Külföld
Johannis felelősségre vonást sürget
A román államfő szerint Nicolae Ceausescu a rendszere fennmaradását hazugságoknak, valamint a terrornak köszönhette
Államfői mandátumának első kitüntetését adta át az 1989-es romániai forradalom és a román kommunista diktatúra bukásának huszonötödik évfordulója alkalmából a román elnök. Klaus Johannis kedden a Románia Csillaga érdemrenddel tüntette ki Octav Bjozát, a romániai volt politikai foglyok egyesületének elnökét. A bukaresti elnöki hivatalban tartották a ceremóniát, ahol Johannis a forradalom körülményeinek tisztázását, és azoknak a felelősségre vonását sürgette, akik a kommunizmus idején és a forradalom során visszaéléseket követtek el, embereket öltek meg. Johannis szerint a kommunizmust gyilkosságok és visszaélések révén juttatták hatalomra, és fennmaradását is hazugságoknak, valamint a terrornak köszönheti. „A partizánok, a kollektivizálást ellenző parasztok, a királyukat védő románok, az egyházukról lemondani nem akaró hívők, a hagyományaikhoz hű nemzeti kisebbségiek, a demokratikus pártok tagjai, az 1989-ben felháborodott állampolgárok mind nemet mondtak a kommunizmusra” – hangsúlyozta.
Az államfő szerint a negyedszázaddal ezelőtti eseményekről szóló viták addig nem fognak megszűnni, amíg jogi szempontból nem derül fény az igazságra. „A román társadalom még nem gyógyult ki teljes mértékben a múlt betegségeiből. Az a tény, hogy szabadon sétálhatnak olyan személyek, akiknek vér tapad a kezéhez azáltal, hogy gyilkosságokat követtek el a kommunizmus ideje alatt vagy a forradalomkor, azt igazolja, hogy a román társadalom még mindig képtelen megtalálni és megbüntetni a felelősöket. Az igazságszolgáltatás felelőssége és kötelessége, hogy azonosítsa és a bíróság elé állítsa a vétkeseket, függetlenül attól, hogy az 1950–1960-as évek kommunista pribékjeiről vagy a forradalomkor visszaéléseket és gyilkosságokat elkövető személyekről van szó” – fogalmazott.
A magyar közmédiának nyilatkozott tegnap Mircea Dinescu költő, az 1989-es romániai forradalom egyik meghatározó alakja. Mint mondta, Nicolae Ceausescu Romániájában a rendszer örök életűnek tűnt, az emberek az orosz peresztrojkához hasonló átalakulásban bíztak, nem gondolták volna, hogy a kommunizmust a kapitalizmus váltja majd fel, olyan fogyasztói társadalom, amelyet a pártaktivisták és a szekusok hoznak létre. Dinescu szerint Ceausescu számára végzetes volt, hogy megpróbálta vérbe fojtani a temesvári népfelkelést.
Kelemen Hunor: Vége az átmenetnek
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a nélküle megalakult Ponta-kormány és a 2015-ös költségvetés megszavazásával lezárta az átmeneti időszakot, ezt követően ellenzéki pártként kíván politizálni – hangsúlyozta kedden egy kolozsvári sajtóbeszélgetésen Kelemen Hunor, a párt elnöke. Tévesnek nevezte Victor Ponta miniszterelnök megállapítását, mely szerint azért kell kormányon tartani az RMDSZ-t, mert így előzhető meg a magyar közösség radikalizálódása. Kelemen „hihetetlenül veszélyesnek” minősítette, hogy a romániai szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészég (DIICOT) a múlt héten terrorizmus gyanúja miatt indított vizsgálatot az RMDSZ ellen a szövetség kisparlamentje (SZKT) legutóbbi ülésén elhangzott politikai állásfoglalások miatt. A pártelnök és Hegedüs Csilla, az RMDSZ korábbi kulturális minisztere beszámoltak arról, hogy a tárca rendelete értelmében 2015 végéig a kisebbségek nyelvén is feliratozni kell azokat a műemlékeket, amelyek az érintett kisebbség kulturális örökségéhez tartoznak. (MH)