Külföld
Jövő héten elkezdődhetnek a német kitoloncolások
Juncker tervezete a vasárnapi migrációs csúcs előt
Thomas de Maziere belügyminiszter szászországi látogatásán azt mondta, hogy a törvény még a hét végén életbe lép, és ezt követően azonnal meghozhatják a gyorsított kitoloncolásokhoz szükséges intézkedéseket. A hétvégén ugyanakkor még nem kell jelentősebb lépésekre számítani - tette hozzá.
Juncker tervezete a vasárnapi migrációs csúcs előtt
Egy tizenhat pontból álló tervezetet küldött Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a vasárnapi brüsszeli migrációs csúcs résztvevőinek. A dpa német hírügynökség péntek esti brüsszeli értesülése szerint a csúcs előkészületeinek keretében elküldött tervezet azt a célt szolgálja, hogy az érintett országok ne "egymás mellett" beszéljenek el, hanem "egymással" beszéljenek. "A szomszédos országoknak nem lenne szabad egymás ellen fellépniük" - fogalmazott a dpa szerint Juncker. A részt vevő országok magas rangú diplomatáinak a szóban forgó tervezet alapján ki kell dolgozniuk egy közös nyilatkozatot, amelyet az állam- és kormányfők vasárnap fogadnának el - értesült a hírügynökség. A brüsszeli rendkívüli migrációs csúcs célja a bizottság korábbi közleménye szerint az, hogy az érintett országok megállapodjanak olyan "operatív következtetésekről", amelyeket azonnal meg lehet valósítani menekültválság megoldásának elősegítése érdekében.
A kitoloncolás nem a szövetségi kormány, hanem a német tartományok feladata, de Berlin támogatást fog nyújtani a tartományoknak, egyebek mellett repülőgépeket foglalt le és intézkedik arról, hogy a kitoloncolandókat elszállító járatok rendben felszállhassanak a németországi repülőterekről - közölte a belügyminiszter.
Thomas de Maziere azt is leszögezte, hogy a kitoloncolásoknak "természetesen emberségesnek és tisztességesnek kell lenniük", mindazonáltal "számuk növekedni fog".
Hasonlóan nyilatkozott pénteken Peter Altmaier kancelláriaminiszter, a kormány menekültügyi főkoordinátora, aki kijelentette, hogy a korábban közölt november 1-jei dátumnál hamarabb megkezdik majd a kitoloncolásokat.
Altmaier ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy Európában "minél több kerítés épül, annál nagyobb a szenvedés". "Európának gondoskodnia kell róla, hogy a (menekültek) mozgása és beáramlása rendezett és szervezett módon zajlik" - tette hozzá.
Korábban egy több mint 30 napilapot átfogó német szerkesztői hálózat, a Redaktionsnetzwerk kutatásaira hivatkozva arról számolt be, hogy a menekültügyi eljárás gyorsításáról szóló törvényt már pénteken kihirdetik a Német Szövetségi Köztársaság hivatalos lapjában, és ezzel a törvény lényegi elemei, mint például az elutasított menedékkérők visszaküldéséről szólók az eddig tervezettől eltérően nem november elsején, hanem már szombaton hatályba lépnek. A törvénycsomagot a múlt héten fogadta el a német parlament.
A szerkesztőségi hálózat értesülései szerint várhatóan már a jövő hét elején nagyobb számban sor kerül azoknak a menedékkérőknek a visszaküldésére, akiknek a kérvényét elutasították a német hatóságok. A szövetségi és a tartományi hatóságok között már zajlik az egyeztetés a listák összeállításáról.
De Maziere és Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter szintén pénteken egy további programot indított útjára, amely kifejezetten a Balkánról érkezett, de menedékjogot nem kapott migránsok hazatelepítésének felgyorsítását célozza. A két német tárcavezető a Reuters brit hírügynökség értesülései szerint közös levelet küldött hat balkáni ország külügyminisztereinek, amelyben arra kérik őket, hogy fogadják el a Németország által az elutasított balkáni menedékkérőknek kiadott úgynevezett "laissez-passer" dokumentumokat.
Ezek a dokumentumok a hazautazásra jogosítják fel azokat, akiknek nincs útlevelük, s ezért nem tudnának visszatérni hazájukba. Ugyanakkor általában gondot szokott okozni, hogy a laissez-passer papírok elismertetése hosszú időt vehet igénybe.
Fontosnak nevezte a menekültkvótát az EU külügyi főkévpselője és az osztrák kancellár
Fontosnak nevezte a menekültek kvóta szerinti elosztását Federica Mogherini, az EU külügyi főképviselője és Werner Faymann osztrák kancellár pénteken Bécsben. Mivel egyes országok a menekültek befogadását nem tudják teljesíteni, szolidáris közös megoldást kell találni a helyzetre - hangsúlyozta a találkozó után közleményében az osztrák kancelláriahivatal. A közlemény szerint a csaknem egy órán át tartó négyszemközti megbeszélésen szó esett a vasárnapra tervezett rendkívüli migrációs csúcsról, a menekültek eredményesebb koordinációjáról, a külső uniós határok biztosításáról, az itt felállítandó regisztrációs központokról, a menekültek visszaküldésének körülményeiről valamint a migránsellátás anyagi támogatásáról. A két politikus kitért továbbá a Törökország és az unió közötti együttműködésre valamint a szíriai állapotokra. menekülthelyzetet nem lehet a német vagy az osztrák határon megoldani, hiszen mindez már késő, miután az emberek már kétezer kilométert gyalogoltak - közölte az osztrák kancellár és hozzátette: ezt bizonyították az utóbbi napok történései is. Kiemelte: már az uniós külső határokon el kell dönteni, ki léphet be az unió területére és kinek van jogosultsága a menekültstátusz megszerzésére.
Osztrák külügyminiszter: a kerítések biztosíthatják a határok védelmét
A kerítések biztosíthatják a határok védelmét - mondta Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter az Ö1 osztrák közszolgálati rádió pénteki műsorában. Kurz úgy vélte: a kérdés az, hogy az egyes országok akarnak-e kerítést építeni vagy nem. A tárcavezető - mint arról a Die Presse című lap internetes oldalán beszámolt - egy, a magyar-szerb határon létesített kerítés hasznosságát firtató újságírói kérdésre válaszolva kifejtette: ha igazak lennének a kerítések hatékony működését bíráló állítások, akkor nem funkcionálna a határvédelem a bolgár-török valamint a spanyolországi határszakaszokon, ahol már régen megépült a kerítés. "Az az állítás, hogy a kerítések nem működnek, egyszerűen és mélyrehatóan hamis" - fogalmazott a miniszter. Kurz szerint Európának nem kellene Törökországtól függővé tennie a menekültválsággal kapcsolatos küzdelmét. Álszent dolog, hogy Európa nyitottnak mutatkozik a menekültek előtt, azonban egyúttal fizetni akar Törökországnak azért, hogy tartóztassa fel az embereket - mondta a miniszter és úgy vélte: Európának önállóan kell megvédenie az unió külső határait.
Migránsok ezrei gyalogolnak Ausztria belseje felé
Több ezer migráns gyalogolt, gyakorlatilag hatósági kontroll nélkül, péntek délután Ausztria belseje felé a szlovén határról, azt követően, hogy az osztrák hatóságok feladták sentilj-spielfeld határátkelő őrzését - tapasztalta az MTI helyszínen tartózkodó tudósítója. Az első menekültek péntek délután négy órakor már a Spielfeldtől, vagyis a határtól 17 kilométernyire lévő Leibnitzben jártak. A stájerországi rendőrség szóvivője az MTI-nek azt mondta, hogy a leibnitzi pályaudvarról két különvonattal Grazba viszik őket, onnan pedig ausztriai menekültközpontokba. Az osztrák rendőrség láthatóan csupán azzal van elfoglalva, hogy fenntartsa a forgalmat a Graz felé vezető 67-es főúton, a migránsokat nem kíséri senki. Az MTI által megkérdezett menekültek általában buszpályaudvart vagy vasútállomást keresnek, afelől érdeklődnek, hogy hol találhatnak ilyet. Egy család azt kérdezte az MTI tudóstójától, hogy hol találnak taxit, ugyanis az ő úti céljuk Bécs. Ugyanakkor sokan - helyismeret híján - bolyonganak az út mellett a környékbeli falvak békés polgárainak döbbent tekintetétől kísérve.
Az osztrák hatóságok feladták a spielfeldi tábor őrzését
Úgy tűnik teljes egészségben feladták a határ őrizetét az osztrákok a szlovén-osztrák határ osztrák oldalán, Spielfeldnél, ugyanis a migránsok tömött sorokban gyalogolnak a Grazba vezető 67-es főúton Leibnitz és Ausztria belseje felé - tapasztalta az MTI helyszínen tartózkodó tudósítója.
Eközben az úttal párhuzamos vasúti töltésen is több száz menekült gyalogol Ausztriában. Erre azt követően került sor, hogy pénteken reggel újra kitörtek a migránsok a spielfeldi határállomáson, a senki földjén kialakított tranzittáborból. Források szerint mintegy 1500 migráns tört ki a tranzittáborból.
A hatóságok arab, illetve angol nyelven folyamatosan hangosbeszélőn szólítják fel a menekülteket arra, hogy várják meg türelemmel az elszállításukra érkező buszokat, ám az emberek többsége türelmetlen és elindul gyalog Ausztria felé. A türelmetlenségre az is magyarázattal szolgálhat, hogy vannak akik három napja várakoznak a szlovén osztrák határon, Sentiljben, illetve Spielfelden kialakított tranzittáborokban. A kialakult tumultus miatt a buszok is csak ritkán tudtak elindulni
Ugyanakkor a menet mellett egy páncélautó halad, amelyből ugyancsak hangosbeszélőn azt közlik a migránsokkal, hogy aki tovább akar utazni busszal, az menjen vissza a határátkelőhöz, ám láthatóan nem engedelmeskednek a felszólításra.
Az APA osztrrák hírügynökség jelentése szerint a migránsok közül többen taxival folytatták útjukat, a taxik hosszú sorokban várakoztak a határ osztrák oldalán. A taxik többsége Bécsből érkezett, és a helyi hatóságok perrel fenyegették meg őket "illegális migránsok váltságdíj ellenében" történő szállítása miatt.
Miközben csütörtök este még az osztrák hatóságok folyamatosan ellenőrizték a spielfeldi autópálya-határponton áthaladó forgalmat, pénteken már zavartalanul haladtak át a járművek az autópálya-határátkelőn. A főúton található határátkelőn a menekülthelyzet miatt továbbra sincs forgalom.
Sokan abba a tudatban indulnak útnak, hogy már közel a cél, vagyis Németország. A többi között az MTI tudósítója is felvilágosított kérdésre válaszolva több migránst arról, hogy Németország több mint 250 kilométerre található Spielfeldtől. A menekültek megrökönyödve vették ezt tudomásul. A területet folyamatosan rendőrségi helikopterek ellenőrzik.
Az osztrák hírügynökség szerint péntek reggel óta mintegy 6000-7000 menekült jött át Szlovéniából Ausztriába. Közülük több ezret az osztrák hatóságok képtelenek voltak regisztrálni, akkora volt a nyomás. A helyi rendőrség szóvivője szerint több ezer migráns áttörését csak erőszakkal lehetne megakadályozni az erőszak alkalmazása azonban nem jöhet szóba, különös tekintettel arra, hogy a migránsok között sok a nő és a gyermek.
A sentilji táborban teljes a káosz
A sentilji táborban teljes a káosz - jelentette péntek délelőtt az M1 aktuális csatorna tudósítója a helyszínről. Elhangzott: reggel kilenc órakor a migránsok a táborból elindultak Ausztria felé, de a tábor osztrák oldalon lévő részének kerítését is megbontották. Voltak, akik a vasútállomás felé a töltésen, de sokan a Maribor-Graz közötti főúton indultak el, akadályozva az autóforgalmat is. Egyelőre buszok sem jönnek Ausztria felől, hogy elszállítsák a menekülteket.
Szlovénia nem zárja ki a kerítésépítés lehetőségét
Szlovénia nem zárja ki a kerítésépítés lehetőségét Horvátországgal közös határán, amennyiben a horvát hatóságok továbbra is ellenőrzés nélkül szállítják a migránsokat a szlovén zöldhatárra - mondta Miro Cerar szlovén miniszterelnök a közszolgálati televíziónak (RTV) adott interjújában.
A kormányfő az éjjeli interjúban élesen támadta Horvátországot és azzal vádolta meg, hogy nem kezeli "európai módon" a migrációs válságot. Cerar ezért nem zárja ki annak lehetőségét sem, hogy kerítést épít a szlovén-horvát határon. "Ez is egy opció" - mondta, majd hozzáfűzte: de a helyzetre először európai megoldást próbálnak találni. A kormányfő úgy véli: ha Németország és Ausztria lezárja határait a migránsok előtt, Szlovéniának sem lesz más választása, de hozzátette, hogy egyelőre nincs erre utaló jel.
Továbbra is kaotikus a helyzet a szlovén-osztrák határon
Továbbra is kaotikus viszonyok voltak tapasztalhatók a migrációs krízis miatt a Sentilj-Spielfeld szlovén-osztrák határátkelőnél péntek este.Az MTI helyszínen lévő tudósítója elmondta, sem a spielfeldi határátkelőnél, a senki földjén felállított tranzittábor, sem pedig az államhatár nem tölti be funkcióját, mindkettőn keresztül ki-be járkálnak a migránsok.
Szlovénia aktiválta az uniós polgári védelmi mechanizmust
Szlovénia az európai uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül kér segítséget a menekültválság kezeléséhez - közölte csütörtök este Brüsszelben az Európai Bizottság egyik szóvivője. A Twitter közösségi oldalon közzétett bejelentés szerint Szlovénia takarókat, sátrakat és más felszereléseket kér az uniós mechanizmuson keresztül, amelynek keretében a 28 tagállam polgári védelmi hatóságai tudnak segíteni egymásnak. A mechanizmus a katasztrófahelyzetek kezelését hivatott segíteni. Segítséget nem csak a részes államok, hanem a világ bármely országa kérhet rajta keresztül. A rendszert szeptemberben Magyarország is igénybe vette a migrációs válság kezeléséhez.
A szlovén elnök emberséges bánásmódot sürgetett
Borut Pahor szlovén államfő emberséges bánásmódra szólított fel a migránsokkal szemben - írta az Index.hr internetes oldalán pénteken. Szlovéniában jelenleg 14 ezer illegális bevándorló tartózkodik. A migránsok a regisztrációs folyamatra várnak Szlovéniában a brezicei, a dobovi és a jesenicei befogadóállomásokon, miután az osztrák határ melletti sentilji és Gornja Radgona-i tranzitközpontokba szállítják őket. Becslések szerint csak az éjszaka 6 ezer illegális bevándorló lépte át a horvát-szlovén határt. A 14 ezer főből eddig mindössze 5960-at regisztráltak a szlovén hatóságok.
Borut Pahor köztársasági elnök szerint "segítenünk kell, ahogy csak tudunk ezeknek az embereken, mert a menekültek nem az ellenségeink". Szlovéniának meg kell tartania szövetségeseit és együtt kell működnie szomszédaival, mert a viszálykodás nem vezet sehova - tette hozzá.
Együttműködési megállapodást kötött a horvát és a szerb belügyminiszter
Ranko Ostojic horvát belügyminiszter és Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter rövid és hosszú távú együttműködésről állapodtak meg a migránsválság kezelését illetően - tájékoztatott a horvát sajtó. A két miniszter a Belgrád-Zágráb autópálya melletti Batrovci-Bajakovo határátkelő horvát oldalán találkoztak pénteken. Ranko Ostojic kijelentette: amint elkészül a bródi (Slavonski Brod) téliesített tranzitközpont, a migránsok és a menekültek többé nem Bapska körzetében lépik majd át a szerb-horvát határt, hanem Sidről (Szerbia) a horvát vonatok egyenesen Bródba szállítják őket. A miniszter elmondta: megállapodtak arról is, hogy amíg ez nem történik meg, a Berkasovo-Bapska határátkelőn Szerbia megerősíti a rendőri jelenlétét, hogy csökkentse a migrációs nyomást a horvát határra. A miniszter arról is beszélt, hogy a migránsok szerbiai regisztrációja egyben érvényes lesz a Horvátországon keresztül való áthaladásukra is. "Szerb kollégámmal egyet értettünk abban is, hogy a problémát ott kell kezelni, ahol ered, vagyis Görögországban, amelynek a jövőben be kell tartania az előírásokat - hangsúlyozta. Nebojsa Stefanovic szerint a menekültek jönnek és elmennek, de a szomszédos államok itt maradnak egymás mellett. "Nem szükséges egyetértenünk mindenben, de módot kell találnunk arra, hogy úgy kezeljük a problémákat, hogy abban megoldásra jussunk - szögezte le.
Egész éjszaka érkeztek a migránsok Horvátországba
Még mindig nagy a migrációs nyomás Horvátország keleti határán, Bapska körzetében, amelynek szerb oldalára, Berkasovóra egész éjjel érkeztek a migránsok autóbuszokkal - írta az Index.hr internetes oldalán pénteken. A horvát hatóságok csak kisebb csoportokban engedték be az országba a Közel-Keletről érkező bevándorlókat, majd az opatovaci sátortáborba szállították őket.
A horvát belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint szeptember közepe, a magyar-szerb zöldhatár lezárása óta 222 501 illegális bevándorló lépte át a szerb-horvát határt. Csütörtökön 6500 migráns érkezett az országba. Az opatovaci befogadóállomáson 3000 ember éjszakázott. A migránsokat vonattal és buszokkal folyamatosan szállítják a szlovén határra. A horvát hatóságok múlt péntek éjszaka óta megpróbálják lassítani a migránsáradatot, aminek következtében az illegális bevándorlók a horvát-szerb határ szerb oldalán is feltorlódtak.
Prága visszautasította az ENSZ emberi jogi főbiztosának bírálatát
Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter pénteken visszautasította Zaid el-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa állítását, amely szerint a cseh kormány rendszeresen megsérti a menekültek jogait.
Zaid el-Husszain korábbi nyilatkozatában ugyanakkor aggodalmának is hangot adott Milos Zeman cseh államfő "nyilvános idegengyűlölő és iszlámellenes kijelentései" miatt.
A cseh diplomácia vezetője szerint a bírálat alaptalan, és csehországi látogatásra hívta meg a főbiztost, hogy saját szemével győződhessen meg a valós helyzetről.
"A külügyminiszter tájékoztatta az ENSZ emberi jogi főbiztosát, hogy a cseh fél kész fogadni őt Prágában, hogy közösen elbeszélgethessenek az emberi jogokról, és a főbiztosnak lehetősége legyen személyesen is meggyőződni az itteni emberi jogi helyzetről, beleértve a táborokat is" - olvasható a cseh külügyi tárca péntek esti nyilatkozatában.
Jirí Ovcácek cseh elnöki szóvivő szerint Zaid el-Husszein kritikája része annak a Csehország-ellenes kampánynak, amely azért "bünteti" Prágát, mert a többségtől eltérő véleményt fogalmazott meg a migránsválság megoldásáról.
A csehországi menekülttáborokban uralkodó állapotokat egy héttel korábban Anna Sabatová cseh emberi jogi biztos, majd Nils Muiznieks, az Európai Bizottság emberi jogi biztosa is bírálta.
Mindketten azt állították, hogy a migránsok életkörülményei a táborokban siralmasak, és a gyerekek rosszabb körülmények között élnek, mint a csehországi börtönök foglyai. A súlyos hiányosságokat a cseh ombudsmani hivatal munkatársai a Prágától mintegy 60 kilométerre északra fekvő Belá-Jezová táborban tett látogatásuk alkalmával állapították meg.
Ezt a bírálatot Milos Zeman néhány napja személyesen utasította vissza. "A menekültek életkörülményei - összehasonlítva azzal a helyzettel, amelyben hazájukban éltek - jelentősen javultak. Úgy vélem, hogy ez teljességgel elegendő" - szögezte le Zeman abban az interjúban, amelyet a parlamentnilisty.cz hírportál hozott nyilvánosságra.
Svédország szigorítja a menedékkérőkre vonatkozó szabályokat
Svédország szigorítja a menedékkérők befogadására vonatkozó szabályokat, erről a kormánykoalíció és az ellenzék jelentős része pénteken állapodott meg.
Az Európába érkező menekültáradat hatására hozott szigorítások részeként a továbbiakban határozott időre szóló tartózkodási engedélyt állítanak ki a menedékkérőknek, bár egyesek, köztük a gyermekes családok kivételt képeznek ez alól.
Ezen túl a svéd hatóságok az eddigieknél rövidebb átfutási idővel fogják elbírálni a menedékkérelmeket, illetve hamarabb fogják kitoloncolni azokat, akiknek a kérelmét elutasították. A hivatali folyamatokat azért gyorsítják fel, hogy megfelelő mennyiségű szállást tudjanak biztosítani az újonnan érkezőknek.
Arról ugyanakkor nem született egyezség a kormányzó szociáldemokraták és zöldek, illetve a jobbközép ellenzék között, hogy ideiglenesen visszaállítsák a határellenőrzést Svédországban, bár ez is felmerült. A megállapodást a bevándorlásellenes jobboldal és a kormány baloldali ellenzéke nem támogatta.
Előrejelzések szerint Svédországba idén 190 ezer menedékkérő érkezhet, jövőre pedig 170 ezer emberre számítanak. A menekültek nagy száma miatt az év végére 45 ezerrel több menedékkérő tartózkodhat az országban, mint amennyit el tudnak szállásolni a svéd hatóságok.
Migránsokat találtak egy hűtőkocsiban
Calais-nál
Tizennégy szíriai, iraki és iráni migránst, köztük három gyermeket és csecsemőt találtak pénteken egy lengyel hűtőkocsiban, az észak-franciaországi Calais közelében, az autópályán - közölte a helyi prefektúra. A migránsok enyhébb szénmonoxid-mérgezést szenvedtek. "Öt férfi, öt nő, valamint három, 7 és 10 év közötti gyermek és egy 15 hónapos csecsemő" volt a lengyel rendszámú kamionban, amelyet péntek reggel találtak meg az autópályán, a Setques-i felhajtónál, harminc kilométerre a Calais-i kikötőtől. A migránsok enyhébb szénmonoxid-mérgezést szenvedtek, ezért a környék kórházaiba vitték őket. Egyikük állapota sem életveszélyes.
A francia rendőrség felszámolta az utolsó nagy párizsi migránstábort
Kiürítette pénteken a francia rendőrség azt a szanálásra ítélt párizsi gimnáziumot, ahol nyár óta több mint hétszáz migráns élt elfogadhatatlan higiéniai körülmények között. Az embereket átmeneti szállásokon helyezték el. A jelentős rendőri jelenléttel végrehajtott kiürítésnél nem történt incidens, az emberek nyugodtan távoztak, miután előző nap értesítették őket arról, hogy felszámolják az illegális táborhelyet. Sokan önként, csomagjaikkal a kezükben hagyták el a helyet, ahol a bevándorlási hivatal munkatársai és szociális munkások is segítették a hatóságok munkáját. Az épület előtt 26 busz állt a migránsok rendelkezésére. Azokkal szállították őket 12 befogadóközpontba, ahol mintegy 900 helyet készítettek elő a számukra.
A Jean Quarré gimnázium kiürítését szeptember 26-án rendelte el a bíróság. A négyemeletes betonépület Párizs északi, XIX. kerületében, egy kis zsákutcában található. "Nem aludtunk egész éjjel, el akarunk innen menni" - mondta franciául egy fiatal migráns a Le Monde című napilapnak. Egy önkéntes segítő szerint amióta a hatóságok bejelentették a kiürítést és az emberek elhelyezését, a migránsok nagyon izgatottak.
Jean-Francois Carenco párizsi prefektus elmondta, hogy a hatósások mindenkit elhelyeznek és mindenki esetével külön foglalkoznak. A kiürítést a humanitárius sürgősségi állapottal indokolta, szerinte "nem normális, hogy a köztársaság ilyen körülmények között hagyjon élni embereket". Elmondása szerint ezeknek a migránsoknak a 98 százaléka menedékkérelmet kíván benyújtani. "Személyi papírokat mindenkinek. Kevesebb rendőrt, több okiratot!" - kiabálta néhány migráns, mielőtt beszállt a buszba, amely elszállította őket.
Majdnem 50 ezren érkeztek Görögországba az utóbbi napokban
Az előző hét vége óta naponta átlagban közel tízezer, összesen majdnem 50 ezer migráns érte el Görögország partjait; ilyen sok érkezőre még nem volt példa - közölte pénteken a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM).
A genfi székhelyű kormányközi szervezet szerint a romló időjárási helyzet ellenére október 17. és 21. között mintegy 48 ezer migráns érkezett Törökországból Görögországba az Égei-tengert átszelve. Közülük 27 ezren Leszbosz, 9750-en Híosz szigetén értek partok, ahol a helyi hatóságok nem voltak felkészülve az ilyen jelentős számú érkezőre. Ez idő alatt legalább 18-an vesztek a tengerbe, közülük 14-en Számosz szigetének közelében.
Az IOM becslései szerint idén eddig 680 928 migráns szelte át a Földközi-tengert, és 3175-en vesztették életüket az átkelés során. A halálos áldozatok 90 százaléka Észak-Afrikából próbált Olaszországba jutni. Kedden az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) arról számolt be, hogy átlépte a félmilliót azoknak a menekülteknek, illetve migránsok a száma, akik az Égei-tengeren keresztül érkeztek az idén Görögországba.
Magyar diáklány nyerte a Vitázik a világ ifjúsága nemzetközi döntőjét