Kölcsönös sérelmek

 Városi harcokhoz különleges túlélőkészlettel felszerelt Abrams harckocsi gurul be Riga kikötőjébe (Fotó: Reuters - Ints Kalnins)

Tavaly február 22-én a Majdan téri véres összecsapások után a kijevi parlament eltávolította posztjáról Viktor Janukovicsot. „A Kremlbe rendeltem a titkosszolgálataink és a védelmi minisztérium vezetőit, és azt a feladatot adtam nekik, hogy mentsék meg az ukrán elnök életét, különben egyszerűen elpusztították volna. Távozóban minden kollégának azt mondtam: kénytelenek leszünk hozzálátni a Krím Oroszországhoz való visszacsatolásához” – ezt Vlagyimir Putyin orosz elnök mondta a Rosszija 1-es állami tévének adott interjújában, amelyből vasárnap este mutattak be egy előzetest. A tekintélyes The Spectator Magazine szerzője, Peter Hitchens minapi cikkében szembement a fent idézettekkel összefüggésben is megfogalmazott következtetésekkel, szerinte ugyanis nem Putyin, hanem a NATO épít birodalmat. Mint emlékeztetett, nyolc éve Vlagyimir Putyin feltette a kérdést, hogy „Ki ellen szól ez a bővítés?”, egyenes választ azóta sem kapott, az Európai Unió és a NATO terjeszkedése pedig Oroszország számára olyan, mintha sót szórnának egy be nem hegedt sebbe. Nyílt titok a szerző szerint, hogy Oroszország sosem lehet a két nyugati szövetség tagja, hiszen már méreténél fogva is felborítaná azok egyensúlyát. Hitchens, noha kritikus az orosz berendezkedéssel, cikkében azzal utasítja el az álerkölcsi érvelést, hogy Törökországgal, Szaúd-Arábiával vagy Kínával boldogan üzletelnek a nyugati országok. Szerinte az Ukrajna miatti konfliktus nem erényről, hanem földterületről és hatalomról szól. Hitchens emlékeztetett, hogy Putyin 2011-ben rosszul mérte fel, hogy a nyugati és szaú­di érdekek megsértésével Szíriában mekkora haragot vált ki az amerikaiakból, akik pedig cserébe azt nem ismerték fel, hogy az Ukrajnával tervezett uniós partnerségi szerződés és Viktor Janukovics megbuktatása milyen reakciót vált majd ki az oroszokból. Mint írta, az oroszok 23 év után úgy döntöttek, hogy elég volt a Nyugat elvárásainak való megfelelésből és a megalkuvás politikájából, cselekedtek, mivel féltek a fekete-tengeri flotta szevasztopoli támaszpontjának elvesztésétől.

Philip Breedlove, a NATO európai főparancsnoka elítélte, hogy „Oroszország rendkívül fejlett fegyverrendszereket telepít a Krím félszigetre”. Mint mondta, a föld-levegő rakéták elérik a Fekete-tenger negyven százalékát, egyes robotrepülőgépek pedig lefedik a teljes területét.

Washington száz harckocsit, páncélozott és egyéb harci járműveket küldött a balti országokba, azok védelmi kapacitásának növelésére.