Kérdéseket vet fel Salah Abdeslam állandó kamerás megfigyelése

Jean-Jacques Urvoas igazságügyi miniszter még azelőtt, hogy a belga hatóságok átadták a feltételezett terroristát Franciaországnak, ígéretet tett arra, hogy "minden védelmi és ellenőrzési intézkedést" életbe léptetnek Abdeslam esetében, annak érdekében, hogy "a perben ne legyen üres a széke".

A francia igazságszolgáltatás elsősorban attól tart, hogy más őrizetbe vett dzsihadistákhoz hasonlóan Salah Abdeslam is öngyilkossági kísérletet követ el a börtönben. Ez történt Yassin Salhival, aki miután lefejezte a munkáltatóját, majd a rendőrök letartóztatták, felakasztotta magát 2015 végén a Párizs közeli Fleury-Mérogis-i börtönben. Ugyanitt, Franciaország legvédettebb és Európa legnagyobb fegyházában helyezték el szerdán Salah Abdeslamot, a negyedik emeleten egy magánzárkában, amelyet olyan fogvatartottak számára alakítottak ki, akiknél fennáll az öngyilkosság kockázata. 

A 9 négyzetméteres zárkában csak egy összetéphetetlen takarókkal ellátott ágy, egy, a falhoz és a földhöz erősített asztal, valamint egy, a vécékagylóhoz erősített mosdó, egy plexigömb alá helyezett televízió és két beépített kamera található, amelyek a fogvatartott minden mozdulatát rögzítik.    

A gondot az jelenti, hogy a kamerás ellenőrzést engedélyező 2014. december 23-i rendelet csak olyan elítéltekre vonatkozik, akinél az azonnali öngyilkossági kísérlet kockázata fenyeget vagy pedig valamilyen válsághelyzetben vannak. Az intézkedés pedig 24 órára korlátozza a folyamatos filmezést. Ily módon kérdés, hogyan lehetséges, hogy Salah Abdeslamot szerda óta 24 órában megfigyelik.

A börtönök nemzetközi megfigyelő intézete (OIP) szerint a 24 órás kamerás megfigyelésnek nincsenek meg a jogi keretei. Jogi szakértők szerint joghézagról van szó, s folyamatban van a hiányzó szabályozás kialakítása.

A francia igazságügyi tárca felkérte a szabadság- és informatikai jogok nemzeti bizottságát (CNIL), hogy alakítsa ki állásfoglalását a kérdésben, a testület május közepére fogalmazza meg az ajánlását.

"A kamerás ellenőrzés jelenleg működőképes. Nem tiltott. Kérdéseink vannak, és szükségünk van jogi felvilágosításra, amelyet a CNIL meg fog tenni" - mondta pénteken az igazságügyi miniszter. "Salah Abdeslamot illetően óriási a felelősségünk. Ami őt illeti, joga van a méltósághoz. Ami a társadalmat, az áldozatokat illeti, (Abdeslamnak) számot kell adnia az igazságszolgáltatásnak" - tette hozzá a tárcavezető.

Jean-Jacques Urvoas szerdán ígéretet tett arra, hogy a terrorista fogva tartása "az Emberi Jogok Európai Egyezménye és a személyes adatok védelmére vonatkozó francia jogszabályozás követelményeinek megfelelően" történik, megjegyezve, hogy a kamerás ellenőrzés "esetleges állandósítása még további elemzés tárgyát" képezi.

Az OIP arra emlékeztet, hogy az Európa Tanácshoz tartozó Kínzást és az Embertelen vagy Megalázó Bánásmódot vagy Büntetést Megelőzni Hivatott Európai Bizottság (CPT) korábban kérte az ilyen módszerek betiltását a fogvatartott személyek minimális intimitásának megőrzése érdekében. Az OIP szerint egyébként az ilyen fogva tartási körülmények emberileg nehezek elviselhetők, pszichológiailag kiszolgáltatottá tesznek és növelik az öngyilkosság kockázatát.

A brüsszeli és a párizsi merényletek egyik gyanúsítottjának pénzelésével vádolnak két londonit

A brüsszeli és a párizsi merényletek egyik gyanúsítottjának pénzelése címén emeltek vádat két ember ellen Londonban.

A két vádlott, a brit állampolgárságú Mohammed Ali Ahmed és a belga-marokkói, de Birminghamben élő Zakaria Boufassil pénteken állt a londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága elé. 

A vádirat szerint Ahmed és Boufassil háromezer fontot (1,2 millió forintot) adott a novemberben Párizsban, illetve a márciusban Brüsszelben elkövetett terrortámadások egyik fő gyanúsítottjának, Mohamed Abrininek. Abrini volt a "kalapos ember", aki a brüsszeli Zaventem repülőtéren március 22-én elkövetett pokolgépes merénylet előtt néhány perccel, a két öngyilkos merénylővel együtt tűnt fel a biztonsági kamerák felvételén.

Abrini, akinek a belga hatóságok gyanúja szerint a párizsi merényletek előkészítésében is szerepe volt, a londoni bíróságon pénteken ismertetett vádirat alapján tavaly júliusban Birminghamben járt, és akkor vette át a pénzt Ahmedtől és Boufassiltól.

Pénteken megjelent a westminsteri bíróság előtt Soumaya Boufassil, Zakaria  Boufassil nővére is, aki a vád szerint Ahmeddel együtt pénzt gyűjtött terrorista célokra.

Ahmedet és Zakaria Boufassilt a brit terrorizmusellenes törvény alapján hivatalosan azzal vádolják, hogy tudták, vagy legalábbis alapos okuk lett volna gyanítani, hogy az Abrininek átadott pénz terrorcselekmény finanszírozására szolgál.

Mohammed Ali Ahmedet és Soumaya Boufassilt emellett terrorcselekmények előkészítésével is vádolják.

Az ügyet a westminsteri magisztrátusi bíróság a londoni központi büntetőbíróság - utcájáról kapott, közismert nevén az Old Bailey - elé utalta, ahol május 13-án kezdődik a tárgyalás.