Késelésben meghalt egy migráns a görög-macedón határon

Hétfő reggelig egyetlen migráns sem lépte át a szerb-horvát határt
Egyetlen migráns sem lépte át a szerb-horvát határt vasárnaptól hétfő reggel kilenc óráig - derült ki a horvát belügyminisztérium honlapján közölt adatokból. A zágrábi belügyminisztérium adatai szerint a magyar-szerb zöldhatár szeptemberi lezárása óta Horvátországban 605 557 illegális bevándorlót vettek nyilvántartásba. Szombaton 946, vasárnap reggeltől hétfő 9 óráig ugyanakkor egyetlen közel-keleti bevándorló sem lépte át a szerb-horvát határt.

A rendőrség úgy vélte, lopás lehetett az összetűzés indítéka. Az egyik sebesült a hatóságoknak azt mondta, támadói elvettek tőle 400 eurót és mobiltelefonját.   

A hatóságok közölték, az elmúlt 24 órában közel kétezren érkeztek az átkelőhöz, sokan Idomeni falu közelében várakoznak. Az emberek egyre türelmetlenebbek, egyre feszültebb a légkör. Szemtanúk hétfő délelőtt 39 buszt számoltak össze, amelyeken migránsok várakoztak a továbbindulásra.

Segélymunkások bírálták a görög kormányt, amiért nem hozta meg a megfelelő intézkedéseket, hogy a görög szigetekről az ország északi részére érkezőket közvetlenül az Idomeni határában felállított regisztrációs táborba szállítsák. Ehhez képest a migránsokat a tábortól húsz kilométerre lévő benzinkútnál hagyják, amely híján van a megfelelő infrastruktúrának. A rendőrség adatai szerint a táborban mintegy ötszázan, míg a benzinkútnál körülbelül kétezren várakoznak. 

Frontex: lehetetlen a menekülteket visszatartani
Még ha az Égei-tengeren a jelenleg járőröző hajók többszörösét vetnék is be, a nemzetközi jog miatt akkor sem lehetne visszatartani a menekülteket attól, hogy Törökországból Görögországba jussanak - jelentette ki az APA osztrák hírügynökségnek nyilatkozva az európai uniós határőrizeti ügynökség (Frontex) szóvivője. Ewa Moncure a hétfőn közzétett interjúban elmondta, hogy a nemzetközi jog értelmében tilos visszavinni Törökországba azokat a menedéket keresőket, akik esetében még nem folytattak le menekültügyi eljárást. "Csak azt tehetjük, amit a nemzetközi jog megenged számunkra. A non-refoulement (a visszaküldés tilalmának) elve szerint a migránsokat nem lehet egyszerűen visszaküldeni, nekik ugyanis joguk van a menekültügyi eljáráshoz" - hangsúlyozta a szóvivő. A Frontexnek jelenleg 15 hajója támogatja a görög parti őrség munkáját az Égei-tengeren. "A tengeren csak kutatási- és mentési missziókat teljesíthetünk, a migránsokat pedig a partra kell juttatnunk a menekültügyi eljárás lefolytatásához" - ismertette Moncure.  Mint elmondta, azokat, akik nem nyújtanak be menekültjog iránti kérelmet, vissza kellene toloncolni, viszont ez sem lehet "közvetlenül a tengeren keresztül". "Ez törvénytelen lenne, ezért először megfelelő papírokra van szükség ahhoz, hogy a visszatoloncolást végre lehessen hajtani". "Ha meg akarnánk állítani a menekülteket, háborút kellene indítanunk ellenük. Bombáznunk kellene őket, a hajóikat el kellene süllyesztenünk, őket meg hagynunk kellene megfulladni" - sorolta a tárcavezető.

A torlódás oka, hogy Macedónia csak azokat engedi át a határán, akik Ausztriában vagy Németországban akarják benyújtani menedékkérelmüket, valamint Irakból, Szíriából és Afganisztánból származnak. A macedón hatóságok automatikusan gazdasági menedékkérőként sorolják be a más országokból érkezőket és visszaküldik őket Görögországba - mondta egy segélyszervezet munkatársa a görög közrádió hétfői adásában. 

Ennek ellenére néhányan megpróbáltak őrizetlen határszakaszokon átkelni Macedóniába, hogy a fagyos időjárás ellenére folytathassák útjukat észak felé. Vasárnap reggel közel 2500 személy léphette át a határt a hatóságok engedélyével.

Seehofer: bajorország hivatalosan felszólítja a szövetségi kormányt a határ hatékony védelmére

Bajorország szövetségi állam kedden hivatalos levélben felszólítja a német szövetségi kormányt, hogy a menekülthullámra tekintettel gondoskodjon a hatékony határőrizetről, és alkotmánybírósághoz fordul, ha nem teljesül követelése - jelentette be hétfőn Münchenben Horst Seehofer bajor miniszterelnök. Közben a menekülthullám jelentősen csillapodott, a határőrizetért felelős szövetségi rendőrség hétfői adatai szerint előző nap ezer alatt volt az országba belépő menedékkérők száma, amire hónapok óta nem volt példa.

Horst Seehofer pártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnökségi ülése után tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a szavai szerint fékezetlen menekülthullám "próbára teszi a társadalmi és politikai stabilitást", ezért azonnali fordulatra van szükség a menekültpolitikában.

A Bajororoszágban egyedül kormányzó CSU elnöke hozzátette, hogy valamennyi politikai és jogi lehetőséget megragadnak a fordulat kikényszerítésére. Mint mondta, nemzeti szintű intézkedéseket kell tenni a menekülthullám feltartóztatására. Ezek nem állnak ellentétben válság európai uniós és nemzetközi rendezését célzó erőfeszítések, és amíg ezek nem vezetnek eredményre, Németországnak saját hatáskörben, nemzeti szinten kell lépnie - fejtette ki az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) bajor testvérpártjának elnöke.

A német szociáldemokrata párt (SPD) elutasította koalíciós társ jobboldali Kereszténydemokrata Unió (CDU) új tervét a menekültválság kezeléséről. Sigmar Gabriel alkancellár, az SPD elnöke egy berlini sajtóeseményen újságíróknak azt mondta, hogy az új CDU-s terv nem lehet tárgyalási alap a szövetségi kormány menekültpolitikájának alakításához.

Katarina Barley főtitkár kijelentette, hogy a kormány akkor sem karolja fel a befogadható menedékkérők számának nemzeti szintű korlátozásáról szóló javaslatot, ha ezt a koalíciós társ megpróbálja „elrejteni” a „naponta megállapított kontingensek” elnevezésű koncepcióba.

A terv másik fő eleme, a határközpont nevű intézmény pedig nem más, mint a tranzitzóna, amelynek bevezetését a CDU testvérpártja, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) javasolta, de a koalíció végül elvetette - mondta az SPD főtitkára.

Túlterhelheti a német szociális ellátórendszert az uniós bevándorlás
A szociális támogatás szabályozása miatt túlterhelheti a német ellátórendszert az uniós tagállamokból érkező bevándorlás - figyelmeztet a német városi és települési önkormányzatok szövetsége (DStGB) a Die Welt című lap hétfői összeállítása szerint. Az önkormányzatok felé "hatalmas költséglavina közelít" - mondta  Gerd Landsberg, a nagyjából 14 ezer önkormányzatot összefogó szövetség ügyvezetője. Rámutatott, hogy a szövetségi szociális bíróság ítéletei alapján az uniós tagállamokból érkezett, rászoruló bevándorlók hat hónapi németországi tartózkodás után jogosultságot szereznek szociális támogatásra. A szövetség számításai szerint rövidesen 130 ezer uniós bevándorló szerezhet jogosultságot, ami éves szinten 600 millió eurós költség a menekültválság miatt eleve szorult pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatoknak. A szövetségi szociális bíróság ítéletei "megkönnyítik a visszaélést", hiszen a munkanélküli uniós állampolgárok egyszerűen beutazhatnak Németországba, felkereshetnek egy önkormányzatot és azt mondhatják, hogy már fél éve az országban vannak és kérik a segélyt, az önkormányzat pedig nemigen tudja bizonyítani egy ilyen állítás alaptalanságát - mondta Gerd Landsberg.

A tranzitzóna a határon felállított hatalmas fogda lenne, amelybe menedékkérők ezreit kellene bezárni. A kormánypártok ilyen intézmények létesítése helyett úgy határoztak, hogy a maradás esélyével nem rendelkező menedékkérőknek létrehoznak különleges állomásokat, amelyeken gyorsított eljárással bírálják el kérelmeiket és az elutasítás után kitoloncolják őket - hangsúlyozta Katarina Barley német hírportálokon idézett nyilatkozatában, felidézve a három pártelnök tavaly novemberi megállapodását, amelynek alapján még mindig nem készült törvényjavaslat, mert nem sikerült véglegesíteni a megegyezésnek a családegyesítés szabályozásáról szóló pontját.

Az új CDU-s tervet a hét végén ismertette a párt egyik alelnöke, Julia Klöckner, a márciusi helyi törvényhozási (Landtag) választásra készülő Rajna-vidék-Pfalz tartományi CDU-szervezet vezetője.

Julia Klöckner több interjúban kiemelte, hogy terve Angela Merkel kancellár, CDU-elnök menekültpolitikájának támogatását szolgálja. Ezt jelzi az A2 elnevezés is, amely arra utal, hogy nincs szükség „B-tervre”.

A politikus javaslata szerint csak azokat a menedékkérőket szabad beengedni Németországba, akik nagy valószínűséggel szereznek valamilyen menedékjogi státust és maradhatnak az országban. Ezért a német határon, illetve külföldön ki kell alakítani intézményeket, amelyekben elvégzik a menedékkérők regisztrációját és kérelmük vizsgálatának első szakaszát, majd a németországi maradásra eséllyel rendelkező kérelmezőket Németországba szállítják, a többieket pedig visszaszállítják hazájukba.

A CDU és a CSU számos vezetője elismerően szólt a tervről, amelyet a dpa hírügynökség értesülése szerint Julia Klöckner Angela Merkellel szorosan egyeztetve készített.

Késsel megöltek egy dolgozót egy fiatalkorú menekülteket befogadó szálláson Svédországban
Letartóztattak hétfőn egy fiatalkorú menedékkérőt Svédországban, akit azzal gyanúsítanak, hogy késsel megölt egy dolgozót a délnyugat-svédországi Mölndalban egy fiatalkorúakat - köztük a tettest is - befogadó szálláson. Christer Fuxborg svéd rendőrségi szóvivő az ügy kapcsán arról számolt be, hogy ketten fogták le a gyanúsítottat a hatóságok helyszínre érkeztéig.  Az áldozat egy 22 éves nő volt, aki a szálláson dolgozott és később a kórházban belehalt sérüléseibe. A rendőrségi szóvivő szerint erőszakos dulakodás nyomaira leltek a szálláson, amely közel egy tucat 14 és 18 év közötti menekültnek és más fiatalkorúaknak biztosít lakhatást Göteborg mellett. A gyanúsított fiatalkorút gyilkosság vádjával tartóztatták le.