Külföld
Juncker: a politikusok elhanyagolták a balkáni útvonalat
Fidesz: Európa nem tud milliószám befogadni bevándorlókat
Gulyás Gergely, a kormánypárt frakcióvezető-helyettese arra reagált szerdai budapesti sajtótájékoztatóján, hogy a Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök által ismertetett javaslatcsomag értelmében Magyarországtól ötvennégyezer menekültet venne át a többi uniós tagállam. A fideszes politikus közölte: a visegrádi országoknak egységes az álláspontja abban, hogy amíg nem sikerül megállítani a tömeges bevándorlást, addig felesleges, értelmetlen kvótákról beszélni.
Gulyás Gergely megjegyezte, a menekültstátuszra való jogosultság még azok esetében sem jelent szabad országválasztást, akik valóban politikai üldöztetésnek vannak kitéve. A menekültstátusz az első biztonságos országban illeti meg a menekülteket - jelentette ki. Ezzel kapcsolatban azt mondta, nem gondolják, hogy egy Németországba igyekvő Törökországban, Görögországban, Macedóniában, Albániában, Szerbiában, Magyarországon vagy éppen Ausztriában ne lenne biztonságban. "Ebből látszik, hogy a bevándorlóknak nagyon nagy többsége kizárólag a jobb élet reményében érkezik. Ez emberileg érthető, viszont Európa egészének a létét fenyegeti" - fogalmazott.
Hozzátette azt is, Európa egy keresztény gyökerekkel rendelkező kontinens, amit meg kell őrizni.
Gulyás Gergely üdvözölte ugyanakkor, hogy az EU "felismerte": Magyarország a legsúlyosabb bevándorlási nyomásnak kitett államok közé tartozik. Magyarországnak mindent meg kell tennie határai megvédéséért - hangoztatta.
Juncker értékelte az évet
Juncker az Európai Parlament plenáris ülésén tartott évértékelő beszédet, és áttekintette az unió helyzetét.
Nincs jó állapotban az Európai Unió, mert kevés benne az "Európa" és kevés benne az "unió" - mondta. Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény vezetője szerint - miként azt a helyzetelemzés írásba foglalt prioritási pontjai közt kiemelte - Európának nagyobb védelmet kell biztosítania a menekülteknek, ugyanakkor meg kell erősítenie határainak őrzését.
Beszédében Juncker emlékeztetett arra, hogy a brüsszeli bizottság már májusban javasolta Olaszország és Görögország tehermentesítését negyvenezer fővel. Ezt százhúszezerrel megnövelve most azt indítványozta, hogy az uniós belügyminiszterek jövő hétfői rendkívüli ülésén döntsenek százhatvanezer menekült kötelező jellegű átvételéről, és az e tekintetben kedvezményezett országok köre bővüljön ki Magyarországgal.
A Jobbik Juncker beszédére úgy reagált: az európai bizottsági elnök „ki akarja nyírni Európát” Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese elképesztőnek minősítette az elhangzottakat. Kifejtette: nemcsak arról van szó, hogy Juncker megvizsgáltatná a bizottsággal, hogy milyen pénzalapokból lehetne támogatni további menekültek fogadását, hanem arról is, hogy kijelentette, a kérelmek elbírálása után munkához kívánja segíteni a bevándorlókat. Lefordítva: örökre itt akarja tartani Európában az illegális úton érkezőket - értékelt a jobbikos politikus, aki szerint meg kell akadályozni egy olyan Európa létrejöttét, ahol a centrális országok kiválogatják maguknak a tehetségeseket, akik pedig senkinek nem kellenek, azokat "kvóta alapján szétterítik a periféria országaiban". Ugyanakkor a Magyar Liberális Párt (MLP) szerint az Európai Bizottság elnöke szerdai, strasbourgi beszédében kiállt a gyűlölet ellen és az emberségesség mellett.Indoklásként megállapította: eddig minden politikus elhanyagolta a balkáni menekültútvonalat. Beszámolva a földközi-tengeri menekültáradat megfékezésének eredményeiről, arról, hogy az uniós tengeri művelet eredményeket mutathat fel az útvonal stabilizálásában, leszögezte: ehhez hasonlóan stabilizálni kell a balkáni útvonalat is. Ezzel kapcsolatban tett említést arról, hogy Magyarországot sem szabad magára hagyni.
A Balkánról szólva Juncker hangsúlyozta, hogy az EU-tagságra pályázó országoknak meg kell őrizniük "biztonságos eredetország" jellegüket. Indítványozta, hogy az uniós tagállamok állapodjanak meg abban, mely országokat tekintik biztonságosnak, és az onnan érkezők esetében az a kiinduló feltételezés, hogy biztonságban vannak hazájukban.
Ezen országok polgárait sem lehet azonban megfosztani azon joguktól, hogy menedéket kérjenek - tette hozzá. A bizottsági elnök azt is leszögezte, hogy az uniós tagjelöltek - vagyis több balkáni ország, valamint Törökország -, továbbá a többi, szintén uniós tagságra törekvő balkáni ország köteles fenntartani a jogállami viszonyokat, ellenkező esetben elveszti a lehetőségét az uniós tagság elnyerésére.
A menekültválság belátható időn belül nem fog megoldódni - jelentette ki Jean-Claude Juncker.
A menekülteket - mondta - nem állítják meg a határok, a falak és a kerítések. Szerinte azok, akik az Iszlám Állam szélsőséges fegyveres szervezet elől menekülnek, azok minden áron el akarnak jutni a szabadságba, és Európának magába kell néznie, ha nem fogadja be őket.
Az EU-országoknak - mondta az Európai Bizottság elnöke - nem szabad vallás szerinti megkülönböztetést tenniük a menekültek között.
"Nincs vallás, nincs hit, nincs filozófia, amikor menekültekről van szó" - fogalmazott.
Juncker kilátásba helyezte, hogy a jövő év elején - a menekültválság hosszú távon fenntartható kezelése érdekében - a bizottság állandó jellegű menekültbefogadási mechanizmusra tesz indítványt. Úgy vélekedett, hogy biztosítani kell a menekültek munkavállalási jogát, valamint határozottan leszögezte, hogy meg kell őrizni az útlevél-ellenőrzéstől mentes utazást lehetővé tevő schengeni övezet vívmányát.
Az unió helyzetéről szóló, számos más témakört érintő beszédnek az éghajlatváltozással kapcsolatos részében Juncker kitért arra is: most ugyan a háborúk elől menekülnek tömegével Európába, ám éveken belül megjelenhetnek a "klímamenekültek" is - azok, akik az elviselhetetlenné váló éghajlati viszonyok elől keresnek menedéket. Ezért - hangsúlyozta - azonnal cselekedni kell, a klímavédelem terén nincs vesztegetni való idő.
A bizottsági elnök - még a mostani menekültválságról szólva - indítványozta, hogy hozzanak létre 1,8 milliárd eurós pénzügyi alapot annak támogatására, hogy Afrika jobban tudjon megküzdeni nehézségeivel, és ezzel is csökkenjen az onnan távozó menekültáradat.
A német kormány szerint lényeges elemeket tartalmaz a javaslatcsomag
A német kormány üdvözli az Európai Bizottság javaslatcsomagját az európai menekültválság kezeléséről - mondta a német kormányszóvivő szerdán Berlinben. Steffen Seibert tájékoztatóján kiemelte, hogy a bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker által ismertetett javaslatok igen "lényeges elemeket" tartalmaznak, amelyek teljes mértékben megfelelnek a német kormány elképzeléseinek.
A menekültválság kezeléséhez "minden országnak át kell ugrania a saját árnyékát", és szolidaritást és felelősségvállalást kell mutatnia - fogalmazott Steffen Seibert, hozzátéve, hogy a bizottság számíthat Németország támogatására. Hangsúlyozta, hogy az "egyensúlytalanságokat tartósan nem lehet tolerálni". Éppen ezért fontos a brüsszeli javaslatokban szereplő állandó, kötelező alapon működő rendszer a menekültek tagországok közötti elosztására - mondta a német kormány szóvivője.
Berlin azt is üdvözli, hogy a bizottság további százhúszezer menekült átvételét javasolja a menekültválságban leginkább érintett tagállamokból. Ugyancsak rendkívül fontos elem a biztonságos származási országok körének egységes, uniós meghatározására irányuló bizottsági javaslat - mondta Steffen Seibert. Rámutatott: a brüsszeli javaslatok egybeesnek Angela Merkel kancellár és Francois Hollande francia elnök közös kezdeményezésével, amelynek kiindulási alapja, hogy a menekültválságot csak közös európai erőfeszítéssel lehet megoldani.
Timmermans: a határok teljes lezárása és teljes megnyitása is illúzió
Sem a határok teljes lezárása, sem teljes megnyitása nem oldhatja meg a migrációs válságot - hangoztatta Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke szerdán az Európai Parlament plenáris ülésén a migráció és a menekültek helyzetéről tartott vitában.
A holland politikus szerint mindkettő illúzió, amelyek helyett szolidaritásra és felelős intézkedésekre van szükség. A korábbi holland külügyminiszter kiemelte, hogy szolidárisnak kell lenni azokkal az országokkal, amelyek a menedékkérők jelentette legnagyobb terhet viselik, így Olaszországgal, Görögországgal és Magyarországgal is.
Az osztrák kancellár üdvözölte Juncker uniós kvótára vonatkozó javaslatát
Az osztrák kancellár üdvözölte Jean-Claude Juncker uniós kvótára vonatkozó javaslatát, és rendkívüli uniós csúcs összehívását sürgette - közölte az osztrák kancelláriahivatal (Bundeskanzleramt) szerdán.
Az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban az Európai Parlament előtt beszélve szorgalmazta, hogy az uniós tagországok vállaljanak kötelezettséget 160 ezer menekült befogadására a három legnagyobb migrációs nyomásnak kitett tagországtól, Olaszországtól, Görögországtól és Magyarországtól.
Werner Faymann osztrák kancellár úgy vélte, hogy a menekültkérdésről szóló vitában végre elmozdulás történt. Felvetése szerint azok után, hogy az Európai Unió belügyminiszterei szeptember 14-én tárgyalnak a menekültválságról Brüsszelben, egy rendkívüli csúcson az uniós kvótáról szóló terveket kellene megvitatni. A kancellár kijelentette: Ausztria támogat minden, a menekültelosztás kötelező uniós kvótájáról szóló kezdeményezést.
A bécsi külügyi tárca szerdán kiadott közleményében az olvasható, hogy a minisztérium egyetért a kancellár javaslatával a rendkívüli uniós csúcs összehívásáról. Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter szerint az Európai Bizottság felismerte a helyzet komolyságát.
Az uniónak a menekültkérdésben sokkal aktívabbnak kellene lennie - olvasható a közleményben, amelyben kitér a tárcavezető arra is, hogy fontos továbbá a béke megteremtése Líbiában és Szíriában, valamint az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet elleni harc fokozása, a humanitárius segítségnyújtás, az unió külső határainak biztosítása, az embercsempészek elleni fokozott küzdelem, valamint az egyenlő európai teherviselés a menekültkérdésben.
Az EP-frakcióvezető európai megoldást szorgalmaz
Nem Európa, hanem a nemzeti önzés vallott kudarcot ebben a migrációs válságban - hangoztatta Manfred Weber, az Európai Parlament (EP) jobbközép irányzatú néppárti frakciójának, az EP legnagyobb létszámú politikai csoportjának vezetője szerdán Strasbourgban. Weber szerint a menekültproblémára európai megoldást kell találni. "Európának teljesítenie kell humanitárius kötelességét, segíteni azokat, akik az életüket védve menekülnek. Kereszténydemokrataként hangsúlyozni kívánom, hogy Európa nem a keresztények jogait, hanem az emberi jogokat találta fel" - fogalmazott.
Guy Verhofstadt, a liberális frakció vezetője Európához méltatlannak nevezte, hogy az unió mindeddig csak a legszükségesebbnek vélt, lehető legkisebb lépésekkel reagált a menekültválság fejleményeire. Példaként hozta fel a tavaszi földközi-tengeri tömegkatasztrófát, majd a Calais-ban előállt helyzetet, illetve a menekültek budapesti összetorlódását, és emlékeztetett arra, hogy az EU úgy gondolta, egy-két kisebb intézkedéssel megoldja a problémát, Magyarország esetében például azzal, hogy "egy kicsit megnyitották a vasútvonalakat." A flamand politikus szerint "ez nem Európa válsága, hanem Európa hiányának a válsága", és a felelősség ezért elsősorban a tagállamok vezetőit terheli.