Az európai szolidaritás nem "egyirányú utca", a megállapodásokat nem teljesítő tagállamokkal szemben büntető intézkedések lépnek érvénybe - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén. A menekültelosztási kvóták rendszere nem bukott meg - jelentette ki Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióvezetője. Milos Zeman cseh államfő szerint a menekültkvóták rendszere manipuláció az államisággal, a lengyel külügyér szerint az EB kettős mércét alkalmaz, míg Szijjártó Péter magyar külügyminiszter arra kíváncsi: mikor fog az EB ártatlan százak halálával foglalkozni.
Juncker aláhúzta, hogy a hangsúly nem a szankciókon, hanem az európai jog betartásán van.
Elmondta, a migránsok elosztásáról szóló kvótamegállapodás óta három ország - Magyarország, Csehország és Lengyelország - egyáltalán nem vett át Olaszországban és Görögországban rekedt menekülteket, ezért "nem marad más választás, minthogy szankciókat foganatosítsunk ezen országok ellen".
Szijjártó: Az Európai Bizottság mikor akar ártatlan százak halálával foglalkozni?
Brüsszelt bírálta a külgazdasági és külügyminiszter szerdán, amiért nem foglalkozik a terrorfenyegetettséggel, viszont Magyarország és két másik közép-európai ország ellen kötelezettségszegési eljárást indít a kvótaügyben.
Az Európai Bizottság miért nem tárgyal arról, hogy hogyan adjuk vissza a biztonságot az európai embereknek? Miért nem tárgyal arról, hogy mit kell tenni minden idők legsúlyosabb terrorfenyegetettségével szemben Európában? - tette fel a kérdést Szijjártó Péter.
Rövid idő alatt több száz ártatlan ember halt meg terrortámadásokban. A kérdés az, hogy az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament mikor akar ezzel foglalkozni? - folytatta a miniszter.
Az Európai Bizottság miért nem tart ülést arról, hogy hogyan kezeljük minden idők legsúlyosabb terrorfenyegetettségét? Miért nem tárgyal arról, hogy hogyan adjuk vissza a biztonságot az európai embereknek? Miért nem tárgyal arról, hogy mit kell tenni a terrorfenyegetettséggel szemben Európában? - tette fel a kérdést.
A politikus hozzátette: Magyarország, Lengyelország és Csehország "kipécézése" már remekül megy, de ez az európai kettős mércét mutatja.
Ugyanis kettős mércét jelent Szijjártó Péter szerint, hogy Dimitrisz Avramopulosz még görög védelmi miniszterként támogatta a görög-török határon a kerítés felépítését - sőt 2013-ban azt mondta, hogy a kerítés megállította az illegális bevándorlást -, most viszont kötelezettségszegési eljárást jelent be Magyarországgal szemben.
"Azt gondoltam, hogy az európai kettős mércének is van határa, de a tegnapi napon bebizonyosodott, hogy nincs" - fogalmazott a külügyminiszter.
Magyarország mindent megtesz azért, hogy garantálja a magyar emberek biztonságát, és, hogy Magyarországon keresztül illegális bevándorló ne jusson el Nyugat-Európába - mondta a tárcavezető.
Szijjártó Péter leszögezte: szimpla zsarolásnak tartják az Európai Bizottság döntését az eljárás megindításáról.
Magyarország a nyomásgyakorlás ellenére kitart amellett, hogy nem enged be illegális bevándorlókat.
Megengedhetetlen, hogy az Európai Bizottság el akarja venni a tagállamoktól a jogot, hogy maguk döntsék el, kiket akarnak beengedni és kikkel akarnak együtt élni, vagy kikkel nem - közölte a miniszter.
Úgy fogalmazott: ragaszkodunk ahhoz, hogy kizárólag a magyar emberek, kizárólag Magyarország dönthessen, ki léphet be az ország területére és "kikkel akarunk együtt élni".
Szijjártó Péter elmondta: folyamatos az egyeztetés a visegrádi négyek között, amelyek álláspontja "kristálytisztán egybeesik".
Világossá tettük, nem fogunk engedni a nyomásnak, nem fogunk engedni a zsarolásnak - jelentette ki Szijjártó Péter, hozzátéve: a visegrádi országok kitartanak, és a kötelező kvótát nem fogják bevezetni.
A kedden bejelentett bizottsági eljárásra reagálva a Rafal Bochenek lengyel kormányzóvivő közölte: Beata Szydlo kormánya kezdettől fogva a migrációs válság rossz megoldásának minősítette a menekültek kényszerű átirányítását.
"Minden újabb döntés a migránsok átirányításáról emberek újabb ezreit, sőt millióit arra biztatja, hogy Európa felé elinduljanak, hajókra és csónakokra szálljanak, kockára tegyék életüket" - állapította meg Bochenek.
Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök kijelentette: kormánya továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy nem vesz részt a migránsok kötelező kvóták szerinti elosztásában. Csehországnak megfelelő érvei vannak, amelyekkel álláspontját a kötelezettségszegési eljárás során meg tudja védeni - tette hozzá a miniszterelnök.
Dimitrisz Avramopulosz uniós migrációügyi biztos kedden közölte: úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldenek Budapestnek, Varsónak és Prágának, és így megindul az eljárás a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó mechanizmus ügyében, amelyet az EU-tagországok belügyminiszterei minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország ellenkezése dacára fogadtak el 2015 szeptemberében.
A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) EP-képviselője üdvözölte, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal szemben a menekültek tagországok közötti elosztásával kapcsolatban.
A bizottság lépése "teljesen rendben van", mert az Európai Unió "jogközösség", és valamennyi tagországnak tiszteletben kell tartania a közösségi jogot - mondta manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője.
Németország ellen is számos kötelezettségszegési eljárást folytat az Európai Bizottság, és a migrációs válság elmélyülése, 2015 előtt Németország is teljes erővel ellenezte a menekültkvóták bevezetését - mondta az EPP frakcióvezetője. Hangsúlyozta, hogy az uniós intézmények "készen állnak" az eljárás alapját jelentő 120 ezer fő elosztásánál túlmutató, állandó "tehermegosztási" rendszer bevezetésére, de egyes tagállamok "önzősége" hátráltatja a folyamatot.
Az EPP frakcióvezetője hozzátette: mindig is úgy értette a menekültek elosztását elutasító kelet-európai tagországok álláspontját, hogy az uniós külső határok biztosítása után napirendre lehet venni a tagállamok közötti szolidaritás ügyét.
Az EU-Törökország megállapodás révén a balkáni migrációs útvonalon sikerült stabilizálni a helyzetet, a következő nagy feladat pedig a Földközi-tengeren húzódó határ biztosítása - mondta Manfred Weber.
Ha ez is sikerül, akkor el lehet kezdeni beszélni a "belső szolidaritásról". Ebben a párbeszédben "jó érveink lesznek", és meg lehet majd győzni a kelet-európaiakat - mondta Manferd Weber.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy az EPP egyértelműen elhatárolódott Magyarországtól, és kijelölte a határokat a civil szervezetekkel és az egyetemekkel kapcsolatos ügyekben.
A civil szervezetek működésének átláthatóságával kapcsolatos törvény esetében Magyarország "teljes mértékben elfogadta az Európai Bizottság előírásait". Ez is mutatja, hogy Orbán Viktor kormányfő ugyan "kipuhatolja a határokat, amit mi nem tartunk jónak", de végül elfogadja a jogot, ezért "a klub tagja maradhat" - mondta az EPP frakcióvezetője.
"Ameddig valaki elfogadja a Brüsszelből érkező előírásokat, addig minden rendben van", és Magyarországnál sokkal nagyobb aggodalomra ad okot Lengyelország, mert Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke és a lengyel kormány már nem is tárgyal a bizottsággal, és "fundamentális támadást" indított az alkotmány és az igazságszolgáltatás függetlensége ellen - tette hozzá.
Berlin támogatja az Európai Bizottságot a menekültelosztásban
Ulrike Demmer, kérdésre válaszolva, teljesen megszokott lépésnek nevezte, hogy a bizottság az EU működését szabályozó szerződés őreként eljárást indított a három tagországgal szemben, hiszen többszöri felszólítás ellenére nem teljesítették a menekültek elosztásáról hozott döntésből fakadó kötelezettségüket.
A német kormány kiáll a közös döntés mellett, és támogatja a bizottság azon követelését, hogy valamennyi tagállam teljesítse kötelezettségét - tette hozzá.
Zeman szerint a menekültkvóták rendszere manipuláció az államisággal
Milos Zeman cseh köztársasági elnök szerint a menekültkvóták rendszere manipuláció az államisággal, aminek következtében az uniós tagállamok elveszíthetik szuverenitásukat.
Zeman szerint minden országnak egyedül kell eldöntenie, kit fogad be területére, s leszögezte, hogy a migránsok ügyében nem szabad engedni Brüsszelnek. "Erre ügyelnünk kell, mert minden katasztrófa észrevétlenül kezdődik. És aki egyszer lehajtja a fejét, az máskor is fejet fog hajtani" - vélekedett a cseh köztársasági elnök.
Maguk a migránsok sem érdekeltek abban, hogy Csehország befogadja őket - vélekedett a politikus. Szerinte a migránsok az Európai Unió más tagállamaiba akarnak eljutni, például Németországba. "Ott természetesen sokkal nagyobb szociális támogatást kapnak, mint amit nálunk kapnának" - hívta fel a figyelmet Zeman.
A cseh kormány korábban 2600 afrikai és közel-keleti menekült befogadására kötelezte el magát. Eddig azonban mindössze 12 menekültet fogadott be területére. "Befogadásukra 600 millió korona lett elkülönítve, el tudom képzelni, hogy ezt az összeget hasznosabb célokra is elkölthetnénk" - jegyezte meg az elnök.
Zeman ugyanakkor úgy véli, hogy ha Csehország nagyobb mértékben fogadna be menekülteket, annak következményei lennének. "Az afrikai államok lakosainak milliói áramlanának be hozzánk, és nem biztosítható, hogy a Csehországba érkező csoportok kultúrája összeegyeztethető lenne a cseh és az európai kultúra gyökereivel" - figyelmeztetett a cseh államfő.
Angela Merkel kancellár számos alkalommal leszögezte, hogy "a menekültkérdés összeurópai kihívás, amelyhez összeurópai megoldás szükséges" - mondta a helyettes kormányszóvivő.
Azzal kapcsolatban, hogy Németország miként teljesíti a 120 ezer menekült elosztásáról 2015-ben hozott döntésből fakadó kötelezettségét, Ulrike Demmer kiemelte, hogy nemcsak Görögországtól és Olaszországtól, hanem Törökországtól is átvesznek havonta egy-egy legfeljebb 500 emberből álló csoportot, vagyis minden hónapban egy 1500 főig terjedő kontingens befogadásával vesznek részt a tehermegosztásban.
Tobias Plate, a belügyminisztérium szóvivője hozzátette: Németország a többi tagország előtt jelentős különbséggel "áll az élen" az Olaszországból és Görögországból befogadott emberek számát tekintve.
A folyamat ugyan "viszonylag későn" vett lendületet, de nem helytálló az a vélekedés, hogy Németország elmaradásban van kötelezettsége teljesítésében. Az elosztás befejezésére kijelölt határidő pedig még nem járt le, "nem tartunk még szeptember végénél" - mondta a szóvivő.
Észtország ellenzi a források megvonását a menekültek befogadását elutasító országoktól
Észtország, az Európai Unió következő soros elnöke ellenzi, hogy forrásmegvonással büntessék azokat az uniós tagállamokat, amelyek elutasítják menekültek befogadását - hangsúlyozta Andres Anvelt észt belügyminiszter szerdán Tallinnban.
Anvelt szerint egy ilyen lépés inkább megosztaná, semmint egyesítené Európát.
"Nem hiszem, hogy a költségvetési vagy más pénzügyi büntetés jó lenne, hiszen Európa nagyon különböző országok családja" - tette hozzá Andres Anvelt a Reuters hírügynökségnek adott telefonos interjúban. "Gondolnunk kell a jövőre, nehogy összetörjünk valamit. Nincs szükségünk további kilépésekre, az csak gyengítené az Európai Uniót" - vélekedett.
Az 1,3 millió lakosú Észtország először lesz az EU soros elnöke az év második felétől.
A volt szovjet köztársaság előtt álló egyik legnagyobb kihívás az, hogy kiutat találjon a zsákutcából, ahová a bevándorlás kérdése körüli nézeteltérések miatt jutott az Európai Unió. 2014 óta mintegy 1,7 millió migráns és menekült érkezett az EU területére, és többen - köztük Magyarország és Lengyelország - vonakodnak kivenni részüket a velük kapcsolatos terhekből. Az Európai Bizottság kedden jogi lépéseket kezdeményezett az ügyben Budapesttel, Varsóval és Prágával szemben.
Anvelt elmondta, hogy országa szeretne tovább szigorítani az EU külső határainak ellenőrzésén, s egyúttal azt reméli, hogy ez a hozzáállás Varsó és Budapest magatartásában is változást idéz majd elő.
Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia biztonsági aggályokra hivatkozva tagadja meg a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkezett, többségében muszlim menekültek befogadását. Az észt belügyminiszter éppen ezért szeretné elérni, hogy összekapcsolják a mintegy tucatnyi különféle digitális adatbázist a határ- és rendvédelmi szervek hatékonyságának növelése érdekében. Anvelt emellett további eszközök segítségével monitorozná az unión kívülről érkező, vízummal utazó külföldi állampolgárok mozgását.
"Ha egyértelmű üzenetet küldenénk, hogy Európa igazán és tényleg kezd változtatni a külső határokkal kapcsolatos politikáján, az nagyban megkönnyítené a belső politikai döntéseket" - vélekedett az észt politikus.
Róma városa nem kap felmentést a migránsok befogadása alól
Az olasz belügyminisztérium nem menti fel Rómát a migránsok befogadása alól és további migránskvótát akar elhelyezni a fővárosban annak ellenére, hogy Virginia Raggi római főpolgármester moratóriumot kért a fővárosra nehezedő migrációs teher miatt - jelentette az olasz sajtó szerdán.
A La Repubblica napilap belügyi forrásokra hivatkozva azt írta, Róma semmiféle felmentést nem kap, és további kétezer migránst kell befogadnia az év végéig.
Lengyel külügyminiszter: az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz
Az EB kettős mércét alkalmaz, csak három uniós tagállamot emelt ki az egyszeri menekültelosztási kvótát nem teljesítők közül - jelentette ki Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter szerdán Varsóban. A tárcavezető nem lát semmi rendkívülit abban, hogy a korábban az uniós szinten vállalt kötelezettségek nem teljesítése miatt a brüsszeli testület megfelelő eljárással reagál. "Rendkívüli viszont az az eset, hogy az EB csak három országot nevezett meg, mint amelyek - a testület értékelése szerint - nem valósítják meg a megállapodást" - szögezte le a miniszter.
Rámutatott: a 2015-ben megszabott kvóta keretében 160 ezer embert kellett volna átirányítani a dél-európai menekülttáborokból, viszont csak 20 ezret helyeztek át, semelyik uniós tagállam sem teljesítette korábbi vállalásait.
"Ezért bizonyos igazságtalanságot észlelünk, kettős mércét, e három ország kiválasztását, megbélyegzését" - mondta. Megerősítette: elhibázottnak tartja a menekültek "kényszerű áttelepítését oda, ahova ők a legtöbbször nem kívánkoznak". "Ez egy helytelen koncepció, amelyet annak idején nem kellett volna elfogadni, ma pedig megvalósítani" - húzta alá.
Virginia Raggi az ellenzéki Öt Csillag Mozgalom (M5S) politikusa hétfőn Facebook-profilján közölte, hogy moratóriumot kér a prefektustól és az Olaszországba érkező migránsok elhelyezéséért felelős belügyi tárcától: állítsák le a migránsok küldését a fővárosba, mivel Rómára túlzott migrációs teher nehezedik, amely társadalmi feszültségeket teremtett. A főpolgármester ezért lehetetlennek és kockázatosnak nevezte újabb migránsok elhelyezését Rómában.
Marco Minniti olasz belügyminiszter azonban úgy válaszolt, Olaszországban mindenkinek, így Rómának is teljesítenie kell kötelességét.
A La Repubblica emlékeztetett, hogy tavaly több mint 181 ezren érkeztek Olaszországba, és a belügyminisztérium számításai az idén még több, akár 200 ezer migránst várnak. Január elseje és június 13. között mintegy 65 ezer migráns kötött ki az olaszországi partokon, 17 százalékkal több mint a tavalyi év ugyanezen időszakában.
Róma területén jelenleg már több mint 6500 migránst tartanak számon, akiket hetven szálláshelyen helyeztek el. Számuk azonban valószínűleg magasabb, hiszen sok migráns önerőből jut el az olasz fővárosig és itt a szabad ég alatt letelepedve arra vár, hogy északi irányba tovább utazhasson.
Az olasz belügyminisztérium kidolgozta kvótarendszer szerint a kétezer lakosnál kisebb városoknak 6 migránst kell befogadni, a 2 ezer lakosnál nagyobbaknak minden ezer lakosra 3,5 migránst, a félmiliósnál nagyobb - és már telített - városoknak pedig minden ezer lakosra 2-3 migránst. Az egy milliós Milánóban eddig 3600 migránst helyeztek el, de év végéig összesen ötezret kell befogadnia. Nápolyban jelenleg több mint 1200 az itteni központokban tartózkodó migránsok száma, Genovában 2000.
Luigi Di Maio az M5S miniszterelnök-jelöltje, a római képviselőház alelnöke szerint a belügyminiszter Marco Minniti "nem látja, mi a helyzet Olaszországban".
Az EU-tagállamok nagyköveteivel tartott találkozó után Luigi Di Maio kijelentette, hogy a főváros Róma tiltakozása a migránsok "ellenőrizetlen" befogadásával szemben, "vészkiáltás egész Európa számára". Az M5S politikusa hangsúlyozta, ha az EU nem képes megoldani a migráció problémáját, az olasz polgárok még inkább meggyőződnek, hogy az EU nem jó semmire. Hozzátette, hogy a jelenlegi migrációs helyzetben Olaszország olyan pattanásig forró kukta, amelynek "ha nem emelik fel a tetejét, a végén a levegőbe repül".
