Külföld
Kétezer migráns lépte át a szerb-horvát határt
Norvégia a menekültügyi szabályok szigorítására készül
A horvát belügyminisztérium adatai szerint a magyar-szerb zöldhatár szeptemberi lezárása óta Horvátországban csaknem ötszázötvenezer embert vettek nyilvántartásba. Hétfőn 3249, kedden reggel 9 óráig pedig újabb 2097 migráns lépte át a szerb-horvát határt. A bródi tranzitközpontban a reggeli órákban 1067 menedékkérő tartózkodott.
A horvát hatóságok a migránsokat vonattal egyenesen a szlovéniai Dobovára viszik, ott felültetik őket egy szlovén szerelvényre, amellyel továbbutazhatnak egészen az osztrák határ előtti sentilji tranzitközpontba. A szlovén hatóságok már a vonaton elvégzik a bevándorlók regisztrációját.
Szlovéniába hétfőn 4228 migráns érkezett. Kedden 6 óráig újabb 1052 fő lépte át a horvát-szlovén határt. Az országban - legfrissebb ljubljanai adatok szerint - október közepe óta 370 654 illegális bevándorlót regisztráltak.
Ausztriába október 20. óta 356 587 migráns távozott Szlovéniából.
Norvégia a menekültügyi szabályok szigorítására készül
A norvég kormány a menekültügyi szabályok szigorítására tett javaslatot kedden, hogy elkerülje a bevándorlási miniszter szerint az ország jóléti rendszerét fenyegető súlyos következményeket.
A módosítás többek között szigorítaná a családegyesítés és az állandó letelepedési engedély megszerzésének feltételeit. Az új szabályok szerint például legalább négy évig az országban kellene majd dolgoznia vagy tanulnia annak, aki a családját is szeretné Norvégiába költöztetni. Emellett már a határról visszafordíthatnák azokat, akik nem jogosultak menekültstátusra, ahogy nem lenne jogosult menedéket kapni az sem, aki Oroszországból érkezik érvényes átutazó vízummal. A letelepedési engedélyhez norvég nyelvet és társadalmi ismereteket kellene tanulni, valamint igazolni kellene, hogy a kérelmező három éven keresztül képes eltartani magát az országban. Ezenkívül öt éven belül visszavonható lenne a letelepedési engedély, ha időközben megszűnik az az ok, amely miatt a menekült megkapta a menekültstátust. A módosítás arról is rendelkezne, hogy a kiskorúaknak 18 éves korukig jár ideiglenes védelem.
Az 5,1 millió lakosú észak-európai országban idén több mint harmincezren kértek menekültstátust. A kormányzó, jobboldali Haladó Párt politikusa, Sylvie Listhaug bevándorlási miniszter rámutatott, hogy a lakossághoz mérten ez az egyik legmagasabb szám Európában, s jövőre tíz- és százezer közötti menedékkérelemre számítanak.
"Ha a valóság az utóbbi számhoz áll majd közelebb, az durva következményekkel járhat jóléti társadalmunkra nézve" - mondta a miniszter. Norvégiában a norvég állampolgárokat megillető juttatások nagyrésze a menekülteknek is jár. A kormány azt is javasolja, hogy a menekülteknek járó juttatásokat ne készpénzben, hanem fizetési kártyára folyósítsa az állam, megakadályozandó, hogy a pénzt hazaküldjék. A menekültek jogait védelmező civil szervezetek bírálták a kormány javaslatait.
"Nagyon komolyan kell venni, ha politikusok büntető jellegű intézkedésekkel akarják megnehezíteni azoknak a menedékkérőknek a sorsát, akik nemzetközi oltalomra jogosultak" - hongoztatta Andreas Furuseth, az egyik ilyen szervezet illetékese.
A kormány azok körét is szűkítené, akik jogosultak menekültstátusra. Jelenleg ugyanis a norvég szabályok az ENSZ meghatározásánál tágabban értelmezik, hogy kit tekint az ország jog szerint menekültnek, például azokat is, akiket hazájukban halálbüntetés fenyeget. A miniszter a norvég közszolgálati médiának arról beszélt, hogy az új szabályok miatt a jövőben Norvégia kevésbé lesz vonzó a menedékkérők számára.
A kedden ismertetett javaslat hathetes társadalmi egyeztetést követően kerül majd az oslói törvényhozás elé, amely februárban szavazhat róla.
Ausztria biztonsági okok miatt nem fogadott Szlovéniából migránsokat
Először fordult elő, hogy Ausztria visszautasította több migráns fogadását Szlovéniából azzal az indokkal, hogy a menedékkérők hamis személyazonossággal rendelkeztek, s ez biztonsági kockázatot jelentett volna az ország számára - jelentette a szlovén sajtó kedden.
Drago Menegalija, a szlovén rendőrség szóvivője megerősítette a visszautasítás hírét. A szóvivő hozzátette, hogy Ausztria a terrorveszély miatt fokozott biztonsági intézkedéseket vezetett be, és megerősítette határellenőrzését is.
"Három autóbusznyi, összesen 150 illegális bevándorlót utasítottak ki Ausztriából, amiért azok nem voltak hajlandóak alávetni magukat a regisztrációs eljárásnak, amelyből kiderülhetett volna valós személyazonosságuk és az, hogy melyik országból származnak" - közölte a szóvivő. A szlovén hatóságok ideiglenesen a postojnai befogadóállomáson helyezték el a migránsokat, akik abban bíznak, hogy miután kiderül róluk, kicsodák valójában, tovább mehetnek Ausztriába.
Szlovén sajtóértesülések szerint Ausztria azért utasította el a migránsok fogadását, mert a kikérdezésük során kiderült, hogy nem szíriaiak, ahogy azt magukról állították, hanem nagy valószínűséggel marokkói és iráni származásúak.
Az osztrák hatóságok még szombaton bejelentették, hogy a rendőrség megszigorította a biztonsági intézkedéseket Bécsben, miután hírszerzési értesülések szerint a karácsony és az újév között terroristák támadásokra készülhetnek az osztrák fővárosban és más európai nagyvárosokban is.
Németországnak jövőre legalább 17 milliárd euróba kerül a menekültválság
Németországban jövőre legalább 17 milliárd euró közpénzt fordítanak a menedékkérők ellátására a feladatért felelős tartományi kormányok a Die Welt című lap keddi összeállítása szerint. A költségek ennél jóval nagyobbak is lehetnek, mert a tartományok pénzügyi tervei a szövetségi kormány legutóbbi hivatalos előrejelzésén alapulnak, de a prognózisban szereplő 800 ezer helyett több mint egymillió menedékkérő érkezett az idén, a kiadások egy részét pedig nem tartományi forrásokból fedezik, hanem a központi büdzséből. Az is növeli a bizonytalanságot, hogy nem tudni, miként alakul a menekülthullám jövőre. Ezért előfordulhat, hogy év közben pótköltségvetést kell készíteni - közölte a Die Welttel a Hessen tartományi pénzügyminisztérium. A legtöbb pénzt - 4 milliárd eurót - a legnépesebb tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália irányozta elő, a második Bajorország 3,31 milliárddal, a harmadik Baden-Württemberg 2,25 milliárddal. A legkisebb tartományok is jelentős kiadással számolnak, Saar-vidéken 100 millió eurót, Mecklenburg-Elő-Pomerániában 170 millió eurót különítettek el a menedékkérők ellátására. A szövetségi kormány egy havi 670 eurós fejkvóta révén támogatja a tartományokat, ezt a menedékjogi kérelem elbírálásáig fizetik.
Újabb gyújtogatásos támadások menekültszállások ellen Németországban
Németországban újabb gyújtogatásos támadások történtek menekültszállások ellen.
Kedd hajnalban a Baden-Württemberg tartományi Geislingenben két férfi megpróbálta felgyújtani a menedékkérőket befogadó helyi állomás konyhasátrát. A tüzet hamar észrevették és eloltották, a feltételezett elkövetőket pedig az ulmi rendőrkapitányság közleménye szerint perceken belül elfogták. Mindketten ittas állapotban voltak. A rendőrség a környékbeli szélsőjobboldali szubkultúra tagjaiként ismeri őket.
A bajorországi Marktoberdorfban tűz ütött ki egy menekültszállásnak szánt épületben még hétfőre virradó éjjel. A rendőrség szerint szándékos gyújtogatás történt. A település ipari parkjában álló épületben több ezer euró kár keletkezett. Az épületben 90 menedékkérőnek alakítanak ki szállást, a tervek szerint január végén költöztetik be őket.
A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) legutóbbi összesítése szerint idén december 21-ig 875 különböző atrocitás, támadás történt menedékkérők, menekültek németországi szállásai ellen. Tavaly 199 esetet jegyeztek fel. A gyújtogatások száma a tavalyi 6-ról 77-re emelkedett.
Újabb ezer migráns érkezett Pireuszba
A görög hatóság közlése szerint az égei-tengeri Leszbosz, Híosz és Számosz szigetéről gyűjtötték össze a menekülteket.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) legújabb adatai szerint december 27-ig 840 839 migráns kelt át a tengeren Törökországból Görögországba. Ötvenhét százalékuk szíriai. A menekültáradat által legsúlyosabban érintett görög sziget Leszbosz, ahová az év eleje óta 490 ezer migráns érkezett.
A Kathimerini című athéni napilap tudósítása szerint az Európai Uniónak a Görögországba érkező menekültek áttelepítését szolgáló programja nem halad előre.
A tervezett 66 400 átköltöztetésből eddig mindössze nyolcvankettő valósult meg - közölte a lap keddi kiadásában az athéni menekültügyi hivatalra hivatkozva.