Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán délután bemutatta a jelenleg még 28 tagú Európai Unió jövőjére vonatkozó úgynevezett Fehér Könyvet, amely öt lehetséges forgatókönyvet vázol fel a Brexit utáni integráció jövőbeli fejlődési irányáról.
"Ideje kidolgozni azt az európai jövőképet, amelyen együtt dolgozhatnak az Egyesült Királyság kilépése után bennmaradó tagállamok" - közölte Juncker, aki szerint akármilyen sajnálatos is a britek távozása, az nem állíthatja meg Európai Unió "menetelését".
Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén ismertetett dokumentumot vitaindítónak szánják az unió elődszervezeteit megalapító Római Szerződés 60. évfordulója alkalmából. Juncker reményei szerint a tagállamok vezetői még az év vége előtt eldönthetik, milyen fejlődési utat kívánnak követni 2025-ig.
Párbeszédet indítanának az állampolgárokkal
A római csúcstalálkozó nem pusztán egy ünnepség lesz, ez lesz a 27 tagú Európai Unió születésének pillanata is - hangoztatta a bizottság elnöke. "Ahogy új fejezet kezdődik történelmünkben, talán ideje új válaszokat keresnünk" - tette hozzá.
Mint a Fehér Könyvben írták, széles körű párbeszédet kell indítani az uniós állampolgárokkal, amelynek során minden véleményt meg kell hallgatni. "A kihívásokkal teli, egyre inkább multipolárissá váló világban a 27 tagú Európai Uniónak magának kell meghatároznia a szerepét" - hangsúlyozták.
Öt különböző reformtervezet
Az első forgatókönyv a status quo megőrzéséről szól: az integráció egyes területeken szorosabbá válna, de a tagállamok megőriznék szuverenitásuk legfőbb elemeit. Az eredményközpontú reformprogram mellett megmaradna az unió egysége, azonban bizonyos kérdésekben éles szembenállásokra lehetne számítani.
A második lehetőség értelmében az Európai Unió fokozatosan leszűkítené az integrációt az egységes belső piac területére, más kérdésekben, például a migráció vagy a biztonság és a védelem terén a jelenlegi uniós szintű helyett kétoldalú együttműködés alakulna ki a tagállamok között.
A harmadik opció lényegében a többsebességes Európa gondolatát vázolja fel, amelyben a belső piac közös elmélyítése mellett egyes tagállamok bizonyos területeken külön csapatot alkotva szorosabban együttműködhetnek.
A negyedik forgatókönyv értelmében a tagállamok mélyítenék az együttműködést egyes területeken, például a kereskedelem, a migráció, az egységes külpolitika vagy a határvédelem területén, amelyekben gyorsabbá és hatékonyabbá válna a döntéshozatal, összességében azonban szűkítenék a közös fellépést területeit.
Az ötödik opció tulajdonképpen a föderális Európa irányába történő elmozdulást jelenti, minden területen fokoznák az integrációt, teljesen egységesítenék a belső piacot.
Szükség van vitára, de nincs értelme Brüsszel folyamatos szidásának
Juncker a bennmaradó tagországok állam- és kormányfőinek március 25-i római csúcstalálkozóján is bemutatja a friss bizottsági anyagot, és ezután a tervek szerint megkezdődhet a vita az unió jövőjéről. Mint mondta, nincs értelme az Európai Unió, illetve Brüsszel folyamatos szidalmazásának, ez egyfajta pótcselekvés, amely gyakran a tagállami hibák elkendőzésére szolgál.
El kell dönteni, merre tart Európa, le kell folytatni ezeket a vitákat. Világossá kell tenni, mit tehet és mit nem tehet meg az unió az állampolgárok érdekében. Sikereket érhetünk el, de nem tudunk csodát tenni - mondta Juncker. "Nem szabad elhitetni az emberekkel, hogy lehozzuk a csillagokat, mikor csak egy teleszkópot tudunk a kezükbe adni" - hangsúlyozta.
Egyes uniós források szerint Juncker a többsebességes Európa létrehozását pártolná, a bizottság elnöke ugyanakkor kifejtette, mielőtt szeptemberben nyilvánosan állást foglalna a kérdésben, szeretnék meghallgatni mindenki véleményét.
González Pons néppárti képviselő a Juncker beszédét követő vitában kiemelte, egy hatodik, a bizottság által felvázolt opciók egyes elemeiből álló forgatókönyv is lehetséges, viszont leszögezte, "akármelyik utat is választjuk, azt egységben, konszenzussal kell megtenni". Aláhúzta, az EU iránti elkötelezettség megújítására van szükség, meg kell védeni Európát, ez a legjobb ellenszere a nacionalizmus és a populizmus térnyerésének.
Gianni Pittella, a szociáldemokraták frakcióvezetője szerint csalódásra ad okot a Fehér Könyv. Mint mondta, az opciók felvázolása nem elegendő, iránymutatásra lenne szükség az integráció elmélyítése érdekében. Nem áldozahatjuk fel a közös európai jövőnket a tagállami kormányokat tömörítő tanács rövidlátása vagy a nemzeti választások kimenetele miatti félelem miatt - mondta.
Guy Verhofstadt, a liberális képviselőcsoport vezetője azon véleményének adott hangot, hogy a Brexit pusztán "mellékcselekmény", nem erre kell összpontosítani, hanem a bennmaradó országok közös jövőjére.
Több magyar képviselő is reagált a Juncker által elmondottakra
Ujhelyi István szocialista képviselő közleményében hangsúlyozta, a forgatókönyvekből világosan látszik, ami korábban csak lehetőség volt: "a progresszív tagállamok szorosabbra fogják fűzni együttműködésüket, míg a kerékkötő, az európai értékeket nem, csak az európai forrásokat elfogadó illiberális tagállamok leszakadhatnak". "Ha Magyarország nem egy egységes és erős Európa részeként lép fel a saját érdekeiért, akkor gyenge és lesöpörhető bábu lesz a nagyhatalmak játékában" - írta.
Jávor Benedek zöldpárti képviselő is hasonló véleményének adott hangot, aki szerint nem kétséges, hogy az EU jelenlegi keretei megérdemlik a kritikát, "Orbánék azonban nem ebben utaztak az elmúlt években, hanem napi politikai célú, érdemi vízió nélküli bomlasztásban". "A többsebességes Európa végleg konzerválja Magyarország peremre szorultságát, periferiális helyzetét" - vélekedett.
Balczó Zoltán jobbikos politikus szerint Juncker felszólalásából "nem tudhattuk meg az uniót irányító testület álláspontját Európa jövőjéről, így a beszédnek különösebb értelme nem volt".
