Óva intette Jimmy Carter volt amerikai elnök az Egyesült Államok jelenlegi elnökét, Donald Trumpot attól, hogy katonai akciót indítson Szíria vagy a világ bármely más válságövezete ellen.
Az egykori elnök arra is figyelmeztette Trumpot az AP amerikai hírügynökségnek adott, helyi idő szerint szerdán megjelent interjúban, hogy mindenáron tartózkodjon a nukleáris fegyverek bevetésétől.
"Imádkozom, hogy ne vezesse háborúba az országunkat, hogy ne túlozza el és ne élezze ki azokat a kihívásokat, amelyek Észak-Koreával, Oroszországgal vagy Szíriával kapcsolatban felmerülnek. Remélem, hogy majd teljes mélységében felismeri, ahogy más korábbi elnökökkel együtt én is tettem annak idején, hogy egy kölcsönös atomcsapás minden ember számára katasztrofális következményekkel járna" - mondta Jimmy Carter.
A 93 éves egykori demokrata párti amerikai elnök hozzátette: még egy kisebb katonai csapás is "veszélyes dolog", amely felett el lehet veszteni az ellenőrzést.
Donald Trump nemrég jelezte: a katonai akciót is fontolgatja Szíriával szemben, miután a múlt héten súlyos vegyifegyver-támadás ért civileket Kelet-Gútában. A Damaszkuszt támogató Oroszország erre az esetre "komoly válaszlépéseket" helyezett kilátásba.
A Washington észak-koreai politikáját régóta bíráló Carter ezúttal az interjúban azt mondta, egyetért Trump elnök nemrég tett békülékeny gesztusaival Phenjan irányába. Az amerikai elnök korábban ugyan katonai csapással fenyegette Észak-Koreát, az utóbbi hetekben már arról van szó, hogy tervezgetik Trump és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető személyes találkozóját.
Hivatalban lévő elnök még soha nem járt Észak-Koreában, de Carter - volt elnökként - már legalább három látogatást tett a külvilágtól elzárkózó kelet-ázsiai országba. Legutóbb 2011-ben járt ott, azzal a céllal, hogy rávegye Phenjant az atomfegyverek leszereléséről szóló többoldalú nemzetközi tárgyalásokon való részvételre.
Jimmy Carter a Faith: A Journey For All című könyve megjelenésének alkalmából adott interjút Atlantában.
Merkel: Németország nem vesz részt esetleges katonai műveletekben
Németország nem vesz részt a szíriai Dúmában történt vegyifegyver-támadás miatt a közel-keleti arab ország vezetése ellen esetlegesen indítandó katonai műveletekben - jelentette ki Angela Merkel német kancellár csütörtökön Berlinben.
Németország nem vesz részt a szíriai Dúmában történt vegyifegyver-támadás miatt a közel-keleti arab ország vezetése ellen esetlegesen indítandó katonai műveletekben - jelentette ki Angela Merkel német kancellár csütörtökön Berlinben.
Lars-Rokke Rasmussen dán kormányfővel folytatott megbeszélése után kettejük közös sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva kiemelte, hogy még nincs döntés arról, indul-e katonai művelet a damaszkuszi rezsim ellen a kelet-gútai Dúmában végrehajtott vegyifegyver-támadás miatt.
Amennyiben indul katonai akció, Németország nem vesz részt benne, de támogat minden erőfeszítést, amely világossá teszi mindenki számára, hogy a vegyi fegyverek használata elfogadhatatlan - mondta a német kancellár.
Valamennyi lehetséges lépést meg kell vizsgálni, ami Németországnak elsősorban az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) és a Vegyifegyver-tilalmi Szervezetben (OPCW) folytatott munka támogatását jelenti - tette hozzá Angela Merkel. Jelezte, hogy Németország akkor is támogatná az ENSZ BT tevékenységét, ha a "diplomácián túlmutató" lépéseket tenne.
Felidézte, hogy Németország 2014-ben az OPCW felkérésére részt vett a szíriai hadsereg bejelentett vegyifegyver-készletének megsemmisítésében. A dúmai támadás tanulságaként meg kell állapítani, hogy nem sikerült valamennyi ilyen fegyvert megsemmisíteni - mondta a német kancellár. Hozzátette, hogy csütörtökön telefonon beszélt Emmanuel Macron francia elnökkel. Beszéltek arról az aggodalomról is, hogy fenyeget a vegyi fegyverek használatának tilalmáról szóló globális közmegegyezés eróziója. Elmondta, hogy Németország most elsősorban Washingtonra és Párizsra figyel.
A Bassár el-Aszad elnök rezsimje ellen felkelők uralta Dúmában szombaton több mint 40 halálos áldozatot követelt egy feltehetően ideggázokkal történt támadás, amelyért a nyugati hatalmak a szíriai kormányt teszik felelőssé, és katonai megtorlást helyeztek kilátásba. A damaszkuszi vezetés és legfőbb szövetségese, Oroszország ezt visszautasítják, koholmánynak nevezve a Nyugat állításait.
