Kétharmados többség a venezuelai ellenzéknek

A testület összesítése szerint a 167 tagú törvényhozásban 112 képviselője lesz a Demokratikus Egység Kerekasztala (MUD) nevű ellenzéki tömörülésnek, Nicolás Maduro államfő Venezuelai Egyesült Szocialista Pártja (PSUV) pedig 55 mandátumot szerzett.

A kétharmados többséghez már 111 mandátum is elegendő volna. A minősített többség birtokában a MUD jelentős változásokat foganatosíthat a szocialisták által 16 éven át uralt és saját ízlésük szerint alakított országban. Kezdeményezheti az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását az alkotmány megváltoztatásához, lecserélheti a jelenlegi rezsimhez tartozó "chávisták" befolyása alatt álló legfelsőbb bíróság tagjait vagy akár lerövidítheti az államfő mandátumát.

Jesús Torrealba, a MUD főtitkára azonban kedden úgy nyilatkozott, hogy a pártszövetség elsődleges célja a nemzeti megbékélés megteremtése és az ország számára létfontosságú gazdasági és szociális programok beindítása, a szegények helyzetének javítása.

Közben Maduro elnök kedden rendeletet adott ki, megakadályozandó, hogy az ellenzék választási győzelmét követően úgymond meggyalázzák a 2013. március 5-én rákbetegségben meghalt Hugo Chávez néhai elnök maradványait. Madurót még az előző parlament ruházta fel azzal a joggal, hogy december 31-éig rendeletekkel kormányozzon. Rendeletét magyarázva, Maduro az állami televízióban kijelentette: gondolni kell arra, "hátha egy nap az új törvényhozásnak az az ötlete támad, hogy kiemelik és meggyalázzák Chávez szent földi maradványait".

Az elnöki rendelet értelmében a néhai elnök holttestét, amelyeket jelenleg egy szarkofágban őriznek a főváros, Caracas nyugati részén egy laktanyában, átadják a Hugo Chávez alapítványnak.

A MUD győzelme, pláne a minősített többség megszerzése komoly csapást jelent a néhai venezuelai elnök, Hugo Chávez idején előretört, Nicolás Maduro államfő által vezetett baloldal számára, de a latin-amerikai térség többi baloldali mozgalmára nézve is. Különös tekintettel arra, hogy a múlt hónapban Argentínában is a jobbközép ellenzéki összefogás jelöltje - Mauricio Macri - győzött az elnökválasztáson. 

Jelzésértékű, hogy Evo Morales, Bolívia baloldali elnöke kedden aggodalmát fejezte ki a venezuelai és az argentínai választások eredményei miatt, amelyeket az "észak-amerikai birodalom" által kirobbantott "gazdasági háborúval" magyarázott. Morales szolidaritását fejezte ki Maduróval, és azt hangoztatta, hogy Latin-Amerika népei alapvetően "antiimperialista és antikolonialista" beállítottságúak.

Maduro szokásos keddi tévébeszédében arra kérte a kormány minisztereit, mondjanak le, hogy át lehessen alakítani a kabinetet az ellenzéki győzelem után. Az államfő szerint új, mélyreható változásokat hozó kormányprogramra van szükség a forradalom "új szakaszában". Az államfő azonban leszögezte, hogy el fogja utasítani a majdani új parlament amnesztiatörvényeit. "Államfőként azt mondom, hogy nem fogok jóváhagyni semmilyen amnesztiatörvényt, mert emberijog-sértések történtek. Akár ezer törvényt is hozzám küldhetnek, de a nép gyilkosait el kell ítélni, felelniük kell ezért" - mondta Maduro.

A MUD vezetői bejelentették, hogy törvénytervezetet terjesztenek elő az általuk politikai elítélteknek tekintett foglyok szabadon engedéséről. A MUD politikai elítéltnek tartja Leopoldo Lópezt, a MUD radikális vonulatához tartozó, Népi Akarat nevű párt elnökét is, aki a tavalyi kormányellenes tüntetések egyik vezéralakja volt. A több hónapig tartó tiltakozásokban legalább 43-an haltak meg, több százan megsérültek. Lópezt szeptemberben 13 év 9 hónap börtönre ítélték erőszakra felbujtás címén.