Külföld
Kiutasították Jemenből az ENSZ emberi jogi képviselőjét
A kazettás lőszerekről szóló jelentés nem tetszett a hatóságoknak
Stephane Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője "nagyon sajnálatos fejleménynek nevezte" a történteket. Azt nem részletezte, hogy a jemeni hatóságok pontosan mivel indokolták a diplomata "persona non gratává" (vagyis nemkívánatos személlyé) nyilvánítását, közlése szerint a világszervezet még nem kapott írásos magyarázatot. Egy másik, név nélkül nyilatkozó ENSZ-tisztségviselő szerint a jemeni hatóságok csak szóban tájékoztatták a döntésről a világszervezetet.
A jemeni kormány által működtetett sabanew.net hírügynökség azt írta: "az (ENSZ-) bizottság munkája hatalmas csalódást okozott azzal, hogy olyan állásfoglalásokat fogalmazott meg, amelyek összhangban voltak azzal, ahogyan a felkelők szoktak fogalmazni" - írták. A kormány emberi jogi tárcájának vezetője emellett azt vetette az ENSZ-iroda szemére, hogy "szemet hunyt a húszik szisztematikus emberi jogi jogsértései felett".
A szóban forgó diplomata, a palesztin Abu Goerge al-Zulof az ENSZ emberi jogi főbiztosi hivatalának jemeni kirendeltségét vezette, amely minőségében Dujarric szerint "kitűnő munkát végzett".
A jemeni lépésre két nappal azután került sor, hogy a diplomata által vezetett iroda munkatársai jelentésükben azt írták: kazettás lőszerek bevetésére utaló "aggasztó jelentéseket" kaptak egy olyan területről, amely ellen a nemzetközileg elismert jemeni kormányt támogató, szaúdi vezetésű koalíció gépei bombáztak. A kazettás lőszerek használatát nemzetközi egyezmény tiltja, bár az erről szóló szerződésnek Jemen és Szaúd-Arábia nem részese.
A jemeni konfliktusban az Irán támogatását élvező síita húszi lázadók és Ali Abdullah Száleh volt elnök hívei állnak szemben a Szaúd-Arábia által támogatott és a nemzetközi közösség által elismert, Abed Rabbó Manszúr Hádi vezette kormánnyal. A szaúdiak vezette katonai szövetség - Bahrein, Kuvait, Katar, Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Jordánia, Marokkó és Szudán - március óta hajt végre légi támadásokat a lázadók állásai ellen.
A harci cselekmények következtében eddig mintegy hatezren haltak meg, közülük 2800-an civilek voltak. Csaknem 2,4 millió ember hagyta el otthonát a polgárháború sújtotta országban.
