Athénnak csütörtök estig elő kell állnia azokkal a "konkrét és realista" reformjavaslatokkal, amelyeket a remélt harmadik mentőcsomag fejében hajlandó meghozni, ugyanakkor a hitelezőknek is realista értékelést kell készíteniük a görög államadósság fenntarthatóságáról - közölte Luxembourgban, Xavier Bettel kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján csütörtökön Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.
Tusk közölte, szerinte csak akkor kerülhet ki mindenki győztesként a jelenlegi helyzetből, ha az athéni javaslat és a hitelezői adósságértékelés párba állítható és mindkettő elfogadható. Tusk tudatta, hogy nemrég beszélt telefonon Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel, akit emlékeztetett, hogy ma estig kell előterjesztenie a javasolt intézkedéseket.
Merkel: Szó sem lehet adósságelengedésről
IMF: Görögország nem jelent komoly veszélyt a világgazdaságra
A görög gazdaság kis méretéből fakadóan az ország adósságválsága, illetve Athén esetleges kilépése az eurózónából csak mérsékelt veszélyt jelent a világgazdaság egészére nézve - közölte Olivier Blanchard, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezető közgazdásza csütörtökön.
Blanchard leszögezte: Görögország ugyan tagadhatatlanul megszenvedi az adósságválságot, és helyzete az eurózónából való rendezetlen kilépés esetén tovább romlana, de ennek hatása a világgazdaság egészére nézve "vélhetően korlátozott lesz". Ezt jelzi az is, hogy a világgazdaság eddig jól viselte a görög válság utóbbi két hete jelentette "stressztesztet" - tette hozzá.
Az IMF vezető közgazdásza a szervezet világgazdasági kilátások című kiadványának soros negyedéves frissítésének bemutatása alkalmából rendezett sajtóértekezleten emlékeztetett rá, hogy a görög GDP csupán az eurózóna 2 százalékát, a világgazdaságnak pedig kevesebb mint 0,5 százalékát teszi ki. Az IMF friss kiadványa pedig azt is megjegyzi: a görögországi gondok hatásai mindeddig nem gyűrűztek át más országokba, bár annak fennáll a veszélye, hogy az államkötvény-piacok hevesen reagálnának esetleges előre nem látható fejleményekre. Blanchard aláhúzta, hogy az IMF továbbra is azt reméli és azon dolgozik, hogy Görögország az eurózóna tagja marad.
Az IMF vezető közgazdásza mindazonáltal arra figyelmeztetett, hogy más országok is hasonló adósságválságokkal nézhetnek szembe a jövőben. "Egy ilyen világban, ahol eleve magasak az adósságok, fel kell készülnünk az ehhez hasonló eseményekre" - fogalmazott Olivier Blanchard.
A Szarajevóban tartózkodó Angela Merkel elismételte, hogy elzárkózik Görögország államadósságának jelentős csökkentésétől. "Korábban világossá tettem, hogy klasszikus lefaragásról szó sem lehet, az ezzel kapcsolatos véleményem nem változott szerdáról csütörtökre" - szögezte le. Ez a megjegyzés nem zárja ki ugyanakkor a hitelek átformálását, például a már most is alacsony kamatok további mérséklését.
"Meghosszabbítottuk a lejáratokat, 2020-ig toltuk ki az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmustól (EFSF) kapott hitelek visszafizetését. Szóval nem először foglalkozunk az adósság fenntarthatóságával" - mondta Merkel a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való, az adósságleírást illető nézetkülönbségeket firtató kérdésre.
Az IMF a múlt héten nyilvánosságra hozott helyzetértékelésében azt írta: Görögország adóssághelyzete fenntarthatatlan, ezért - a hitelezők által megkövetelt reformok végrehajtása mellett - 2018 végéig további 50 milliárd eurós külső finanszírozásra és fennálló hiteleinek átütemezésére, rosszabb esetben újabb jelentős adósság-elengedésre lesz szüksége pénzügyi helyzetének stabilizálásához.
Christine Lagarde, a Valutaalap vezérigazgatója szerdán jelezte, hogy a szervezet értékelése nem változott azóta, bár az elképzelhető, hogy a jelentésben szereplő konkrét számokon változtatni kell majd, miután azóta tovább romlott Görögország gazdasági-pénzügyi helyzete.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter csütörtökön Frankfurtban tartott sajtóértekezletén kijelentette: az IMF-nek igaza van abban, hogy a görög adósságállomány nem fenntartható leírások nélkül. Ugyanakkor az európai szabályok nem teszik lehetővé az adósság leírását, és kicsi a mozgástér az átütemezést illetően is - figyelmeztetett a miniszter, aki szerint Görögország azzal kezdhetné el a bizalom újjáépítését, ha azonnal lépéseket tenne gazdaságának átalakítására.
A várható recesszió miatt nőhet a görög mentőöv össszege
Két évre szól, és összesen 12 milliárd eurós megtakarítást, illetve többletbevételt irányoz elő az a reformcsomag, amelyet a görög kormány terjesztett a hitelezőknek. Ez az összeg azért is nőhetett, mert az athénbiu kormány számításai szerint a várt 0,5 százalékos növekedés helyett 3 százalékkal eshet a GDP. A görög gazdaság tavaly lábalt ki hatévi recesszióból,amely során összesen nagyjából 25 százalékkal zsugorodott a GDP, és az egekbe szökött a munkanélküliség.
A vártnál rosszabb idei teljesítmény miatt 2015-re és 2016-ra az eredetileg bemutatott 8 milliárd eurós javaslatcsomag összegét mindkét évre 2-2 milliárd euróval meg kell növelni, vagyis összesen 12 milliárd eurós lesz a kiigazítás - írta a Katemirini. Más források szerint a kormány 26 százalékról 28 százalékra emelné a társasági adót és 13 százalékról 23 százalékra az éttermek által fizetendő áfát, továbbá egyes feldolgozott élelmiszerek, a közlekedés és néhány magán egészségügyi szolgáltatás áfáját. A kétszeresére - 6,5 százalékról 13 százalékra - emelnék a szállodák által fizetendő áfát. Emellett 10-ről 13 százalékra nőne a luxuscikkek áfája. A javaslat meghagyná a görög szigeteket megillető adókedvezményeket. Megfigyelők szerint a fölsorolt intézkedések beleütköznének a kormányzó Sziriza párt balszárnyának és a koalíciós partner, a jobboldali, Európai Unió-ellenes Független Görögök párt ellenállásába.