A szíriai lázadók először csak közvetve, és kizárólag a tűzszünetről hajlandók tárgyalni az asztanai béketárgyalásokon a szíriai kormány küldöttségével, politikai kérdésekről nem. Alekszandr Laventyev, az orosz-iráni-török kezdeményezésre létrejött szíriai tárgyalások orosz küldöttségének vezetője szerint kedden egyeztetnek a zárónyilatkozatról, a felek a terrorszervezetktől elhatárolódnak.
A zárónyilatkozatról tárgyalnak
A kazah fővárosban tartott hétfői tárgyalások befejezése után Lavrentyev újságírókkal közölte, hogy orosz, iráni és török szakértők kedden is részt vesznek a többoldalú tárgyalásokon, mindenekelőtt a terrorizmus elleni harc, illetve a terrorszervezetektől - a Fatah es-Sámtól (az egykori an-Nuszra Fronttól) és az Iszlám Államtól - való elhatárolódás kérdéskörében. Oroszország, Törökország és Irán közös nyilatkozattervezetet készített elő, amely nyomatékosítja az ENSZ Biztonsági Tanács 2254-es számú határozatának megfelelő béketárgyalások újraindításának szükségét. Az említett határozat a szíriai megbékélést célzó politikai átmenet ütemtervére, a béketárgyalásokra és tűzszünetre vonatkozik. A TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint a zárónyilatkozat felszólítja a szíriai lázadókat, hogy határolódjanak el az al-Kaidával kapcsolatban álló Fatah es-Sámtól. A hírügynökség szerint a három ország megerősíti majd eltökéltségét, hogy közösen harcolnak az Iszlám Állam és a Fatah es-Sám ellen.
Lavrentyev hangsúlyozta, hogy Oroszországnak sikerült megértetnie az ellenzék küldöttségével, hogy Moszkva megbízható partner, aki tartja az adott szavát. Előzőleg Jahja al-Aridi, az ellenzéki küldöttség szóvivője azt mondta, hogy a Lavrentyevvel tartott találkozón a szíriai tűzszünet, illetve a politikai rendezés kérdéseit vitatták meg, de részleteket nem közölt.
A lázadók küldöttsége az orosz delegáción kívül a török diplomatákkal, illetve az ENSZ képviselőivel folytatott megbeszélést. A lázadók hétfőn az utolsó pillanatban döntöttek úgy, hogy nem tárgyalnak közvetlenül a damaszkuszi rendszer képviselőivel, bár együtt ültek egy nagy kerek tárgyalóasztalnál az asztanai Rixos szállodában tartott megnyitón. Jahja al-Aridi közölte, hogy a keddi tárgyalásokat is közvetítők részvételével tartják.
"Mindent megteszünk azért, hogy elérjünk egy tűzszünetet, hogy véget vessünk a vérontásnak, hogy a külföldi csapatok és milíciák elhagyják a szír földet, ez lehetséges" - vélte a szóvivő. A szíriai lázadók először csak közvetve és kizárólag a tűzszünetről hajlandók tárgyalni az asztanai béketárgyalásokon a szíriai kormány küldöttségével, politikai kérdésekről nem - közölte szóvivőjük a tárgyalások hétfői megkezdése előtt.
Jahja al-Aridi, a lázadók szóvivője közölte, hogy csak a december 30-án életbe lépett, de többször megsértett tűzszünet betartásáról, a segélyek célba juttatásáról és a foglyok szabadon bocsátásáról hajlandók tárgyalni Asztanában, és ha ez sikeres lesz, akkor jöhetnek szóba politikai kérdések majd az újabb genfi tárgyalási fordulón, február 8-án.
A szíriai kormány pedig azt szabta a tárgyalás feltételéül, hogy a lázadók tegyék le a fegyvert, ezt azonban a fő lázadócsoportokat egyesítő Szabad Szíriai Hadsereg visszautasította, mondván, hogy az ő céljuk Bassár el-Aszad szíriai elnök hatalmának megdöntése egy ENSZ által támogatott politikai átmeneti folyamat keretében.
A Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd szervezet hétfőn bejelentette, hogy nem tartja magára nézve kötelezőnek az asztanai béketárgyalások semmilyen döntését, mivel nem vesz részt a megbeszéléseken, amelyekre sem a YPG-t, sem politikai szárnyát, a szíriai kurd Demokratikus Unió Pártját (PYD) nem hívták meg. A szervezet közölte: a hatéves szíriai konfliktus megoldása "a szír területek egységét megőrző demokratikus autonóm övezetek" létrehozásával lehetséges.
A lázadók csak a tűzszünetről hajlandóak tárgyalni, politikai kérdésekről nem
Az orosz-török kezdeményezésű tárgyalások első fordulóját Kajrat Abdrakhmanov kazah külügyminiszter nyitotta meg úgy, hogy mindkét fél küldöttei helyet foglaltak egy nagy kerek asztal körül a Rixos szállóban.
Jahja al-Aridi, a lázadók szóvivője közölte, hogy csak a december 30-án életbe lépett, de többször megsértett tűzszünet betartásáról, a segélyek célba juttatásáról és a foglyok szabadon bocsátásáról hajlandók tárgyalni Asztanában, és ha ez sikeres lesz, akkor jöhetnek szóba politikai kérdések majd az újabb genfi tárgyalási fordulón, február 8-án. "A szíriai hatalomnak az az érdeke, hogy elterelje a szót ezekről az ügyekről. Ha azt hiszi, hogy a fegyvert letenni jöttünk Asztanába, akkor téved" - jelentette ki a szóvivő.
A szíriai kormány pedig azt szabta a tárgyalás feltételéül, hogy a lázadók tegyék le a fegyvert, ezt azonban a fő lázadócsoportokat egyesítő Szabad Szíriai Hadsereg visszautasította, mondván, hogy az ő céljuk Bassár el-Aszad szíriai elnök hatalmának megdöntése egy ENSZ által támogatott politikai átmeneti folyamat keretében.
Mohamed Allús, az ellenzéki delegáció vezetője nyitóbeszédében kijelentette: az ellenzék "készen áll arra, hogy a világ végére is elmenjen" a vérengzés beszüntetése érdekében. Allús, aki a főként Damaszkusz körül tevékenykedő, befolyásos Dzsais al-Iszlám nevű iszlamista felkelőcsoporthoz tartozik, figyelmeztetett: "a felkelők a béke hívei, ugyanakkor a háború lovagjai is".
Az ellenzéki delegáció vezetője élesen bírálta Bassár el-Aszad szíriai elnök hatalmát, kormányát és annak libanoni szövetségeseit, a síita Hezbollah szervezetet pedig terroristának nevezte. Leszögezte, hogy csak akkor lehet szó a politikai párbeszédről, ha a fegyvernyugvás "valósággá" válik. Ehhez hozzáfűzte, hogy az ellenzék a segélyszállítmányok újraindításához is ragaszkodni fog az asztanai tárgyalásokon.
Bassár Dzsafari, a damaszkuszi kormányt képviselő szíriai ENSZ-nagykövet a zárt ajtók mögött folytatott, mintegy egy óra hosszan tartó közvetett tárgyalások után kikelt Allús ellen, akinek nyitóbeszédét "provokatívnak" és "arcátlannak", az ellenzéki delegáció tagjait pedig "terrorista fegyveres csoportok" képviselőinek minősítette. A szíriai ENSZ-nagykövet kijelentette: Allús beszéde nem ér fel az Asztanában összegyűlt diplomaták szintjéhez.
Dzsafari emellett a béketárgyalások egyik kezdeményezőjét, Törökországot terrorista csoportok támogatásával vádolta meg. Ankara mások mellett a Szabad Szíriai Hadsereg ernyőszervezetet támogatja a szíriai konfliktusban.
Utalva arra, hogy a lázadók vádja szerint a rezsim megsérti a tűzszünetet, az ENSZ-nagykövet közölte: a Barada-völgyben folyó harcokra nem vonatkozik a tűzszünet. Damaszkuszban december vége óta nincs ivóvízellátás, mert a Barada-völgy térségében eredő vízforrás beszennyeződött. A térséget ellenőrző lázadók a kormány támadásait okolják ezért, míg a rezsim szerint a felkelők üzemanyaggal szennyezték be az ivóvízforrást. Az ivóvízbázis körül heves harcok folynak.
Eközben Oroszország, Törökország és Irán közös nyilatkozattervezetet készített elő, amely nyomatékosítja az ENSZ Biztonsági Tanács (BT) 2254-es számú határozatának megfelelő béketárgyalások újraindításának szükségét. Az említett határozat a szíriai megbékélést célzó politikai átmenet ütemtervére, a béketárgyalásokra és tűzszünetre vonatkozik.
Numan Kurtulmus török miniszterelnök-helyettes Ankarában közölte újságírókkal, nem szabad arra számítani, hogy egy-két napon belül megoldás születik a szíriai válságra. Emlékeztetett, hogy az érintett felek hat éve állnak háborúban egymással.
