a törvényhozásnak csak ötvenkét napja lesz arra, hogy mérlegelje az iráni nukleáris program korlátozásáról megkötendő megállapodást.

Az eredeti változat szerint két hónapjuk lett volna az egyezség vizsgálatára, Barack Obama elnök pedig eközben nem enyhíthette volna a szankciókat Teheránnal szemben. A megállapodás értelmében Obamá­nak rendszeresen jelentést kell készítenie Irán tevékenységéről és a nukleáris megállapodás betartásáról. A Fehér Ház szerint Obama így már kész elfogadni a törvénytervezetet. A korábbi szigorú javaslat hátterében az áll, hogy a kongresszus republikánus többsége – összhangban Izraellel – hevesen bírálta a megállapodást Teheránnal.

John Kerry külügyminiszter szerint a bizottsági döntés nyomán már minden feltétel adott ahhoz, hogy a hatok (az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagja és Németország) a nyáron kidolgozzák Iránnal a megállapodást, amelynek kereteiről a hónap elején egyeztek meg. Juvál Steinic, az izraeli kormány stratégiai ügyeinek minisztere szerint jó kompromisszum a washingtoni törvényjavaslat, mert akadályként szolgálhat egy rossz egyezmény ellen.

Haszan Róháni iráni elnök ismét kijelentette: országa csak akkor köti meg a végleges megállapodást, ha feloldanak minden ellene foganatosított büntetőintézkedést.


Gesztus Kubának

Eltávolítaná Kubát a terrorizmust támogató országok listájáról Barack Obama amerikai elnök, s a Fehér Ház közlése szerint már beterjesztette az ezt indokló jelentéseket és igazolásokat a kongresszusnak. Elemzők szerint nem valószínű, hogy a törvényhozás elgáncsolná a javaslatot, amely egy sor szankció feloldását teszi lehetővé. A havannai külügyminisztérium igazságos döntésként méltatta az amerikai bejelentést, hogy leveszik egy listáról, amire „sosem szabadott volna feltenni”. A tárca hangsúlyozta, hogy Kuba elutasítja és elítéli a terrorizmus minden formáját.