Kölni zaklatások: Bocsánatot kért a tartomány miniszterelnöke

Tízezer euró nyomravezetői jutalom jár a Kölnben szilveszterkor nők ellen elkövetett szexuális zaklatások és rablások feltárásában döntő fontosságú információkért - közölte csütörtökön a németországi város ügyészsége. Hasonló bűncselekmények történtek egyebek mellett Hamburgban is, ahol eddig nyolc feltételezett elkövetőt azonosítottak. A kölni ügyészség közleménye szerint nem minden egyes nyomravezetőnek jár 10 ezer euró, hanem az összeget majd elosztják a döntő fontosságúnak bizonyuló információkkal szolgáló emberek között. A közlemény szerint eddig 13 feltételezett elkövető ellen indítottak eljárást, közülük öten előzetes letartóztatásban vannak. Nem szexuális bűncselekményekkel, hanem elsősorban tulajdon elleni bűncselekményekkel gyanúsítják őket. Csütörtökig 652 feljelentést tettek a kölni szilveszteri támadásokkal, rablásokkal kapcsolatban - 331-et szexuális bűncselekmények miatt -, és 739 áldozat jelentkezett. A feljelentések száma azért alacsonyabb, mert vannak esetek, amelyekben több áldozat közösen tett feljelentést.

A liberális FDP részéről a pártelnök-frakcióvezető Christian Lindner hangsúlyozta, hogy a tartomány az SPD és a Zöldek vezetése alatt a „szalafisták eldorádója és a tolvajok édenkertje” lett, szilveszter éjjel pedig végképp megrendült az állami erőszak-monopóliumba vetett bizalom. Ezt jelzi, hogy ugrásszerűen emelkedik a paprikaspray és a kézi lőfegyverek iránti kereslet. A „polgárok elkezdtek felfegyverkezni”, ennek eredménye azonban nem a közbiztonság erősödése, hanem további gyengülése lesz - mondta Christian Lindner.

A vitában valamennyi vezérszónok kitért a menekültválságra, illetve a támadások elkövetőinek nemzetiségére.

Hannelore Kraft hangsúlyozta, hogy a törvényekkel való szembeszegülést nem lehet származásra vagy vallási hovatartozásra visszavezetni. A külföldieknek, bevándorlóknak, menekülteknek azonban nemcsak a jogszabályokat kell betartaniuk, hanem a német értékeket is tisztelniük kell - tette hozzá.

Aláhúzta, hogy a „befogadás kultúrája” erős és az is marad Észak-Rajna-Vesztfáliában, a menekültek, menedékkérők többsége pedig „békésen akar élni és dolgozni”.

Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a szexuális zaklatások, rablások elkövetői között sok marokkói és algériai állampolgár van, és ezzel összefüggésben sürgette a szövetségi kormánytól a menekültügyi rendszer hatékonyságának növelését. Rámutatott, hogy a tartományban elhelyezett menedékkérők átlagosan 14,3 hónapot kénytelenek várni, mire egyáltalán beadhatják menedékjogi kérelmüket. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a menekültügyi rendszer rossz működése miatt évekig maradhatnak az országban a menekült státus megszerzésére esélytelen, bűnözővé váló személyek.

Armin Laschet egyebek mellett bírálta, hogy a rendőrségnél bizonytalanság alakult ki azzal kapcsolatban, hogy meg kell-e nevezni a bűnelkövetők nemzetiségét. Ez a tartományi kormány tevékenysége miatt alakult ki, ezért a düsseldorfi vezetésben senki sem csodálkozhat azon, hogy a rendőrség munkatársai „nem tudják, hogy mit kellene mondaniuk”.

Christian Lindner kiemelte: a kölni események sora „fordulópontot” jelent a menekültválságban, mert veszélybe sodorta a jogállam iránti bizalmat, és mivel az európai uniós színtéren nem várható fordulat, Németországnak saját hatáskörben kell cselekednie. Korlátozni kell a menekülteket „szívó hatást”, vissza kell szerezni az ellenőrzést a felett, hogy ki lép be az országba, és a háborús menekülteknek csak erősen korlátozott időre szabad védelmet nyújtani. Amennyiben ez az irányváltás nem történik meg, elindul a német „jogállam eróziója” - mondta a liberális politikus.

Szilveszter éjjel egy nagyjából ezerfős csoport gyűlt össze a kölni főpályaudvar előtti téren, majd petárdázni kezdtek. Mikor a rendőrség közbelépett, kisebb csoportok alakultak, amelyek elkezdtek nőket körbevenni, szexuálisan zaklatni és kirabolni. Kettőt megerőszakoltak. Más városokban is történtek hasonló támadások. Áldozatok és tanúk arab vagy észak-afrikai származású támadókról számoltak be.