Az ukrán elnök pártja tegnap végre egyezségre jutott a bukott kormányfő, Arszenyij Jacenyuk Népi Frontjával. Volodimir Grojszman kormányáról lapzártánkig nem szavaztak, a szükséges többség azonban megvan.
Többnapos vajúdás után tegnap célba ért Volodimir Grojszman házelnök, a régi-új kormánypártok megegyeztek az új kabinet összetételéről. Különösebb meglepetés nincs, a kulcstárcák élén – belügy, külügy, hadügy – minden változatlan marad, a még meghatározónak tartott gazdasági és szociális minisztériumot pedig Petro Porosenko államfő bizalmasai vezetik. A pénzügyminiszter például az elnöki adminisztráció eddigi helyettes vezetője, Olekszandr Daniljuk lesz, Porosenko párthíve, Igor Naszilik képviselő pedig az energiaiparért felelős tárca miniszteri székébe ülhet. A szociális minisztériumért pedig Porosenko szülővárosának alpolgármestere felel majd. Vinicából származik egyébként maga Grojszman is, aki a nagypolitikába a nyugat-ukrajnai város polgármesteri székéből érkezett. (Vinica nem utolsósorban Petro Porosenko édesipari cégbirodalmának, a Rochennek a központja is.) Az új kormányban a Népi Frontból csak egy „erős ember” lesz, Arszen Avakov belügyminiszter, illetve a házelnöki posztot is a bukott kormányfő, Arszenyij Jacenyuk párthíve, a Majdan egykori „főparancsnoka”, Andrij Parubij kapja.
Az új kabinetről lapzártánkig nem szavaztak Kijevben, de aligha kétséges, hogyha minimálisan is, de meglesz a többség. Más kérdés, hogy az meddig marad fenn. A korábbi „narancsos kormányban” részt vevő három párt az oroszbarátnak tartott ellenzéki blokkal és a radikálisokkal új választást akar. Egyébként ez lehetett a fő mozgatórugó is, amiért végül Porosenkóéknak sikerült megalkudniuk a Népi Fronttal – egy előre hozott voksolás biztos vereséget jelentett volna.
Porosenko lényegében kézi vezérlése alá vette a kormányt, ami minden felelősséget is ráhárít a finoman szólva sem rózsás ukrajnai gazdasági, szociális és politikai helyzetért.
Az új kabinetről lapzártánkig nem szavaztak Kijevben, de aligha kétséges, hogyha minimálisan is, de meglesz a többség. Más kérdés, hogy az meddig marad fenn. A korábbi „narancsos kormányban” részt vevő három párt az oroszbarátnak tartott ellenzéki blokkal és a radikálisokkal új választást akar. Egyébként ez lehetett a fő mozgatórugó is, amiért végül Porosenkóéknak sikerült megalkudniuk a Népi Fronttal – egy előre hozott voksolás biztos vereséget jelentett volna.
Porosenko lényegében kézi vezérlése alá vette a kormányt, ami minden felelősséget is ráhárít a finoman szólva sem rózsás ukrajnai gazdasági, szociális és politikai helyzetért.
