Később kezdődnek Szíriáról a genfi béketárgyalások

A tisztviselő sajtóértekezletén elmondta, hogy nem volt egyetértés a tárgyalóküldöttségek összetételében és ezért kellett módosítani a kezdési időpontot. Kedden már szeretné elküldeni a meghívókat a genfi tárgyalásokra. A tervek szerint mintegy hat hónapig tart majd a folyamat, amelynek során a felek a kezdetekben nem tárgyalnak közvetlenül egymással. A tárgyalások első szakasza szerinte 2-3 hétig tarthat, s ennek során a tűzszünetre koncentrálnak majd, valamint arra, hogy miként lehetne megállítani az Iszlám Állam nevű terrorista szervezet előretörését, illetve fokozni a humanitárius segítségnyújtást. Azt is közölte, hogy nem lesz ünnepélyes megnyitó. 

Hozzátette, az országos tűzszünet megteremtéséről tárgyalnának, de a tűzszünetet nem terjesztenék ki a terrorista szervezetnek tekintett Iszlám Államra (IÁ) és az an-Nuszra Frontra. Az a feltétel, hogy valódi tűzszünet legyen, és nem csak helyi jellegű. Mint mondta, az IÁ-val és az an-Nuszra Fronttal szembeni harcok beszüntetése nem szerepel a január 29-én kezdődő genfi béketárgyalás napirendjén.

A tárgyalások menetében további nehézséget jelenthet, hogy a török külügyminiszter arra figyelmeztetett, veszélyes lesz, ha kurd erők részt vesznek az ENSZ égisze alatt zajló tárgyalásokon, mert az maga után vonná a tárgyalások kudarcát. 

Mevlut Cavusoglu újságíróknak kijelentette, Törökország terroristának minősíti a szíriai kurd erőket, amelyeket azzal vádolt meg, hogy együttműködnek a Törökországban betiltott kurd felkelőkkel. Ezért nekik nincs helyük a szíriai ellenzék sorában a genfi tárgyalásokon. 

Az öt éve tartó szíriai polgárháború lezárása érdekében az elmúlt években már két tárgyalási sorozatot is tartottak Genfben, de egyik sem vezetett eredményre.

Moszkva szerint a dzsihadisták Deir-ez-Zór teljes elfoglalására készülnek

Az Iszlám Állam (IÁ) a kelet-szíriai Deir-ez-Zór város teljes elfoglalására összpontosítja erőit - közölte a Szergej Rudszkoj tábornok, az orosz hadsereg vezérkari főnökségének műveleti vezetője hétfői sajtótájékoztatóján.

Az ellenzéki szervezetek és az Oroszország, Irán, Irak és Szíria által létrehozott bagdadi információs központ adatai szerint a régóta ostromlott Deir-ez-Zór városa alá, ahol a múlt hét óta különösen heves harcok zajlanak, az IÁ az elmúlt héten mintegy kétezer fegyverest, páncélosokat és nehézfegyverekkel felszerelt gépjárműveket vezényelt.

Deir-ez-Zór tartománya az IÁ kezén van, a tartomány azonos nevű székhelyének egyes részeit azonban a szíriai kormánycsapatok tartják ellenőrzésük alatt. A dzsihadisták korábban nagyszabású offenzívát indítottak a város kormányerők uralta részei ellen.

Az orosz tábornok elmondta azt is, hogy az utóbbi három napban 169 bevetést hajtottak végre az orosz légierő gépei, s a dzsihadisták 484 létesítményére mértek csapásokat. Hozzátette, a kormányerők és a szövetséges ellenzéki csoportok támogatása keretében naponta 70-100 alkalommal szálnak fel az orosz harci repülőgépek.

Rudszkoj hangsúlyozta, hogy a Deir-ez-Zór tartományra mért légicsapások előtt több csatornán keresztül - köztük a helyi ellenzéki erők és robotrepülőgépek által - ellenőrzik a célpontokat, azt, hogy a megtámadott létesítményeket katonai célokra használják-e a fegyveresek.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű londoni székhelyű emigráns civil szervezet vasárnap közölte: feltehetően orosz légicsapásokban 47 vétlen polgári személy halt meg a tartományban. Az emigráns csoport vezetője hozzátette, hogy péntek óta több mint kilencven civil halt meg a szíriai kormányerőknek vagy az orosz légierőnek tulajdonítható ottani légicsapások miatt.

Oroszország szeptember óta hajt végre légitámadásokat Szíriában, Moszkvát korábban több bírálat érte amiatt, hogy valójában többször nem a terroristákra, hanem Bassár el-Aszad szír elnök mérsékelt ellenzékének tekinthető csoportokra mért csapásokat.

Az OSDH eközben arról is beszámolt, hogy egy öngyilkos merénylő álal elkövetett robbantásban, amely az iszlamista Ahrar as-Sam felkelőcsoport ellen irányult, legalább 23 ember halt meg az észak-szíriai Aleppó városában.

Az emigráns szervezet közlése szerint egy robbanószerrel megrakott tartálykocsi sofőrje robbantotta fel járművét az Ahrar as-Sam egyik ellenőrzőpontja mellett. A merénylet halottai között civilek is vannak, illetve az iszlamista felkelők négy parancsnoka is meghalhatott.

A robbanás nyomán sokan megsebesültek, három közelben lévő épület összedőlt, és félő, hogy sok ember rekedt a romok alatt - tette hozzá az emigráns csoport jelentése.

Putyin: Moszkva a terroristák megsemmisítésében segíti a legitim szíriai vezetést

Oroszországnak nem áll szándékában beavatkozni a szíriai belpolitikába, Moszkva fő feladatának azt tartja, hogy támogassa az arab ország legitim vezetését a terroristák ellen - jelentette ki hétfőn a sztavropoli látogatáson tartózkodó Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Egy 1969-es, népszerű szovjet filmvígjáték, a Briliáns kéz egyik szállóigévé vált gegjét idézve az elnök hangsúlyozta: Oroszország "körültekintően, de erőteljesen" fog fellépni a nemzetközi terrorizmus ellen. Ugyancsak a "körültekintően" jelzőt használta a szociális programoknak az orosz tartalékalapokból történő finanszírozásával kapcsolatban. "Óvatosan ugyan, de fel kell használnunk a tartalékalapjainkat, köztük és elsősorban a kormány tartalékalapjait" - mondta.

Az orosz elnök hangsúlyozta: ezeket az alapokat éppen azért hozták létre, hogy a gazdasági visszaesés idején finanszírozni lehessen a kormány szociális kötelezettségeit, de a költségvetési kiadásokat a bevételhez kell mérni. 

Úgy vélekedett, hogy az orosz gazdaság alapjainak működése "mérsékelt derűlátásra" ad okot. A pénzügyminisztérium számaira hivatkozva megemlítette, hogy az államháztartási hiány a várakozásokkal szemben nem hogy nem lépte túl a 3 százalékot, de mindössze 2,6 százalékos volt. 

Putyin aki az Összoroszországi Népfront elnevezésű kormánypárti szervezet sztavropoli régióközi tanácskozásán merőben eltérő témájú kérdésekre válaszolt, óvatosságra intett Lenin elhantolásának kérdésében is, akinek mumifikált holttestét ma is a moszkvai Vörös téren található mauzóleumban őrzik. Mint mondta, ebben a kérdésben csak annak bizonyosságnak a tudatában a szabad meghozni a döntést, hogy az nem fogja megosztani a társadalmat. Az orosz elnök szerint ennek éppen az ellenkezőjére, összefogásra van szükség.

Vlagyimir Putyin fejtegetésbe bocsátkozott azzal kapcsolatban, miért állította nemrégiben, hogy Lenin atombombát helyezett "az ország alapjaiba". Kifogásolta, hogy Leninnek és Sztálinnak az új állam szerkezetéről folytatott vitájában elvették ez utóbbinak az érvelését, amely kizárta volna az államalkotó részek jogát a kiválásra. "Ez a jog (a kiválásra való jogosultság) késleltetett bomba államiságunk épülete alatt" - jelentette ki."A többi között ez vezetett az állam széteséséhez" - mondta.

Putyin kiért arra is, hogy hosszú évekig nemcsak a Szovjetunió Kommunista Pártjának tagja volt, de "a párt fegyveres osztagában", a KGB-ben szolgált. Elismerte, hogy "nem szükségszerűségből" volt párttag. Szavai szerint nem volt "elvhű kommunista", de "féltő gonddal" viszonyult az ügyhöz. Csak egyszerű pártag volt, nem funkcionárius, de sok funkcionáriussal ellentétben nem dobta ki és nem égette el, hanem megőrizte a párttagkönyvét.