A katalán elnök szerint Katalónia napokon belül kikiáltja függetlenségét.
Timmermans párbeszédet sürgetett a szembenálló felek között
Konfrontáció helyett párbeszédre és együttműködésre van szükség a spanyol kormányzat és a katalán hatóságok között - jelentette ki Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke szerdán Strasbourgban az uniós parlament plenáris ülésén. Felszólalásában Timmermans megismételte korábbi kijelentését, miszerint jogszerűtlen volt a vasárnapi katalán népszavazás, hangsúlyozva, hogy a törvényeket lehet ellenezni, figyelmen kívül hagyni azonban nem. A holland politikus ugyanakkor a spanyol hatóságok fellépéséről szólva leszögezte: az erőszak nem jelent megoldást semmire.
Carles Puigdemont a BBC televíziónak adott, szerda hajnalban sugárzott rövid interjúban kijelentette: kormánya vagy ennek a hétnek a végén, vagy a következő hét elején jelenti be Katalónia függetlenné válását Spanyolországtól.
Arra a kérdésre, hogy mit tenne, ha Spanyolország beavatkozna és közvetlen irányítása alá vonná Katalóniát, Puigdemont csak annyit mondott, hogy az olyan hiba lenne, amely mindent megváltoztat.
Hozzátette ugyanakkor, hogy jelenleg semmiféle kapcsolat nincs Madrid és a katalán kormányzat között.
Puigdemont a BBC-interjúban visszautasította az Európai Bizottság elnökének minapi nyilatkozatát, amely szerint a katalán függetlenségről vasárnap tartott népszavazás Spanyolország belső ügye, és a helyzetet Madridnak a spanyol alkotmányos renddel összhangban kell kezelnie.
Jean-Claude Juncker a referendumra reagáló hétfői nyilatkozatában kijelentette azt is, hogy a spanyol alkotmány alapján a katalán népszavazás jogszerűtlen volt, ha viszont a spanyol alkotmánnyal összeegyeztethető módon zajlott volna le, akkor Katalónia kikerült volna az Európai Unióból.
Boris Johnson brit külügyminiszter a katalóniai népszavazásról és a referendumot kísérő erőszakcselekményekről szólva a kormányzó brit Konzervatív Párt Manchesterben zajló éves kongresszusán kijelentette, hogy jóllehet a brit kormányt aggasztja az erőszakos hatósági fellépés, London értelmezése szerint azonban a népszavazás nem volt alkotmányos.
Rendkívüli ülést tart jövő hétfőn a katalán parlament
Rendkívüli ülést tart jövő hétfőn a katalán parlament, és elképzelhető, hogy a függetlenségi pártok többségének támogatásával elfogadják a Katalónia függetlenségéről szóló javaslatot.
Carme Forcadell, a katalán parlament elnöke szerdán Twitter-üzenetben tette közzé a bejelentést a rendkívüli ülés összehívásáról, hozzátéve, hogy azon Carles Puigdemont, katalán elnök értékeli az október 1-i függetlenségi népszavazás eredményét és hatásait.
A katalán parlament függetlenségi pártjai, a Katalóniában kormányzó Junts pel Sí (Együtt az igenért) pártszövetség, és a Népi Egység (CUP) nyújtották be a hétfői ülésnapról szóló javaslatot. A spanyol sajtó információi szerint az általuk javasolt napirendben nem szerepel semmilyen határozat megvitatása, annak egyetlen pontja a katalán elnök meghallgatása. Ugyanakkor nem kizárható, hogy később még napirend módosítással éljenek.
Mireia Boya, a CUP képviselője szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy október 9-én, azaz jövő hétfőn egyoldalúan kinyilvánítják függetlenséget. A katalán kormánypárt egyelőre nem szólalt meg az ügyben. A katalán szocialista párt (PSC) bejelentette: alkotmánybíróságon támadja meg az illegális népszavazásról szóló rendkívüli parlamenti ülést összehívó határozatot.
VI. Fülöp: a katalán kormány szándékosan megsértette a törvényeket
A katalán kormány "ismétlődően, tudatosan és szándékosan" megsértette a törvényeket - jelentette ki VI. Fülöp spanyol király kedd esti, rendkívüli televíziós beszédében, amelyet két nappal azután intézett a nemzethez, hogy Katalóniában az alkotmánybíróság felfüggesztő ítélete ellenére népszavazást rendeztek a függetlenségről.
"Súlyos pillanatokat élünk demokratikus életünkben" - kezdte nyilatkozatát az uralkodó, azzal folytatva, hogy mindannyian tanúi voltak az eseményeknek, amelynek "végső célja, hogy a katalán kormány illegálisan kinyilvánítsa a függetlenséget".
Mint mondta, a katalán vezetés "döntéseivel szisztematikusan megsértette a törvényesen elfogadott legitim normákat, elfogadhatatlan hűtlenséget" mutatva az állam felé. Hozzátette, hogy az államot épp ők képviselik Katalóniában.
"Megsértették minden jogállam demokratikus elveit, aláásták a harmóniát és az együttélést saját katalán társadalmukban, eljutva - sajnálatosan - a megosztásukig. Ma, a katalán társadalom megtört és szembenálló" - mondta a spanyol király, aki szerint semmibe vették "a szeretetet és a szolidaritást, amely egyesítette és egyesíteni fogja a spanyolok összességét".
Hozzátette: elfogadhatatlan magatartásukkal veszélybe sodorhatják Katalónia és egész Spanyolország gazdasági és társadalmi stabilitását.
VI. Fülöp szerint "világosan és nyomatékosan", teljesen kívül helyezkedtek a törvényen és a demokrácián, megpróbálták megtörni Spanyolország és a nemzet egységét, és minden spanyol jogát, hogy demokratikusan dönthessen az együttélésről.
Hangsúlyozta: ebben a rendkívül súlyos helyzetben, "az állam legitim hatalmainak" biztosítania kell az alkotmányos rendet, az intézmények normális működését, a jogállamiság érvényességét és az önrendelkezést Katalóniában.
Az uralkodó Katalónia lakóihoz szólva azt mondta: évtizedek óta élnek egy demokratikus államban, amely alkotmányos utakat kínál ahhoz, hogy bárki kifejezhesse elveit a törvény tisztelete mellett. "Mert mindannyian tudjuk, e tisztelet nélkül nem lehetséges a demokratikus együttélés békében, szabadságban, sem Katalóniában, sem Spanyolország többi részén, és sehol a világon" - jelentette ki.
Beszélt arról, hogy tisztában van vele: Katalóniában nagy az aggodalom és a bizonytalanság. "Akik így érzik, azoknak üzenem: nincsenek egyedül, és nem is lesznek. Övék a többi spanyol támogatása és szolidaritása, illetve teljes garancia jogállamunk részéről szabadságuk és jogaik védelmében" - hangsúlyozta.
A spanyol uralkodó kifejtette meggyőződését, hogy úrrá lesznek a nehéz pillanatokon és haladni fognak tovább előre, "mert hiszünk az országunkban, és büszkék vagyunk arra, akik vagyunk".
Spanyolország demokratikus elvei erősek és szilárdak, mert "spanyolok millióinak és millióinak vágyain alapulnak, hogy együtt éljenek békében és szabadságban" - mondta, majd beszédét azzal zárta, hogy így építették Spanyolországot az elmúlt évtizedekben, és ezt az utat kell folytatni. Ezen az úton egy jobb Spanyolországban ott lesz Katalónia is.
A három évvel ezelőtt trónra lépő uralkodó először intézett rendkívüli televíziós beszédet a nemzethez. Apja, I. János Károly, uralkodásának 38 éve alatt összesen három alkalommal tett ilyet.
Zendülés vádjával állítják bíróság elé a katalán rendőrfőnököt
Zendülés bűncselekményével kapcsolatban kell vallomást tennie a katalán rendőrfőnöknek a spanyol központi büntetőbíróságon - derül ki a szerdán közzétett idézésből.
Josep Lluis Traperót a katalán kormány gazdasági tanácsosának barcelonai hivatalánál szeptember 20-án lezajlott tüntetés miatt hallgatják meg.
A spanyol csendőrség aznap nagyszabású akciót indított, hogy megakadályozza a függetlenségi népszavazást, amelyet az alkotmánybíróság illegálisnak mondott ki: 41 helyen tartottak házkutatást, 14 magas rangú katalán tisztviselőt vettek őrizetbe.
A gazdasági tanácsos hivatala előtt már reggel tiltakozók tömege gyűlt össze, akik egészen másnap hajnalig ottmaradtak, súlyosan megrongáltak három csendőrautót. A tüntetők megpróbáltak behatolni az épületbe, és a csendőrök órákig odabent ragadtak. A csendőrség - állítása szerint - segítséget kért a katalán rendőrségtől, akik ezt azonban csak többszöri kérésre, és sokára teljesítették.
A bíróság zendülés bűncselekményének gyanújával indított eljárást az ügyben, és beidézte Jordi Sánchezt, a Katalán Nemzetgyűlés (ANC) valamint Jordi Cuixartot, az Ómnium Cultural nevű civil politikai szervezet vezetőit is, mert a tüntetést ők szervezték és koordinálták.
Németország a spanyol alkotmánynak megfelelő megoldást sürget
A Katalónia függetlenségéről tartott múlt vasárnapi népszavazás Spanyolország belső ügye, amelyet csak a spanyol alkotmány és a demokratikus rend keretei között lehet megoldani - mondta a német kormányszóvivő szerdán Berlinben.
Steffen Seibert tájékoztatóján nem kommentálta részletesen a népszavazás körüli fejleményeket, az újságírói kérdésekre rendre azt hangoztatta, hogy spanyol belügyről van szó.
"Egyáltalán nem tartozik a feladataim közé, hogy spanyolországi rendőrségi műveleteket értékeljek" - mondta például arra a kérdésre, miként értékeli a német kormány a rendőrök és a Katalónia függetlenségéért tüntetők több száz sebesülttel járó összecsapásait, tekintettel arra, hogy Berlin az elsők között ítéli el a rendőri erőszakot, ha Törökországban vagy Oroszországban történik.
Szintén újságírói kérdésre elmondta, Angela Merkel kancellár nem törekszik arra, hogy közvetítsen Madrid és a katalán kormányzat között.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Németország erőteljesen érdekelt Spanyolország stabilitásában, és fontosnak tartja, hogy a népszavazás körüli konfliktus a jogállami elveknek megfelelően rendeződjék.
