Külföld
Jobbratolódás várható az átalakuló francia politikai közéletben
Nicolas Sarkozy a bevándorlás megfékezésével kampányol az elnökségért
Nagy lendülettel vetette bele magát múlt héten a 2017-es elnökválasztás jobboldali jelöltségért folyó küzdelmébe a magyar felmenőkkel rendelkező Nicolas Sarkozy, aki szaporodó kampányrendezvényein a bevándorlás megállítását központba helyező retorikával, a közbiztonság visszaállításának ígéretével és a hanyatlóban lévő francia nemzeti identitás megőrzésével igyekszik maga mellé állítani a kiábrándult szavazókat. A jobbközép Köztársaságiak volt elnöke nem spórol a változásra éhes francia társadalomnak szánt ígéretekkel: a hét végén az észak-franciaországi Le Touquet városban elmondott kampánybeszédében csatlakozott azokhoz a konzervatív politikusokhoz, akik a határellenőrzés visszaállítását követelik a Calais-nál várakozó több ezer bevándorló miatt, tegnap pedig alkotmánymódosítást javasolt annak érdekében, hogy lehetővé váljon a teljes testet elfedő fürdőruha, a burkini viselésének tiltása nyilvános helyeken.
A jobbközép Köztársaságiak közül egyébként eddig tizenhárom vezető politikus jelentette be, hogy megméretteti magát az elnökjelöltségért rendezett kétfordulós választáson, amelyet november 20-án és 27-én rendez meg a francia jobboldal. Ennek eredménye perdöntő lesz a 2017-es elnökválasztás szempontjából, mert a kormányzó baloldalon olyan nagy a megosztottság, Francois Hollande jelenlegi köztársasági elnök pedig olyannyira népszerűtlen, hogy elemzők szerint a második fordulóba Marine Le Pen mellett csak a jobboldali jelölt tud majd bejutni, akinek minden esélye megvan a győzelemre a populista Nemzeti Front jelöltjével szemben.
Alain Juppé, Sarkozy volt külügyminisztere két évvel ezelőtt jelentette be, hogy elindul a jobboldali előválasztáson. Azóta ő számít a legfőbb esélyesnek és a legnépszerűbb francia politikusnak. Nicolas Sarkozy kampányba lépésével azonban némileg változott a helyzet, a két rivális közötti feszültség kiéleződésével a tetszési mutatókban mért különbség csökkenésnek indult. A Libération című napilap által tegnap ismertetett felmérés ugyanakkor egyértelműen a francia politikai térkép jobbratolódását jelzi előre. A kutatás szerint a franciák harminchét százaléka úgy gondolja, hogy a jelenleg hatalmon lévő baloldalnál még a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front is jobban kormányozna. A kutatás ugyanakkor a politikai elitből kiábrándult francia közhangulatra is rávilágít, hiszen a megkérdezettek ötvenkét százaléka szerint a jobboldal várható győzelme a 2017-es elnökválasztáson nem hoz majd jelentős változást a hétköznapokban, azaz egyik jobboldali elnökjelölt sem kormányozna jobban, mint most Hollande.
A következő hónapok tétje tehát az, hogy Sarkozy hogyan tud minél több olyan állampolgárt maga mellé állítani, aki részt kíván venni az előválasztáson. A volt elnöknek az kedvezne, ha a kampány homlokterében a terrorizmus és a bevándorlás maradna, míg Alain Juppének, Bordeaux jelenlegi polgármesterének arra kell figyelnie, ne keltse azt a benyomást, hogy kitér a franciákat leginkább foglalkoztató kérdések megvitatása elől.
Botrány lett a burkinivitából
Nagy port kavart Franciaországban az az internetre felkerült videó, amelyen egy vendéglős megtagadja a kiszolgálást két muszlim nőtől Párizs külvárosában. A férfi a következőket mondja a hidzsábot viselő nőknek: „A terroristák muszlimok, és minden muszlim terrorista”. Az incidens szombat este történt Tremblay-en-France külváros Le Cenacle nevű éttermében. Vasárnap a férfi bocsánatot kért a vendéglő előtt összegyűlt tiltakozóktól. Azt mondta, az egész testet elfedő fürdőruha, a burkini viselése körüli feszültségek miatt vesztette el a fejét, valamint azért, mert az egyik barátja múlt novemberben a 130 halálos áldozatot követelő merényletek egyikében, a párizsi Bataclan koncertteremben halt meg – írta a Le Parisien című francia lap. A helyi ügyészség vizsgálatot indított az ügyben faji megkülönböztetés miatt. (ŐM)